HR KPI-ok - 8. Mentális Jól-lét mérése és fejlesztése

Mitől függ mentális jól-létünk a vállalati környezetben? Milyen tényezők kombinációja határozza meg? Hogyan mérjük, és fejlesszük őket?

[ Cikksorozat, eddig több mint 40.120 megtekintéssel. E cikket eddig 1.075 egyedi látogató olvasta, összesen 1.990 alkalommal. | Megtennéd légy kedves azt a szivességet, hogy megosztod legalább 3 barátoddal, munkatársaddal? ]

Kérdésed van? Foglalj egy kötelezettség nélküli Zoom 30-perces időpontot, céges formában, €108-ért, itt: https://bit.ly/C30m

 

A vezetői és munkahelyi felelősségteljes örömteliség mérési és fejlesztési stratégiánk kettő közül az egyik pillére az örömeli látásmód. Azt, hogy milyen módon látjuk a világot gyökereiben meghatározza a mentális és pszichológiai jól-létünk. E cikkben ennek mérését és fejlesztését tárgyaljuk.

A jól-lét három szintjét tekintve mondhatjuk, hogy ez a legkevésbé megfoghatóbb, mindemellett ez határozza meg a másik kettőt - a szociális és interperszonális jól-létet, valamint a fizikai és fiziológiai jól-létet -.

A mentális jól-lét egyrészt az agytudomány, másrészt a pozitív pszichológia területéhez tartozik. Pszichológiai szempontból megfogalmazva annak képessége, hogy mennyire tudunk jól és hasznos módon gondolkodni; agytudomány szempontjából agy-fonalaink kapcsolatainak mennyisége, adott agyterületi sűrűsége, erőteljessége és iránya, melyről beszélünk.

A másodpercenként többmillió szín, hang és egyéb benyomást agyunk a retikuláris aktivációs rendszeren keresztül eltárolja, és kiszűri belőle azokat a tényezőket, melyekre aktuálisan nem kell figyelnünk. Hebb törvénye szerint a gondolatok és tapasztalatok az impulzus erőteljességétől - érzelmi töltetének erejétől - függően gyengébb vagy erősebb neuron-kapcsolatokat alakítanak ki agyunkban, polaritástól függetlenül is. Így az erőteljes negatív és a pozitív tapasztalások, tapasztalatok is maradandó szervi nyomot hagynak bennünk. Fejlődési vagy sokk traumák, a folymatos stressz tendenciái egy negatívan 'huzalozott' agyat eredményeznek, a nagylelkűség, együttérzés, jószándék, szeretetteljesség és örömteliség pedig egy pozitívan 'huzalozott' agyat. Egy negatív berendezkedésű agy a hibákat keresi azokat látja meg, egy pozitív a lehetőségeket keresi és az érdemeket fedezi fel. A negatív agy stresszel és szorong, a pozitív agy együttérző és örömteli. A pozitív és negatív benyomások balansza számít. Minél több a pozitív benyomás agyunkban, annál könnyebbnek, vidámabbnak tapasztaljuk az életet.

Olyan ez, mint mikor dönthetünk, hogy sötét szemüveget veszünk fel vagy valamilyen világos színűt. A sötét magunk és mások szenvedését hozza, a világos látásmód magunk és mások örömteliségét. Vértezzük fel ezzel magunkat; kezdjük ezzel. Ahogy a világot látjuk, úgy érezzük magunkat benne és olyanná tesszük azt.

