Vezető munkavállaló munkaszerződése: érdemes aláírás előtt átbeszélni

A vezető állású munkavállalók munkaszerződése esetében a Munka törvénykönyve („Mt.”) nagy szabadságot enged a munkaviszony feltételeinek kialakítása során, amely szabadság határait csupán maga a törvény vagy magasabb szintű jogszabályok adják.   

A következőkben összefoglaljuk azokat az érveket, amelyek meggyőzhetnek egy vezetőt arról, hogy miért is érdemes a cégtől kapott munkaszerződését átnézetnie egy szakértővel a tárgyalási folyamatot megelőzően annak érdekében, hogy számára is elfogadható megállapodás szülessen a munkaviszony feltételei körében, emeli ki dr. Majoros Lilla az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Miért vegye a vezető állású munkavállaló saját kezébe az irányítást a munkaszerződése megtárgyalása során?

Mivel az Mt. általános szabályaitól eltérően, a vezető állású munkavállaló munkaszerződése mind a vezető javára, mind a hátrányára eltérhet, így különösen fontos résen lenni. Első körben tekintsük át azokat a rendelkezéseket, amelyektől való eltérés különösen előnyös lehet egy vezető számára. 

A munkabért általános esetben forintban kell megállapítani a munkaszerződésben és kifizetni a munkavállaló részére, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben érthető, ha egy vezető a fizetését inkább euróban vagy USA dollárban szeretné bankszámláján tudni. A vezető állású munkavállaló részére a munkabér forinttól eltérő devizanemben is kifizethető.

A vezető munkarendje főszabály szerint kötetlen, ami azt jelenti, hogy a munkaidejét teljes mértékben maga osztja be. Érdemes lehet a kötetlen munkarend mellett rögzíteni a munkaszerződésben, hogy a vezető munkavégzésének helyét is maga határozhatja meg, és ezzel még nagyobb szabadságot élvezhet a felelősségteljes munkavégzése során. A felek természetesen a kötetlen munkarend kizárása és kizárólag a székhely szerinti irodai munkavégzés mellett is dönthetnek. 

Előfordul, hogy a vezető a szellemileg és fizikailag is megterhelő munkája miatt úgy érzi, hogy nem elegendő számára az Mt. szerint főszabályként neki járó szabadság mértéke ahhoz, hogy a gyors kiégést elkerülje. Ilyen esetekben szolgálhat mentőövként, ha a vezetőnek az általános szabályok szerint számítandó szabadságon és pótszabadságon túl, például a hétköznapokban gyakran használatos alkotói szabadságra is jogosultsága keletkezik, amely során akár fizetésben is részesülhet a felek megállapodása szerinti mértékben. 

Kardinális fontosságúnak tartjuk a vezető felelőssége szabályozásának kérdését. Főszabály szerint a vezető a munkavégzése során gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel. Ez a szabály azt jelenti, hogy kártérítési felelőssége a polgári jog szabályai szerint alakul, és nem érvényesül a kártérítés mértékének az Mt. általi négyhavi távolléti díj összegében történő korlátozása. A szigorú kártérítési felelősségre vonatkozó szabálytól az Mt. eltérést enged, vagyis a vezető felelőssége bizonyos összeghatárban is korlátozható.     

A munkaszerződésben a munkaszerződés felei jogosultak megállapodni abban, hogy eltérve a főszabálytól, a vezetőt hány nap felmondási idő illesse meg. A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időre figyelemmel meghosszabbodik. Felek akár rövidebb, akár hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak a munkaszerződésben, vagy akár ki is zárhatják a felmondási idő alkalmazását.

Változások január 1-től: az eltérést nem engedő szabályok 

A Mt. 2023. január 1. napján hatályba lépő változásai a vezető állású munkavállalókra vonatkozó azon szabályok körét is érintették, amelyektől az Mt. nem enged eltérést. Az új szabályok a vezetők munka-magánélet egyensúlyát, és a gyermekes vezetők életét hivatottak megkönnyíteni. 

Az év elejétől például a vezető mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ha a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távol maradnia a munkától. Ide tartozik, ha a munkavállaló hozzátartozóját váratlanul orvoshoz kell vinnie (különös méltánylást érdemlő családi ok), vagy a hirtelen leesett hó miatt nem tud bejutni a munkahelyére (elháríthatatlan ok). E távollétnek nincs időbeli felső határa, de a mentesülés csak addig áll fenn, amíg az alapjául szolgáló ok valóban különös méltánylást érdemel, vagy elháríthatatlan természetű. A vezető állású munkavállalóévente legfeljebb 5 munkanapra abban az esetben is mentesül a munkavégzés kötelezettsége alól, ha pl. a súlyosan beteg szülője személyes gondozásra szorul. Főszabály szerint munkabér a mentesülés ideje alatt nem jár a munkavállalónak, de a felek ettől a szabálytól is eltérhetnek a munkaszerződésben.

• A vezetőt sem lehet elbocsátani várandóssága, szülési szabadsága, az apasági szabadsága, a szülőt a szülői szabadsága, és az ún. lombik programon való részvétele alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig. 
• A vezetőt is megilleti a gyermeke 3 éves koráig az összesen 44 munkanap mértékben kivehető szülői szabadság, ha munkaviszonya már legalább egy éve fennáll. Általános esetben a munkavállaló ezidőre a távolléti díj 10 százalékára jogosult, de a vezető kérésére a felek a munkaszerződésben ettől a mértéktől is eltérhetnek. 
• A vezetőnek a 16 évesnél fiatalabb gyermeke vagy gyermekei után pótszabadság jár, illetve a vezető anya is jogosult egybefüggő 24 hét szülési szabadságra az Mt-ben meghatározottak szerint, amely jogosultságtól a vezető állású munkavállaló sem fosztható meg. 

Az eltérés korlátai

Ahogy feljebb is bemutattuk, az Mt. rendelkezései a vezető állású munkavállalók esetén igen széles keretet biztosít a felek megegyezésének a munkaszerződés tartalmának kialakítása során. Természetesen a szerződéses szabadság nem korlátlan, a jogszabályok hierarchiájában az Mt. felett elhelyezkedő jogszabályok, mint pl. az Alaptörvény vagy az EU rendeletek, által biztosított jogot nem vonhat el a munkaszerződés a vezető állású munkavállalótól sem – zárta szavait dr. Majoros Lilla, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.