A korábbiakhoz képest szerényebb, 7,5 százalékos árbevétel-növekedéssel, ugyanakkor stabil, 4,5 százalékos profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek a következő egy évben - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Pénzügyeik alakulásával kapcsolatban a középvállalkozások a legoptimistábbak, míg az ágazatok közül az árbevétel tekintetében az ipar, a profitot tekintve azonban a kereskedelem vár kiemelkedő évet.

A lista egyik - legolcsóbb - végén Bulgária, míg a legdrágábbon Dánia áll. A különbség az órabér tekintetében 38 euró vagyis 12 300 forint. A listán Magyarország is a sereghajtók között szerepel. Bulgária után csak Románia és Litvánia olcsóbb, mint hazánk. Itthon sem éri el a munkaerő költsége a 10 eurót (óránként), írja a WEForum.org.

Munkaerőhiány ide vagy oda, tudjuk, hogy a 45 év feletti álláskeresők ma sincsenek könnyű helyzetben Magyarországon. Pedig a józan ész alapvetően azt diktálná, hogy ez ne így legyen. Hiszen mint tudjuk, az 50 az új 30, és egy 45 éves embernek még legalább 20 évig aktívnak kell lennie a munkaerőpiacon, hiszen csak ez után mehet nyugdíjba. De a Restart-Up Magyarország most az okok mélyére igyekezett ásni, egy komoly, 1500 fős, súlyozott, az eddigi legnagyobb ilyen kutatásban megkérdezte a munkavállalói és a munkáltatói oldalt egyaránt. Legnagyobb félelmeikről, előfeltevéseikről és valódi tapasztalataikról. Vajon miért nem találnak egymásra, miközben dübörög a munkaerőhiány?

A K&H kkv bizalmi index 10 pontos emelkedést követően elérte második csúcspontját, jelenleg 15 ponton áll. A kiemelkedő hangulatjavulás leginkább annak köszönhető, hogy a cégek a közterhek idei alakulását és az elmúlt hónapok gazdasági intézkedéseit is kedvezőbben látják. A bizalom minden árbevétel-kategóriában és ágazatban javult, de a középvállalkozásoknál és az agrárszektorban a legerősebb - írják sajtóközleményükben.

Míg a hazai vállalatvezetők és tulajdonosok hagyományosabb irányt képviselve a költséghatékonyságra és piaci lefedettségre fókuszálnak, a nemzetközi vállalatok vezetői inkább a felforgató technológiai trendekben rejlő lehetőségek feltérképezését és kiaknázását preferálják. A hazai és közép-európai magánvállalkozások is kénytelenek azonban a régi, bevett eszközök és stratégiák, valamint az új trendek, technológiai megoldások között egyensúlyozni - derül ki a Deloitte Private globális kutatásából.

Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza - közölte GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Nem ritka manapság, hogy külföldön folytatott tanulmányokat követően Magyarországon kíván elhelyezkedni a magyar vagy a külföldi állampolgár. Előfordul, hogy a tanulmányok befejeztével hazatér egy fiatal, és itthon kíván szakmai tapasztalatot szerezni. De az is gyakori eset, hogy külföldi munkavállaló szeretne nálunk dolgozni, vagy kapott lehetőséget egy cégtől.

Nagyon nem mindegy, hogy valaki csak pénzkereseti lehetőségnek, állásnak, karriernek vagy hivatásnak tekinti a munkáját. A hozzáállás többek között a motivációra, az elkötelezettségre, az elégedettségre, egyedi teljesítményre, stressz megélésére is hat. Ugyanakkor nincs veszve minden akkor sem, ha nem a vágyott álomállásban dolgozunk, ugyanis - nyilván bizonyos keretek között -, de magunk is testre szabhatjuk a munkakörünket, jelentőségén, értelmén is formálhatunk. Egy kórházi takarító is érezheti hivatásnak a munkáját, ha úgy tekint rá, mint amivel hozzájárul vele a beteg gyógyulásához. Erre világított rá Amy Wrzesniewski a Yale School of Management kutatója, aki a Herbert Simon-díjat jött átvenni Budapestre, a Rajk László Szakkollégium meghívására.

Mai világunkban nagyon gyakori, hogy a vezetőknek többgenerációs csapatot kell irányítaniuk. Minden generációnak megvan a sajátos gondolkodásmódja, munkastílusa és kedvelt kommunikációs módszere. Vezetőként fel kell ismernünk, hogy egyes embereket mi motivál, s hogy az egyéni erősségeket hogyan lehet a csapat sikere érdekében kiaknázni.

A munkakörnyezetnek is követnie kell az elmúlt években a munkaerőpiacon végbement és a technológiai fejlődés által kiváltott változásokat. Így az irodáknak is egyre inkább multifunkciós térré kell válniuk, egyre nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek; úgy tűnik, megdől az egyterű irodák uralma; és az irodafejlesztők és szolgáltatók nem tekinthetnek el attól a tendenciától sem, hogy egyre több lesz a külsős munkatárs, illetve egyre nagyobb teret nyer (ha lassan is) a cégek körében a távmunka, a shared desk, clean desk munkamódszer. Az irodai térrel szemben támasztott igények folyamatosan változnak. Ezeket a témákat járta körül az OfficeUP - Az év irodája konferencia.

Előremutató „jó gyakorlatok” a piaci szereplők részéről, sok esetben igen aktív adatvédelmi hatóságok és komoly kihívások - többek között ezek jellemezték a GDPR első félévét a kelet-közép-európai régióban a Deloitte elemzése szerint. A cég egy kutatást is végzett a témában, amiből kiderült, hogy a fogyasztók 44 százaléka pozitív változásokat tapasztalt az adatai védelmében a jogszabály életbe lépése óta.

Az agilis szervezeti transzformációval rugalmasabbá, gyorsabbá, a dinamikusan változó világhoz alkalmazkodóképesebbé tehetők a cégek, azonban ez az átállás nem csak működési, hanem szervezetikultúra-váltást is jelent. Az agilis ugyanis a munkatársaknak kínált nagyobb autonómia és felelősség párosával újfajta tulajdonosi szemléletet vezet be egyéni és csapatszinten is. Az NN Biztosító januárban teljes szervezetével agilis működésre áll át, a magyar pénzügyi szektorban elsőként. A bevezetés előkészítéséről, a felkészülésről, a munkavállalók bevonásáról beszélgettünk Sztanó Imrével, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatójával.

Harmadik éve tesszük fel a kérdést év elején, hogyan látják olvasóink, mi lesz a HR kulcsfeladata abban az évben. Idén is várjuk a válaszokat, hogyan látják a szakemberek, melyek lesznek a 2019-es év legégetőbb HR problémái.

A napokban látott napvilágot az a törvényjavaslat, amely az évi 250 órás rendkívüli munkavégzés időkorlátját 400 órára emelné. A szakszervezetek tiltakoznak, a Közúti Közlekedési Szakszervezet egyenesen életveszélyesnek titulálta a javaslatot. Ez utóbbi jelző az ő esetükben nem jellemezhető úgy, hogy hatásvadász módon jellemzik a javaslatot, hiszen itt adott esetben plusz - Kollektív Szerződésben rögzítette 300 órához viszonyítva - 100 órányi forgalomban eltöltött időt jelenthet.