Kulcskérdés ezért, hogy milyennek látjuk a világot. A jó hír az, hogy van megoldás, van menekvés. Agyunk homloklebenye mögötti része felelős ugyanis az érzelmek és az azokból következő cselekedetek kontrolljáért. Amennyiben e részt éber gyakorlással megerősítjük, képesek lehetünk minden megjelenő gondolattal vagy érzelemmel kapcsolatban szabadon dönteni. Hagyjuk, hogy magával ragadjon az adott érzelem, vagy most épp nincs rá szükség? Amennyiben ezáltal távolságot nyerünk tőlük, úgy nem reagadnak meg bennünket az orrunknál vagy fülünknél fogva; nem kontrollálnak bennünket. A 'szimpatikus idegrendszert' felcsigázó érzelmek mind károsak egészségünkre. (Bárki is találta ki ezt a kifejezést az bizonyára kábult állapotban volt, hiszen a szimpatikus szó a köznyelvben pozitív, a paraszimpatikus pedig a 'szimpatikuson túli', vagyis negatív. Úgy jegyezhetjük meg e kettőt, hogy az orvosi szótár szerint a fordítottját kell értenünk alatta.) A kortizol - stressz hormon - jópár szervi funkciónkat korlátozza; minél hosszabb ideig van jelen annál inkább. Érdemes ezért megszabadulni, vagy legalábbis megtanulni kontrollálni azon szituációkat, mikor a heves negatív érzelmek megjelennek mint a például a harag, a féltékenység, vagy egy általános félelem. A stressz szó annyit tesz, hogy nem kellemes, hanem feszültséggel teli. Minden ilyen nem kellemes érzelmet, melyről úgy érezzük, hogy magunknak vagy másoknak ártana, érdemes kontrollálni. Ehhez az általános tanács, hogy számoljunk tízig. Ez is egy jó első lépés, azonban vannak ennél jóval hatékonyabb módszerek is a kellemetlenkedő érzelmek kezelésére. Azonban mindben az első lépcső a legfontosabb: felismerni, hogy valami nem stimmel; felismerni hogy nem érezzük jól magunkat; felismerni az adott kellemetlenkedő érzelmet. Amennyiben felismertük, onnantól kezdve már csak a kedvelt módszerünkön múlik, hogy mit teszünk vele. Számolunk, nem fogalkozunk vele, hagyjuk és figyeljük, ellene megyünk, átalakítjuk egy gondolattal - csak párat említve a módozatok közül. Az éberség intelligenciánk a változás forrása. Ha észrevesszük, hogy besötétedett, lehúzzuk a redőnyt és felkapcsoljuk a villanyt. Túljárunk a sötétség eszén.

 

Mentális jól-lét felmérésének tényezői és fejlesztési módjai
Az ember agytekervényeinek kérdőíves felméréssel történő vizsgálata önmagában abszurd, azonban néhány tendenciát megmutat, így nincs hátránya annak, ha elvégezzük ezt.

Mint legtöbb felmérésünkben, érdemes a kérdéssor elején konkrétan megkérdezni a válaszadótól a mentális jól-léte szintjét, majd az elemzéskor mellé tenni a részletes kérdésekből kiderült tényleges tapasztalás mérőszámát.

Példánkból kiderül, a vezető optimistán látja a világot, vagy szeret optimista képet festeni magáról, hiszen a bevallott mentális jól-léte magasabb mint a tényleges.

Melyek hát a mentális jól-lét főbb tényezői? Bármilyen szemüveggel is rendelkezünk, életünk folyamában gátat képezhet, amennyiben valakire tartósan haragszunk. Ez se nekünk nem jó - hiszen 'szimpatikus' idegrendszeri állapotban tart bennünket (feszültségben) -, se pedig az érintett 'paciensnek'. A fogat fogért redszerről már hallásra is tudjuk, hogy a fekete szemüveghez tartozik. Érdemes bevezetni megbocsátás intézményét mentális rendszerünkbe. Ezt vezette be Jézus is - igen nagyszerűen -, és azóta teszi ez kellemesebbé nyugati kultúránkat is. A keleti kultúrák mint a buddhizmus és a hinduizmus ugyanezt a látásmódot képviselik. Éljünk vele mi is; a föld lakosságának jórésze nem biztos, hogy téved. Nem olyan nehéz azt mondani, hogy "Bocs." és hogy "Minden rendben, megtörténik.".

A traumamentesség nem feltétlenül rajtunk múlik. Minél kevesebb trauma ért bennünket életünkben, annál inkább jólesik a világos szemüveg viselete. A traumamentességre a cikk végében bővebben visszatérünk.

Mentális rugalmasságnak nevezzük azt - vagy rezilienciának (ang. resilience) -, hogy milyen gyorsan tudunk felállni a padlóról miután kiütnek minket. Elkerülhetetlen, hogy az életben hasonlóval találkozzunk, így nem mindegy, hogy egy adott eseményt követően egy hétig az ágyban siránkozunk, vagy még aznap, újjult erővel vagyunk képesek a helyzet szemébe nézni.

Következő mutatónk a tanulási képesség, mely az élethosszon át történő tanulás hozzáállásának feleltethetünk meg. A kor változásával érdemes megtanulnunk annak eszközeit használni, és bármik is legyenek azok, megtalálni a módját, hogy friss információkhoz, kutatásokhoz jussunk, melyeket tanulmányozhatunk. E cikk olvasásával pont ezt tesszük.

