A bizalom hiánya ma már nemcsak hangulati kérdés, hanem a teljesítmény egyik rejtett gátja. Egy friss tanulmány megmutatja, miért látják sokszor másként a vezetők és a munkavállalók ugyanazt a munkahelyi valóságot, hogyan torzít a túlzott kontroll, és miért szív el észrevétlenül mentális energiát a bizalom nélküli működés.

Három évvel a ChatGPT megjelenése után a legtöbb nagyvállalatnál elmaradt a várt termelékenységi áttörés. A vezetők tapasztalatai szerint a kötelező AI-használat nem vezet tartós, üzletileg is értelmezhető eredményekhez. A valódi akadály a készségek hiánya, a HR-fejlesztések elmaradása és a változatlan munkafolyamatok.

A microshifting a hagyományos 9–5 munkarend radikális újragondolása: rövid, nem folyamatos munkaidő-blokkokra bontja a napot, igazodva a dolgozók magánéletéhez és energiaszintjéhez. A trend különösen a Z generáció körében terjed, ugyanakkor HR-szakértők szerint a világos határok hiánya fokozhatja a túlterhelést és a kiégést is.

Egy képzeletbeli állásinterjúra invitáljuk olvasóinkat, egy olyan országba, ahol a bértranszparencia már a mindennapok része, és a munkavállaló valóban egyenrangú félként ül az asztalnál. Főhősünk Réka, aki takarítói munkakörben szeretne elhelyezkedni. Hogy néz ki az álláshirdetés, az állásinterjú, mit kell teljesítenie a munkáltatónak, erről ír dr. Horváth Lili, az act legal Hungary ügyvédjelöltje

Nincs főnök, nincs értelmetlen feladat, öröm dolgozni. Utópia az ilyen munkahely? Barcelonában úgy tűnt, hogy nem. És egyre többen szeretnének ilyet vagy legalábbis a lapos szervezeti működés felé indulni. Második alkalommal rendezte meg csúcstalálkozóját a Corporate Rebels mozgalom. Kik is a munka világának lázadói? Exkluzív helyszíni beszámolónk.

Az emberek gyakran nem tudják, mit kezdjenek a gyásszal, mit mondjanak a kollégának, akit veszteség ért. Ilyenkor gyakran marad a kellemetlen csend, ezzel együtt pedig az elszigetelődés. Pedig a megfelelő támogatás az egyénen kívül a szervezetre is jótékony hatással lehet.

Nemrégiben látott napvilágot egy felmérés a vállalatok belső kommunikációjának hatékonyságáról. Az adatokból kiderül, hogy bár elméletben a vállalkozások többsége fontosnak tartja a hatékony belső kommunikációt, túlnyomó részüknek fogalma sincs, hogyan tudnák azt a gyakorlatban is megvalósítani.

Az őszi Internet Hungary HR-es szekciójában két előadás is a "munkahelyi hamis próféták" témakört járta körül. Milyen hazugságok figyelhetőek meg a munkahelyen? Hogyan lehet a hazudozást tetten érni?

Nem kell minden nap erősnek lenned, nem kell mosolyognod, ha fáradt vagy és nem kell eljátszanod, hogy „semmi bajom, csak a hormonok”. Ma van a menopauza világnapja. Koch Mária, menopauza kutató, klimax coach írása arról, hogy a klimax nem új kezdet, a frázisok nem, viszont az őszinte kommunikáció segíthet minden érintettnek.

A munkahelyi konfliktusok elkerülhetetlenek – de nem mindegy, hogyan kezeljük őket. Andrew Bosworth, a Meta technológiai igazgatója négy bevált lépést osztott meg, amelyek segítségével a vezetők és munkatársak egyaránt képesek lehetnek a vitákat higgadtan rendezni, és a feszültséget építő kritikává formálni.

Egy hete az SAP magyar leányának állítólagos botrányán és vezetőváltásán csámcsog a magyar üzleti világ. A vad sztorik ellenére a cég csak annyit kommunikál, hogy leváltották az ügyvezető igazgatót, és helyette október 1-től új ügyvezető tölti be a posztot. Dr. Pintér Dániel Gergő kriziskommunikációs tanácsadó szerint az eset menedzselése félresikerült.

A céges „etikett” nem dísz, hanem teljesítményfaktor. Csatári Szabolcs, a GE Healthcare Magyarország HR-vezetője szerint olyan apróságok, mint a köszönés, egy kétmondatos megbeszélés-lezárás vagy a bekapcsolt kamera, közvetlenül hatnak előléptetésre, bizalomra és üzleti eredményre – mert láthatóvá teszik a munkát. Bondici Balázs interjúja, videóban is.

Mit tehet egy alkalmazott, ha a főnöke rendre eltűnik a munkából, kifogásokat gyárt, és a csapatra hárít minden feladatot? A New York Times egyik friss írása amerikai dolgozók tapasztalatai alapján mutat rá, hogyan kezelhető egy lógós vezető – és miért olyan nehéz fellépni ellene.

Hogyan hozhatunk létre valódi, tartós viselkedésváltozást? Bár a gyors megoldások, mint például egy új ösztönző rendszer vagy egy kötelező tréning, lehetnek csábítóak, de azért a valóság jóval bonyolultabb. Ezzel akár HR-esként, akár vezetőként újra és újra szembesülünk. Szervezeteink összetett rendszerek: minden beavatkozás láncreakciót indíthat el, gyakran nem várt következményekkel. Gerlei Béla, a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező Szakképzésének vezetője most konkrét példákon mutatja be, hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb csapdákat.