Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 10 éve

Villáminterjú: kiválasztás negyed óra alatt

images

Gyakran idézett Albert Mehrabian 55-38-7 százalékos szabálya (1971), mely szerint a személyes kommunikáció 93 százaléka nonverbális csatornákon (55 százalék testbeszéd + 38 százalék hangszín, hanghordozás) keresztül történik, és csak 7 százalékban számítanak a kimondott szavak. Mint minden környezetéből kiszakított állítás, ez is sántít. Mehrabian szerint, ez az arány csak a szigorúan ellenőrzött kísérleti körülményekre vonatkozik, ahol az alanyok saját érzelmeikre vonatkozó állításait vizsgálták.

A hétköznapi életben nagy szerepe van annak, amit mondunk, a szavaknak, mondatoknak. De nem csak a konkrét tartalom, hanem a mondandónk nyelvi struktúrája, a használt nyelvtani szerkezetek is információt hordoznak. Leslie Cameron-Bandler és Robert Bailey kutatásaik során megállapították, hogy azok az emberek, akik hasonló nyelvi (Language) struktúrákat használnak, amikor beszélnek, azok hasonlóan viselkednek (Behavior). (Innen származik a Villáminterjú tudományos alapja, amelyet "Language and Behavior Profile" vagy röviden LAB Profile néven ismernek és alkalmaznak világszerte.)

Az, hogy hogyan fogalmazzuk meg a mondandónkat, híven tükrözi azt a gondolkodási struktúrát, amelyben ezek a mondatok megszülettek. Azaz, abból, hogy valaki hogyan beszél, megállapítható, hogy milyen gondolkodási mintákat használ az adott szituációban. Ezek a minták szűrőként működnek: befolyásolják, hogyan gondolkozunk, cselekszünk vagy reagálunk a külvilág hatásaira. Ha ismerjük valakinek az adott kontextushoz tartozó gondolkodási mintáit, viszonylag pontosan jósolhatjuk meg az abban a kontextusban várható viselkedését.

Állásinterjúztatáskor, pedig pontosan erre vállalkozunk: azt igyekszünk megállapítani különféle módszerekkel, hogy a jelölt képes lesz-e az adott feladat ellátására, elég motivált lesz-e, hogyan fog tudni beilleszkedni, mi szükséges ahhoz, hogy jó teljesítményt nyújtson.

A Villáminterjú ebben a munkában lehet értékes eszköz, segítségével villámgyorsan meghatározható:

  • mi motiválja, illetve demotiválja az interjúalanyt,
  • hogyan dolgozza fel az információkat,
  • milyen jellegű feladatok és környezet az, ahol a legtermelékenyebb tud lenni.

    A felvételiztető kérdéseire adott válaszokból (vagy ennek a hiányából) ezek a minták azonosíthatók. Ilyenkor a válasz a konkrét tartalma másodlagos, azaz, akár hazudhat is, akkor is csak a saját gondolkodási mintáit fogja használni. A Villáminterjú több mint egy tucat kategóriát vizsgál, például ezekre a kérdésekre tud választ adni:

  • Mitől csinál az illető valamit: kezdeményez vagy vár másokra?
  • Miből táplálkozik a motivációja: belülről vagy inkább külső forrásokra támaszkodik?
  • Hogyan viszonyul a változáshoz: igényli vagy inkább kerüli?
  • Egyedül vagy inkább másokkal tud hatékonyabban dolgozni?
  • Hogyan kezeli a stresszes szituációkat?

    A módszer egyszerűen megtanulható és könnyen alkalmazható, akár mint önálló interjú, akár a hagyományos interjú kiegészítéseként.

    Bár a technika nem új, alkalmazása csak az utóbbi tíz évben kezdett elterjedni. A vállalatok egymás után ismerik fel, hogy az új munkatársak beválásának és sikerességének a kulcsa a munkakörhöz, illetve a vállalati kultúrához való illeszkedés (fit). A legjobb példát talán a Southwest Airlines amerikai légitársaság szolgáltatja: folyamatosan nyereséges egy veszteséges iparágban, miközben a különböző tekintélyes munkahelyeket felmérő listákon rendre az élen végez, a munkavállalók versengenek, hogy bekerülhessenek. A személyügyi folyamataikban különös tekintettel felvételre, nagy szerepet kap LAB Profile alkalmazása, így a Villáminterjúztatás is.