Azon túl persze, hogy rendelkezünk a fejünkben az információval, nem mindegy, hogy milyen módon osztjuk meg ezt a világgal. Az értelmes beszéd kontrollja mutató kifejezi, hogy mennyire használjuk beszélőkénket kontrollált és értelmes módon. Fecsegünk, csevegünk, pletykálunk vagy képesek vagyunk lényegretörően kifejezni mondandónkat. Láttunk már olyan jó vezetőt ki nem képes erre?

A humán vezetők több mint 80 százaléka gyakran vagy nagyon gyakran alkalmazza szakmai intuícióját. A Nobel-díjas közgazdász Daniel Kahneman több írásában dícséri, mint a szakmai döntéshozás legkifinomultabb képességét. Több tudós emellett a legmagasabbrendű intelligenciának nevezi az intuíció alkalmazását a mindennapokban, a vállalati életben és a döntéshozásban. A cikkíró több tudományág vonatkozó megállapításaira alapozottan könyvet ír erről (Tüzelj Csípőből - szakértői Intuíció A Döntéshozásban címmel), és bővebben foglalkozik e képesség megértésével és fejlesztésével egy kapcsolódó cikksorozatában.

Amennyiben lelkesek vagyunk egy téma iránt, az megmutatja, hogy annak tekintetében előzetesen leginkább jó benyomásokat halmoztunk fel. Pozitívan, lelkesen állunk hozzá, és nem ijeszt el a téma. A lelkes hozzáállásunk a világ és az élet irányába megmutatja jó-benyomásaink összességét. Amennyiben jó benyomásokkal teli a tudatunk, úgy természetszerűleg vagyunk optimisták. Ez mutatja, hogy fejünkben levő gőzmozdonyt a pozitív irányba vezető vágányra tereltük, és felpakoltuk egyenként pozitív fa-tömbökkel, melyek fűtik és előre mozdítják. Amint e mozdony felgyorsul, képesek leszünk nem csak magunkért, hanem másokért is tenni. Nem jelent terhet számunkra, mitöbb akkor érezzükk jól magunkat. Egy szint fölött, már nem is az számít igazán, hogy velünk mi történik, hanem, hogy másokkal mi történik. Az alturista látásmódú embereknek van a legnagyobb energiája a világ pozitív tapasztalására, átalakítására.

Amennyiben nem terhelnek bennünket különböző koncepciók, vagy nem vagyunk megszokásaink rabjai melyek azt mondják nekünk, hogy ennek így és annak úgy kell lennie, az szintén mutatja mentális hozzáállásunk szabadságát. Ez a szabadság a munka és a magánélet területén csak akkor bontakozik ki, ha az alturista látásmód kialakult bennünk. Mikor az ember másokra figyel, nem annyira számít hogy vele mi és hogy történik. Nem ragaszkodik ahhoz, hogy a dolgoknak körülötte vagy a szociális kapcsolatokban így vagy úgy 'kell' lenniük, mert nem 'kell'. Szabadság van. Az ember úgy alakítja a dolgokat ahogy az a legtöbb ember számára a leghoszabb távon a legnagyobb örömteliséget hozza. Ennyi. Az egoista 'ennek így kell lennie' szabályok felolvadnak, a zárt doboz - mely valójában egy magánzárka - kinyílik és bármilyen madár beleszállhat. A dobozon túli gondolkodás nem csak egy matematikai képlet megoldására, hanem az élet minden területére is vonatkozik. Ebben nincsenek hasznunkra a megkötő tényezők. A pozitív kapcsolódás nagyszerű és fenntartandó, azonban ha rájövünk például, hogy egy szervezet vagy társaság hazugságra, csalásra nevel, bűntett pártolására, netán bűntettre nevel és egyre mélyebbre visz minket lefelé a lejtőn pénz fejében, ezt el kell vágnunk ott és abban a pillanatban, hogy rájövünk erre. Ez pár esetben nem is olyan egyszerű; pl. a szcientológusoktól szabadulni egy Hudini-mestermű.

A példánkban látható vezető úgy tűnik, hogy régi tudásából él, hiszen tanulási képességében nem túlzottan jeleskedik. Lelkesedése nem túl magas, mely azt jelenti, hogy kissé befásult. Beszédét nem túlzottan kontrollálja, amiből úgy tűnik, hogy szereti munkaidejét nem feltétlenül munkával tölteni. Alturizmusa nem túl magas és a dobozon túli gondolkodása pedig kifejezetten nem. Az előzőekből az látszik, hogy egy eléggé régimódi, magánakvaló emberről van szó.

