Mészáros Etelka
Megjelent: 8 éve

Új irodai trend: terjed az ülő-álló munkavégzés

A ma élő ember megjelenése óta folyamatos veszélyeknek van kitéve. A két lábra állásból következő felegyenesedésnek megvannak a káros következményei. Az emberiség ezért egyebek között a fájó derekával, vérkeringési problémáival és gyorsan romló fogaival fizet. Az évmilliók alatt kialakult testfelépítésünk és szervezetünk egy elvárható mozgásmennyiségre optimalizálódott. Felmerül azonban a kérdés, hogy az álló testhelyzethez még néhány millió év alatt sem tudtunk teljesen alkalmazkodni, vajon az ülő testhelyzethez elegendő lesz-e pár ezer év? - kezdte a beszélgetést Dr. Németh Edit.

Mint mondta, az elmúlt néhány millió év nem volt elegendő a felegyenesedéshez való teljes alkalmazkodáshoz. Álló testhelyzetben az ágyéktáji csigolyák terhelése 100 százalékos. Azt hihetnénk, hogy ülni könnyebb - a gerincnek is - mint állni. A gerincet érő terhelés azonban az álló testhelyzetben a legjobb. Még a legszabályosabb üléskor is 140 százalékos, görnyedt ülés esetén pedig akár 200 százalékkal nagyobb terhelés éri a gerincünket, mint állva. Azt gondolhatjuk, hogy fekvő, ellazult helyzetben nulla a gerinc terhelése, azonban nem a súlytalanság állapotában vagyunk, így a terhelés 28 százalék.








Milyen tünetei lehetnek a helytelen ülőmunkának?

Az izmainknak rugalmasságra, összehúzódásra és elernyedésre képesnek kell lennie ahhoz, hogy a test mozgásai az anatómiai mozgáshatárnak és mozgásmintának megfelelő legyen. Akár álló, akár ülő munka közben a tartósan rossz ízületi helyzetek, egyoldalú izomfeszülések és terhelések hatására az igen finoman hangolt izomegyensúly könnyen felborulhat, ami deformációkkal, mozgásbeszűküléssel és fájdalommal jár. Ha az ember nem mozog, akkor a vérkeringés romlásával a sejtek, így az izomsejtek oxigénellátottsága is csökken, és a statikus testhelyzetben az adott izmok elernyedés nélkül állandóan feszülnek. Mindez először csak diszkomfort-érzetet okozhat. A folyamatos feszülés hatására hamar kifárad az érintett izom. Így az ülő munka tényleg, a szó fizikai értelmében fárasztó lehet. A fáradás egyenes következménye pedig az izomláz. Például ülőmunkánál gyakori az izomláz a vállban. Az izomláz még kipihenhető, de erre valóban időt kell szánni - fejti ki az adjunktus.

Az izomegyensúly felborulása izomcsomók kialakulásához vezet, ülőmunkánál gyakori a vállban és a hátban, a trapézizomban. Ez lényegében nem pihenhető ki és gyógytornával sem orvosolható, viszont kimasszírozható.

Az izomcsomók izomgyulladáshoz vezetnek, erre jól ismert példa az ínhüvelygyulladás. A lokális izomfájdalmak sugárzó fájdalmak is lehetnek, például a hátizom csomói gyakran okoznak fejfájást. Az ülő munkánál a hátizomban jelentkező izomcsomók nyomhatják a nyaki artériát, ami koncentrációzavarhoz, fejfájáshoz, szédüléshez vezethet.

Az izomegyensúly felborulás hatására a test egy idő után kényszerhelyzetet vesz föl. A kényszerhelyzet hosszabb idő után mozgásbeszűküléshez vezet. Ebben az esetben a masszírozás segítség lehet, de megoldást csak a gyógytorna nyújthat, mivel deformációk, porckorong-degenerációk, csontos elváltozások, kopások keletkezhetnek.

Mindenki által ismert, hogy a gyulladások és egyes kényszerhelyzetek, deformációk fájldalommal járnak. Fontos, hogy bármilyen jellegű fájdalmainkat ne fájdalomcsillapítóval szüntessük meg a fájdalom jótékony figyelmeztető hatását háttérbe szorítva, hanem figyeljük meg a fájdalom megjelenési körülményeit, és a rossz körülményeket megváltoztatva szüntessük azt meg - javasolja Németh Edit, hozzátéve, a fájdalom csak figyelmeztetés.

