Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy manapság az egyik legjobban pörgő téma, az Y és Z generációs munkavállalók bevonzása, megtartása, valamint előbbi két témát elősegítő eszközök: tippek, trükkök, praktikák bővítése körül forog. A kreativitásban nincs hiány, azonban a kiötlött megoldások vethetnek fel további kérdéseket, amelyek további kreativitást vagy szabályozást kívánnak meg.

Milyen újszerű módszerekkel lehet a munkatársak közötti kommunikációt erősíteni és az elégedettséget javítani? A kompenzációs rendszerekről szóló Benefits 2020 konferencia egyik panelbeszélgetésében három céges jó gyakorlat került terítékre. Az egyik munkahelyen kockadobás dönt a bónuszról, a másiknál kártyajátékkal lehet egymást megviccelni illetve egy kis egyéni luxushoz jutni, a harmadiknál pedig telefonos segítség kérhető.

A cégek legfontosabb vagyontárgyává a szellemi, más szóval intellektuális tőke vált, a versenyképesség megalapozója pedig ma már egyre inkább a munkatársak tudása. HR szakemberként nap mint nap szembesülünk az egyre nehezedő kihívással: megőrizni, sőt fejleszteni a humán tőke értékét, vagyis megőrizni, sőt erősíteni munkatársaink hatékonyságát, munkakedvét, motiváltságát, kreativitását. De honnan tudjuk, hogy amit csinálunk az jó? Hogyan támasszuk alá döntéseinket, és hogyan teremtsük meg a közös nyelvet a vállalatirányítás különböző területei között?

A Fellowes megbízásából az Inspira Research egy fővárosi szeméttelepen végzett kutatással mérte fel azt, hogy másfél évvel a GDPR bevezetése után mennyire bánunk elővigyázatosan az adatainkkal, mennyire figyelünk oda a biztonságos megsemmisítésükre, változott-e bármi is az uniós adatvédelmi rendelet bevezetése óta - derül ki közleményükből.

A közeljövőben a hatóság figyelme az új típusú versenykorlátozó magatartások felé fordulhat. Ennek egyik speciális esete a HR-kartell, amikor a cégek fizetési plafonnal korlátozzák a hozzájuk jelentkezők munkabérét - hangzott el többek között a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker and McKenzie Ügyvédi Iroda és a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesülete (ACCE) közös konferenciáján.

A PwC Future of Finance 2019 online kutatása többek közt a pénzügyi terület jelenlegi és jövőbeli kihívásait vizsgálta.

A munkáltatói kölcsön is úgy működik, mint az egyéb kölcsönök. Vagyis a munkáltató kifizeti a munkavállalónak a kölcsönszerződésben meghatározott összeget, amit a dolgozó, szintén a szerződésben foglaltak szerint, köteles visszafizetni.

A munkáltatók többsége már felismerte az élethosszig történő tanulás jelentőségét, és a klasszikus szakmai tanfolyamok mellett kiegészítő képzéseket (soft-skill tréningek, vezetőképzések, nyelvtanfolyamok, stb.) is szervez dolgozóinak, azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyes munkavállalói képzések adókötelesek lehetnek.

A Libri-Bookline és a munkavállalók megtalálják egymást, így a cégnél a munkaerőhiány egyelőre nem okoz húsbavágó gondokat, hiszen a könyvesboltok a kereskedelmen belül is más típusú munkavégzést képviselnek. A cég 2019-ben HR szempontból a munkavállalói élményt helyezte középpontba, a középvezetők bevonásával. Sok mindent mérnek, sokféleképpen, hogy a kép minél teljesebb legyen. Bevonásról, hatékony információáramoltatásról, munka és magánélet egyensúlyáról és a kultúrával való feltöltődésről beszélgettünk Szeleczky Noémivel, a Libri-Bookline mintegy 700 munkavállalójáért felelős HR vezetőjével.

A korábbiakhoz képest szerényebb, 7,5 százalékos árbevétel-növekedéssel, ugyanakkor stabil, 4,5 százalékos profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek a következő egy évben - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Pénzügyeik alakulásával kapcsolatban a középvállalkozások a legoptimistábbak, míg az ágazatok közül az árbevétel tekintetében az ipar, a profitot tekintve azonban a kereskedelem vár kiemelkedő évet.

A lista egyik - legolcsóbb - végén Bulgária, míg a legdrágábbon Dánia áll. A különbség az órabér tekintetében 38 euró vagyis 12 300 forint. A listán Magyarország is a sereghajtók között szerepel. Bulgária után csak Románia és Litvánia olcsóbb, mint hazánk. Itthon sem éri el a munkaerő költsége a 10 eurót (óránként), írja a WEForum.org.

Munkaerőhiány ide vagy oda, tudjuk, hogy a 45 év feletti álláskeresők ma sincsenek könnyű helyzetben Magyarországon. Pedig a józan ész alapvetően azt diktálná, hogy ez ne így legyen. Hiszen mint tudjuk, az 50 az új 30, és egy 45 éves embernek még legalább 20 évig aktívnak kell lennie a munkaerőpiacon, hiszen csak ez után mehet nyugdíjba. De a Restart-Up Magyarország most az okok mélyére igyekezett ásni, egy komoly, 1500 fős, súlyozott, az eddigi legnagyobb ilyen kutatásban megkérdezte a munkavállalói és a munkáltatói oldalt egyaránt. Legnagyobb félelmeikről, előfeltevéseikről és valódi tapasztalataikról. Vajon miért nem találnak egymásra, miközben dübörög a munkaerőhiány?

A K&H kkv bizalmi index 10 pontos emelkedést követően elérte második csúcspontját, jelenleg 15 ponton áll. A kiemelkedő hangulatjavulás leginkább annak köszönhető, hogy a cégek a közterhek idei alakulását és az elmúlt hónapok gazdasági intézkedéseit is kedvezőbben látják. A bizalom minden árbevétel-kategóriában és ágazatban javult, de a középvállalkozásoknál és az agrárszektorban a legerősebb - írják sajtóközleményükben.

Míg a hazai vállalatvezetők és tulajdonosok hagyományosabb irányt képviselve a költséghatékonyságra és piaci lefedettségre fókuszálnak, a nemzetközi vállalatok vezetői inkább a felforgató technológiai trendekben rejlő lehetőségek feltérképezését és kiaknázását preferálják. A hazai és közép-európai magánvállalkozások is kénytelenek azonban a régi, bevett eszközök és stratégiák, valamint az új trendek, technológiai megoldások között egyensúlyozni - derül ki a Deloitte Private globális kutatásából.