Hogyan változtassuk ezt meg? Igen, ez a titok. Három utunk van. Az örömteli látásmód háromszögét tekintve, fenntről lefelé építkezni, lenntről felfele építkezni vagy mindkettőt egyszerre tenni. Az első esetben a daruból először az örömteli látásmód házának tetejét és panteonját állítjuk be, majd a falakat építjük alá és végül az alapot betonozzuk le. Ennek előnye, hogy mindenre rálátásunk van és biztosak lehetünk benne, hogy minden a tető megtartását szolgálja. Ezzel nagyon gyorsan haladhatunk, ha pontosan tartjuk a tetőt. Az örömteliség belső tényezője folymatosan kihat és alakítja a külső-, fizikai tényezőket.

A második út, a lenntről felfelé építés útja a verejtékesebb, hoszabb, azonban nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat annak tekintetében, hogy el fog egyszer majd készülni a ház. Itt elsőként az értékrendek összeillesztésével kezdjük és így tovább. A külső dolgok rendbetétele visszahat belsőnkre, és legvégül elvezet az örömteliséghez.

E két módszert egyidejűleg is alkalmazhatjuk; ekkor teljesítjük ki teljes kapacitásunkat igazán. A stratégia a legfontosabb; a módszerek megtanulása és alkalmazása már gyerekjáték.

Nézzük át a következő mentális csomagot.

Az aggódás és szorongás ellentettje a kiegyensúlyozottság, mely egyben a stressz-mentességet jelenti. Az ön-bocsánat mások nem túl ügyes cselekedetei megbocsátásának alapja. Hogy várhatnánk el valakitől, hogy másoknak megbocsásson, ha magának sem tud? Fogadjuk el a következőt: mi mindannyian a lehető legjobbat tesszük, legjobb információink és tehetségünk szerint az adott körülmények között. Teljesen mindegy milyen döntést hozunk; azt abban a pillanatban a lehető legjobb tehetségük szerint tettük. Az, hogy valami nem stimmelt azzal a döntéssel hosszú távon az egy másodlagos dolog. Számunkra, abban a pillanatban, ott, az volt a lehető legjobb döntés. Bízzunk ebben és tartsuk becsben minden döntésünket. Ha elfogadjuk magunk döntéseit, elfogadjuk másokét is. Megértőek leszünk. Megbocsájtjuk, ha hosszú távon nem a legjobb döntést hozzák, hiszen tudjuk, hogy akkor és ott, így tudtak dönteni.

A pozitív pszichológiai felmérések szerint a spiritulalitás kifejezetten segíti a mindennapi örömteliséget. Ne tartsunk attól, hogy megvizsgáljunk különböző spirituális utakat és felmérjük, hogy melyikhez van igazából kedvünk. Sokan akkor fordulunk a spiritualitáshoz, mikor úgy érezzük, hogy nincs elég kontrollunk az élet felett. Az, hogy a saját kezünkbe vesszük azt az okozatiság mentén, vagy megkérünk egy külső istent hogy segítsen, az már a mi dolgunk. Bármely esetben találkozni fogunk olyan szituációval melyben változnak a dolgok - ezért vagy azért -. Bármi is történik, érdemes felismernünk a változás görbéjét, tudnunk, hogy hol állunk rajta és mire érdemes épp ott és akkor figyelni. Bármi is történik, fontos, hogy hagyatkozhassunk családunkra vagy barátainkra. Ehhez szükséges morális megbízhatóságunk, hiszen ki szereti az immorális emberek társaságát? A moralitás alapja a transzparencia. Ha rejtegetünk dolgokat vezetőként, egy pillanat alatt elvesztjük az emberek bizalmát. Ha nem tesszük ki az asztalra őszintén a kártyáinkat, elvesztjük annak lehetőségét, hogy az embereink igazán bízhassanak bennünk.

Eközben, a kitartó munka során kifáradhatunk, ezért rendelkeznünk kell pihenési hajlandósággal. Tudnunk kell, hogy mikor tegyük le a tollat, hogy ne erőltessük túl magunkat.