Az irodai és otthoni környezet kialakítása

A mozgáshiányból adódó problémákra adott ergonómiai válaszok egyik része a munka és az otthoni tevékenység helyes megszervezése. Például ne úgy alakítsuk ki az irodát, hogy a dolgozó mindent egy ültő helyében elérjen, jó, ha egyes műveletek elvégzése során, például nyomtatásnál, igenis fel kelljen állnia. Ez persze nem azt jelenti, hogy öt percenként fel kell állni, hanem csak annyit, hogy egyfajta változatosságot biztosítson a munkavégzés során - emeli ki a szakember. Ülőmunka esetében rendszeres időközönként, körülbelül óránként érdemes rövid, egy-két perces átmozgató tornát végezni, elsősorban nyújtó és lazító gyakorlatokkal. Ez akár ülőtorna is lehet.

Ülő-álló munkahelyek

A manapság alkalmazott legmodernebb és legegészségesebb munkavégzés típus az ülő-álló munkavégzés, így egyre jobban terjed az irodai munkavállalók körében az ülő-álló asztalok használata. Az ún. ülő-álló asztalok magassága nagy tartományban, 65-130 centiméter állítható és ezeknél az asztaloknál ülő és álló munka is végezhető. A magasságállítás történhet manuálisan vagy elektromosan, beépített motor segítségével.

Dr. Németh Edit elmondása szerint a váltogatott ülő-álló munkavégzés növeli a termelékenységet, mivel felfrissít, javítja a gondolkozást és elősegíti a csapatmunkát is. A váz- és izomrendszeri zavarok rendszerint a hosszú távú statikus munkavégzés következményei, függetlenül attól, hogy a munka ülő vagy álló jellegű, így a munkavégzés során váltogatni kell a testhelyzetet. Állva az ember több kalóriát éget el, így segíthet az elhízás elleni küzdelemben is. Idősödő munkavégzőknek különösen fontos a folyamatos testhelyzetváltás. Könnyű az ülő-álló asztalok használata és a trendek azt mutatják, hogy egyre felhasználóbarátabb asztalok készülnek. Már megjelentek a programozható asztalok, amelyek egy gombnyomással előre beállított magasságokba állíthatóak.

Az ülő és álló munkavégzésnek is megvannak a maguk előnyei és hátrányai, így a két féle munkavégzést felváltva kell végezünk. Az ülő munkavégzés előnye, hogy megtámasztja a törzset és ezáltal megkönnyíti a szem és kéz koordinációját. A kezek és a szemek nagy pontossággal dolgozhatnak, míg a láb pihen. Azonban ülő helyzetben lassabb az anyagcsere és a vérkeringés is, csökken a kéz elérési tartománya, és mint már említettük nagyobb a terhelése az ágyéktájnak. Az álló helyzet előnye a nagyobb mobilitás és a nagyobb elérési tartomány. A hát ilyenkor természetes pozícióban van, kisebb a gerincferdülés veszélye, viszont ebben a pozícióban felgyorsul a keringés, gyorsabban fáradnak a láb és hát izmai.

Az ülő-álló munkahelyek használata

Egyes vizsgálatok alapján az irodai dolgozók átlagosan 3,6 alkalommal állítják át a munkaállomásukat a munkavégzésük során álló pozícióba, így átlagosan munkaidejük 20-23 százalékát töltik állva. Mindez több mint 60 százalékkal csökkentheti a mozgásszervi panaszokat és megbetegedéseket, valamint növeli a dolgozók munkahelyük kialakításával való elégedettségét és a vállalattal szembeni elkötelezettségét.

Természetesen a kutatások során azt is vizsgálták, hogy milyen típusú munkavégzést támogat leginkább az álló pozícióban végzett munka. Így az elmélyült munkavégzést igénylő feladatokat főként ülő pozícióban érdemes végezni, míg például a "kreatív gondolatokat" igénylő, sok kommunikációval járó, vagy a rutin feladatokat akár álló helyzetben is el lehet végezni.

A magasságban könnyen állítható asztalok használata megoldást jelenthet azon munkahelyeken is, ahol a dolgozók magassága nagy szórást mutat, például call-centerekben, ahol egy-egy munkahelyet többen is használnak, mivel egy gombnyomásra nemcsak ülő-ülő pozícióban tudják könnyen és gyorsan beállítani az asztalukat, hanem akár álló testhelyzetbe is - mondja Dr. Németh Edit.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Eldobhatjuk-e a maszkot a munkahelyeken is 5,5 millió beoltott után?

A kormány bejelentése szerint 5,5 millió beoltott elérése esetén megszüntetik a kötelező maszkhasználatot, és főszabály szerint még belső... Teljes cikk

Japán a négynapos munkahét bevezetésére ösztönzi a vállalatokat

Ha heti egy nappal kevesebbet dolgoznának az emberek, az nem csak a munka-magánélet egyensúlyának, hanem a képzettségi szintnek is jót tenne, nem... Teljes cikk

Hogyan képzelik a dolgozók az álomirodát 2021-ben?

A közép-kelet-európai országokban ma már a munkavállalók csaknem fele naponta bemegy az irodába, valamint az is látszik, hogy az irodai dolgozóknak... Teljes cikk