Egy anyák napja apropójából készült országos reprezentatív kutatás szerint tízből hat magyar legalább hetente beszél az édesanyjával, és ha nem tudnak személyesen találkozni, leggyakrabban mobilon tartják a kapcsolatot. Ilyenkor az esetek több mint felében legalább tíz percet beszélgetnek, viszont inkább praktikus kérdésekről, és kevésbé jellemzőek az érzelmeket is érintő témák. A Mélylevegő csoport szakértői szerint azonban fontos, hogy a hétköznapi beszélgetéseken túl a mélyebb kapcsolatteremtésre is kerítsünk időt.

A személyes figyelem növeli az ügyfélélményt, legyen szó vendégről, ügyfélről vagy épp üzleti partnerről. A név használata azt üzeni: "Fontos vagy számomra, figyelek rád." A "hármas szabály" egy gyakorlati eszköz arra, hogy tudatosan, de természetesen beépítsük a névhasználatot a kommunikációnkba - fogadjuk meg Sharlyn Lauby HR szakember tanácsait!

Sok cég küzd a tehetséges fiatal kollégák megtalálásával és megtartásával. A hazai gazdaság egyik legerősebb ága, a vegyipar számára azonban még nagyobb ez a kihívás, hiszen egy, az átlagosnál megterhelőbb munkakörülményekkel bíró, tudásintenzív ágazatról van szó. A BorsodChem ezért nagyot lépett: kifejezetten a fiatalok érdeklődésére és igényeire alapozva vezetett be juttatásokat és alakított ki karrierpályákat, valamint képzési programot is indított, melyek célja, hogy a cégnél ne váljon hiányszakmává a vegyészmérnök - írják a cég sajtóközleményében.

Megnyilvánul-e a nemek között egyenlőtlenség az online szakmai együttműködési platformokon, és ha igen, miképp? Erre kereste a választ kollégájával Vásárhelyi Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Érdekes eredményekről számol be a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény.

A vállalati nyelvoktatás ma már alapvető eszköze a cégek fejlődésének, hiszen az angol vagy német nyelvtudás nélkülözhetetlen a nemzetközi kapcsolatokban. Mégis sok vállalat azt tapasztalja, hogy a nyelvtanfolyamok nem hozzák meg a várt eredményt: a dolgozók ugyan részt vesznek a képzéseken, de a fejlődésük lassú, vagy teljesen elmarad.

Egyre-másra jelentik be a cégek az idei béremelési megállapodásaikat, de mi van azokon a helyeken, ahol nincs automatikus emelés, vagy szakszervezet, ami kiharcolja a többletbért. A béralku lehetőségéről Pethő Anikóval, az Aarenson fejvadász cég szakmai vezetőjével beszélgettünk. Hogy érdemes kérni? Milyen érvkészletet gyűjtsünk össze? Mi mondjunk összeget, vagy várjuk meg mit ajánl a munkáltató?

Heti négy munkanap otthonról. Évi 20 nap a munka és a nyaralás kombinációjával (workation) bárhonnan Európából nem a szabadság terhére. Íme két lépés a munka-magánélet egyensúlyért a Deutsche Telekom IT Solutionsnél. Melyek voltak ennek az évnek fókuszai? Mit terveznek jövőre? Sorozatunkban Belley Éva a cég HR igazgatója válaszolt kérdéseinkre.

A tudós nők helyzete sem könnyebb, mint más területeken dolgozó nőtársaiké. A nemi alapú előítéletek a tudományos életben is működnek, bár a változás lassan elindulóban van, amihez a tudományban jelenleg dolgozó nők láthatóvá válása, fellépése és a tudománykommunikációban való részvétele is hozzájárul. Személyes tapasztalatokról és megküzdési módszerekről mesélt a prágai Liszt Intézetben Dr. Balázsi Katalin, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyréteg-fizika Laboratórium vezetője és Kis-Tóth Ágnes mestertanár, asztrofizikus.

Már a politikusok is felfigyeltek arra az egyre többeket érintő problémára, hogy a kitolódó gyermekvállalás és a várható élettartam növekedése miatt a szendvicsgenerációba tartozók száma is növekszik. Az elnevezés is mutatja, hogy azokat a jellemzően középkorú embereket érthetjük ez alatt, akikre fokozott nyomás hárul a kiskorú gyerekek felnevelése és az idős szülők gondozása miatt, miközben az egyre gyorsabban változó munka világában is legaktívabb éveiket kellene, hogy éljék. A jelenségről a The Wall Street Journal cikkezik.

Jelenleg egyszerre általában négy, de akár öt generáció is dolgozhat együtt a munkahelyeken, ami a rendkívüli sebességű technológiai változások és ennek a munka világára tett hatásai következtében, nem zökkenőmentes. Az egészséges munkahelyekhez hozzátartozik a diverzitás és a generációk közti jó együttműködés. Ennek a megvalósítását és hátterét feszegette az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület "Egészséggel a vállalatokért" szakmai konferencia online napjának generációs szekciója.

Vajon hogyan lehet a közösségi média által befolyásolt világban pszichológiai biztonságot építeni egy szervezetnél? Melyik kommunikációs csatornát mire érdemes használni, hogy ne terheljük túl a munkavállalókat? Minderről Caitlin Begg, amerikai szociológus, a téma szakértője, az Authentic Social kezdeményezés elindítója beszélt a HR Portalnak. Caitlin Begg, aki a Brain Bar-on is előadott, olyan szervezeteket segít, mint az IBM és a Harvard, hogy a közösségi média által uralt környezetben is boldogabb, elégedettebb munkavállalóik legyenek.

Alumninak hívják a vállalati világban azt a munkatársi kört, közösséget, akik valaha a cég dolgozói voltak. Korábban a kifejezést alapvetően az oktatási intézmények öregdiákjaira, végzett hallgatóira alkalmazták

A társadalmi normák olyan (általában) íratlan szabályok, amelyek meghatározzák a helyénvaló viselkedést egy adott kontextusban vagy csoportban. Ezek irányítják viselkedésünket mind a munkahelyen, mind a magánéletben, és jelentős hatással vannak a szervezetek működésére, teljesítményére és a munkavállalók elégedettségére. De vajon hogyan alakulnak ki, és miért olyan nehéz megváltoztatni őket? Erre a kérdésre ad választ Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzés szakvezetőjének írása.