A példánkban szereplő válaszadónk nem feltétlenül törődik azzal, hogy mi morális, mi nem. Ez önmagában még nem jelent rosszat, azonban az őszinteség hiányában piros zászlót emel. A spiritualitás bármely formájának hiányában és az első grafikon alapján egy elég megrögzött, keserű ember képét festi, aki magával van elfoglalva és nem igazán figyel másokra. Miért lehet ilyen? Az ok meglepően egyszerű. Az agytudomány adja a megfejtést, mely szerint a fejünkben levő eltárolt benyomás-tömeg olyan mint egy nagy hullám, mely nem mindegy, hogy melyik irányba tart. Ha ijesztő vagy traumatikus kacatokkal, stressz-keltő madárijesztőkkel, és kidobandó mentális lim-lommal van tele a fejünk, akkor az életünk is. Ami a fejünk tekervényeiben van, annak szemüvegén keresztül látjuk a világot, az a világunk. A megoldás azonban egyszerű; minden lim-lomot ki lehet dobni, vagy át lehet alakítani hasznos eszközökké.

 

Hogyan foglalhatjuk össze a fejünkben található lim-lomok jellegét?
A lim-lomok negatív benyomások. Negatív benyomások alatt mindazt értjük, ami nem semleges, vagy nem pozitív és örömteli. Mondhatnánk itt, hogy szabadságban élünk és majd mi eldöntjük, hogy nekünk mi az ami negatív és pozitív. Ez így is van, egy bizonyos szintig. Az egoizmusnak megvan az az előnye, hogy kiszakít a közösség szorító karmai közül, azonban a természet törvényei ellen nem tudja felvenni a harcot. Negativitás alatt azt értjük, mely magunk vagy mások számára 'szimpatikus' idegi reacióval jár. A vagy szón van a hangsúly. Azt nem nevezzük örömteli cselekvésnek amennyiben valamit az alany élvez, de a cselekvés tárgya nem. Mivel agyunk egy adattároló robot, mindent eltárol amit tapasztal nem téve külöbséget az alany és a tárgy között. Mindkét fél reakcióját-, pontosabban a mindkét fél irányába kibontakozó hatást eltárolja. Nullás vagy egyes bitek tömkelegében ezért végül az számít, hogy mennyi a 0 és az 1 aránya. Ha a pozitív benyomások sora győz, valószínűsítjük, hogy a motivációnk pozitívvá válik, hasonlóképp beszédünk és cselekedeteink is.

Amit érdemes kitisztítanunk, kioldanunk, vagy átalakítanunk magunkban, azok a negatív benyomások agyi ujjlenyomatai. A stressz egy rövid ideig tartó 'szimpatikus' reakciót keltő tényező. Lényege, hogy valami kiváltja - mondjuk egy megjelenő méh, miközben tudjuk, hogy méhcsípés allergiánk van -. Miután a méh eltűnt, a stressz elmúlik. Szorongásnak nevezzük azt, mikor egy valós fizikailag fenyegető tényező megjelenése nélkül mentálisan generáljuk magunknak a feszültséget. Méhcsípés allergiások vagyunk és arra gondolunk, hogy 'jaj mi lesz ha megcsíp egy méh', vagy 'biztosan meg fog csípni a méh'. A szorongás hosszú távon fennmarad és traumatizál bennünket. A stresszt tapasztalóhoz képest a szorongó személyiség több negatív benyomással rendelkezik. Még nehezebb a traumák mezeje. Két módon traumatizálódhatunk.

Egyik módja a sokk-trauma. A sokk-trauma egy olyan stresszhelyzetből alakul ki, melyben a stresszelő tényező mértéke szinte megélhetésünket, életünket fenyegeti. A legerőteljesebb stressz tényezők közé tartozik a közeli hozzátartozó elvesztése mellett a munka váratlan evesztése.

A traumatizálódás másik módja a fejlődési trauma. Ez alatt a gyerekkorunkban bennünket ért hosszan tartó-, szorongással teli helyzeteket értjük. Ezek meghatározzák életünket. A felmérő és fejlesztő rendszerünk a Dr. Laurence Heller NARM koncepcióját figyelembe véve az alábbi tényezőket vizsgálja.

Fejlődési és sokk traumáink mértéke megmutatja, hogy főként mely terület önálló oldására érdemes fókuszálnunk. Sokk traumák esetén jellemzően a felnőttkor eseményei melyek meghatározzák látásmódunkat, fejlődési traumák esetén a születésünkhöz és gyerekkorunk eseményeihez nyúlunk vissza. A kapcsolat, biztonság, bizalom, autonómia és a szeretet-szexualitással kapcsolatos zavaró tapasztalataink vagy traumáink meghatározóak felnőttkorunk tekintetében. Ezek gyenge és erőteljes változatai öszefüggésben vannak C.G.Jung archetípus jellemzőivel.