    A Villáminterjúztatás részei:

    Elvárás profil kialakítása

    A munkakör és az adott munkahelyi környezet alapján elkészítjük az ideális profilt. Ez az, amihez a későbbiek során hasonlítani fogjuk a jelentkezők gondolkodási mintáit. Gyakran vannak olyan munkakörök, ahol valamely minta megléte vagy hiánya alapkövetelmény, vagy kizáró ok, azaz egy-két kérdésből is kiderülhet, hogy a jelölt nem alkalmas erre a pozícióra és nincs értelme további időt fordítani a felvételiztetésére. Így időt és jelentős költségeket takaríthatunk meg. Ha a hirdetést ezeknek az elvárásoknak megfelelően, az elvárt gondolkodási mintákat felhasználva fogalmazzuk meg, az már eleve megszűri a jelentkezőket.

    A jelölt profiljának felvétele

    A szokásos felvételi körülmények között végigkérdezzük a kérdéssort és a profil felvételi lapon rögzítjük a kapott válaszokat. A jelölt számára ez egy érdeklődő, jó hangulatú interjú lehet, ahol nincsenek jó és rossz válaszok - hiszen nem a tartalom az elsődleges és a kérdések sem a szokásosak. Ez sokkal kisebb stresszel jár az alanynak, és az interjúztatónak is hatékonyabb, mint a megszokott kérdések, melyekre sokan előre betanult válaszokkal készülnek.

    Az interjú kiértékelése

    A jelöltek felvett profiljait összehasonlítjuk az elvárásokkal és eldöntjük, ki az, aki a legjobban megfelel, illetve, mely területeken vagyunk hajlandóak kompromisszumra. A profil a továbbiakban segíthet az új munkatárs beillesztésében, illetve az esetlegesen meglévő eltérések képzéssel, coachinggal való módosítására.

    A Villáminterjúztatás előnyei:

    Gyorsaság

    Az interjúalany kommunikációs stílusától függően egy-egy interjú ideje 15, maximum 30 perc. Sokszor nem szükséges végigkérdezni a kérdéssort, ha kiderül, hogy valamely kulcsfontosságú jellemző nem egyezik. Szűrőinterjúként telefonon is lefolytatható.

    Költséghatékonyság

    Alkalmazása egyszeri befektetést igényel a felvételiztető munkatársak tréningjébe. Nincsenek további ráfordítások, jogdíjak vagy tesztköltségek. Egy-egy interjúztató tréningköltsége már az első jól kiválasztott munkavállalóval megtérülhet: illeszkedni fog a feladat az egyén szükségleteihez, csökken a fluktuáció.

    Megbízhatóság

    Mivel a válaszok struktúrája az, amit vizsgálunk, sokkal nehezebb becsapni az interjúztatót még akkor is, ha az interjúalany esetleg ismeri a módszert. A profil mindig kontextusfüggő, így sikeresebben kezeli az emberi viselkedés sokféleségét, vagyis nem kategorizál.

    Alkalmazhatósági határok

    A módszer határait a kérdező felkészültsége szabja meg. A Villáminterjún arra keressük a választ, hogy az adott személy gondolkodási mintái mennyire illeszkednek a vállalat és a feladat által megkívántakhoz (fit). Nem vizsgálja a szakmai tudást, tájékozottságot és a személyiséget sem, amelyek fontos részei lehetnek egy felvételi döntésnek. A Villáminterjú technikája két napos intenzív tréning formájában sajátítható el, melynek során megtanítják a kérdések helyes feltevését és értelmezését, úgy, hogy a résztvevő rövid idő alatt elsajátítja a módszer alkalmazását.

    Gerlei Béla, vezető karrier-tanácsadó
    Karrier Intézet
  • Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Két év alatt 20 százalékkal emelné dolgozói bérét az Audi Hungaria

    Két év alatt húsz százalékkal növelné minden munkavállalója bérét az Audi Hungaria Zrt. Németh Sándor, az AHFSZ elnöke arról tájékoztatta az... Teljes cikk

    Egy férfi éveken keresztül vett fel jogosulatlanul családi pótlékot

    Vádat emelt az ügyészség Szegeden egy szerb férfi ellen, aki három Szerbiában lakó gyermeke után több mint öt éven keresztül vett föl... Teljes cikk

    Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV

    Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a házkutatások során több gépfegyvert és pisztolyt is... Teljes cikk

    Brexit - Elutasították a kilépés feltételeiről szóló megállapodást

    A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit)... Teljes cikk

    Nyolc németországi nemzetközi repülőtéren lesz sztrájk

    Nyolc németországi nemzetközi repülőtéren tartanak sztrájkot kedden a biztonsági szolgálatok dolgozói, Frankfurt és Hamburg mellett Münchenben,... Teljes cikk