Példánkban leginkább a kapcsolat, a biztonság és a bizalom traumákkal érdemes dolgozni. A kapcsolati traumák oldásával szociálisabbak leszük, morálisabbak és jobban fogjuk érezni magunkat embertársaink között. Elkezd bennünket érdekelni a világ. A biztonság trauma oldásával megszűnik túlélési szorongásunk és adakozóak leszünk. A bizalom trauma oldását követően elkezdünk bízni az emberekben és a társadalomban. Látható, hogy e gyökér-tényezők oldása milyen pontosan célozva szabadít fel bennünket és tesz örömtelibbekké.

 

Mi hát az életminőség és jól-lét?
Életminőségünket három tényező határozza meg. Egészségünk és egészséges életmódunk (fizikai és fiziológiai jól-lét), hozzáállásunk kapcsoltainkhoz, barátainkhoz és rokonainkhoz (szociális és interperszonális jól-lét), valamint annak méréke, hogy mennyire vagyunk képesek átalakítani mentális tendenciáinkat (mentális és pszichológiai jól-lét). Ezek mindegyike egy egynapos tréning részei, melyeket az értékrendek, megelégedettség, rendszerszemlélet, elkötelezettség tréning-napjaira érdemes építeni.

Amikor egészségesek vagyunk, kellemes társaságot képezünk és jól-, pozitívan látjuk a világot, senki nem állíthat meg bennünket abban, hogy jobbá tegyük magunk és környezetünk életét. Mérésünk során összefonva e három jól-léti oszlopot, egy összefoglaló jól-lét számmal elemezzük magunkat, vagy a szervezeti egységet.
A vállalti kutúrában a jól-lét növelését propagálva előmozdítjuk nem csak a vállalati eredményességi mutatókat (árbevétel, profitabilitás) - melyek kereszt-viszonya számolható, így nyomon követhető -, hanem az emberek életét is jobbá tehetjük; mely minden mögött a lényeg.

 

vége

Kérdésed van? Foglalj egy díjmentes-, kötelezettség nélküli Zoom 30-perces időpontot itt: https://t.ly/Mxule

 

A következő cikkről...
Amennyiben munkánkat gondosan és jól végeztük, a munkatársakban automatikusan alakul ki a mindennapi örömteliség, az örömteli hozzáállás egyre magasabb szintje. Következő cikkünk ennek jár nyomába, felgöngyölítve a téma rejtett bugyrait is.

 

vége

Kérdésed van? Foglalj egy kötelezettség nélküli Zoom 30-perces időpontot, céges formában, €108-ért, itt: https://bit.ly/C30m

 

Fodor-Josephson Szilárd

//ui. Kérd bátran a HAPPINESS Consulting segítségét a felmérésben, elemzésben, fejlesztésben!

Írj bátran seal [at] happiness-consulting.com

+36203615258

 

A mentális jól-lét alapeleme a tudatosság 3D-s természetén túlnyúló 4D-természetű tudatunk természetéhez való hozzászokással történik.
Ezt mentális gyakorlatokkal tanulhatjuk meg, mindemellett, hétköznapi életünk folyama során is gyakorolhatjuk. Az alábbi videóból mindez megtanulható. [Magyar felirat bekapcsolható a youtube lejátszó CC-gombjára kattintással]

 

 

 

Kapcsolás: LinkedIn Seal Josephson | LinkedIn Happiness Consulting

Weblap: www.happiness-consulting.com

Egyéb: Feliratkozom a Levlistádra! | HC HU Facebook

 

HR KPI-ok Sorozat további cikkei:

1. Mérési és Fejlesztési Stratégia - Felelősségteljes Örörömteliség
2. Értékrendek
3. Megelégedettség (Dolgozói Elégedettség)
4. Komplexitás Kezelése Rendszerszemlélettel
5. Elkötelezettség és Aktív Részvétel
6. Fizikai és Fiziológiai Jól-lét
7. Szociális és Interperszonális Jól-lét
> JELEN CIKK:  8. Mentális és Pszichológiai Jól-lét
9. Örömteliség
10. Örömteli Látásmód (2-9.cikk egyesítése)
11. Éberség Intelligencia (AQ)
12. Felelősségteljes Örömteliség