Vajon hogyan lehet a közösségi média által befolyásolt világban pszichológiai biztonságot építeni egy szervezetnél? Melyik kommunikációs csatornát mire érdemes használni, hogy ne terheljük túl a munkavállalókat? Minderről Caitlin Begg, amerikai szociológus, a téma szakértője, az Authentic Social kezdeményezés elindítója beszélt a HR Portalnak. Caitlin Begg, aki a Brain Bar-on is előadott, olyan szervezeteket segít, mint az IBM és a Harvard, hogy a közösségi média által uralt környezetben is boldogabb, elégedettebb munkavállalóik legyenek.

Alumninak hívják a vállalati világban azt a munkatársi kört, közösséget, akik valaha a cég dolgozói voltak. Korábban a kifejezést alapvetően az oktatási intézmények öregdiákjaira, végzett hallgatóira alkalmazták

A társadalmi normák olyan (általában) íratlan szabályok, amelyek meghatározzák a helyénvaló viselkedést egy adott kontextusban vagy csoportban. Ezek irányítják viselkedésünket mind a munkahelyen, mind a magánéletben, és jelentős hatással vannak a szervezetek működésére, teljesítményére és a munkavállalók elégedettségére. De vajon hogyan alakulnak ki, és miért olyan nehéz megváltoztatni őket? Erre a kérdésre ad választ Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzés szakvezetőjének írása.

Kíváncsibbá, nyitottabbá és jobban kommunikálóvá váltak azoknak a befogadó családoknak a gyermekei, amelyek globális ifjúsági csereprogramokban vettek részt – állapította meg az AFS Nemzetközi Cserediák Program 76 országra kiterjedő felmérése. Az eltérő kultúrák megismerése szélesítette a fiatalok látókörét, érdeklődővé tette őket a különböző kultúrák iránt. Minden második válaszadó szerint az új, másik kultúrából érkezett gyermek gazdagította és kibővítette a családjukat.

A Z generáció tagjai között egyre erősebb a trend, hogy a hagyományos egyetem, diploma, munka karrierút helyett alternatív lehetőségek mentén indulnak el a boldogulás felé. Egy diplomás gyakornoki programnak (“degree apprenticeship”) köszönhetően az Egyesült Királyságban tandíj nélkül is lehet diplomát szerezni, miközben a fiatalok a munkájukért fizetést is kapnak – cikkezi a metro.co.uk.

Amikor a fizetés megvitatásáról van szó, különösen, ha a munkavállaló fizetésemelésről próbál tárgyalni a munkáltatójával, van néhány dolog, amit ajánlott elkerülni, illetve Sharlyn Lauby HR tanácsadó szerint pár jó tanács is akad, amit érdemes megfogadni.

Mindössze a megkérdezettek 3 százaléka gondolt rá, hogy elhagyja a pályáját, azonban sokukat aránytalanul hátrányosan érintette a világjárvány.

A szakértő szerint a small talk-nak nagyobb szerepe van egy állásinterjú során, mint sokan gondolnák, így nem mindegy, hogyan viselkedünk az interjú előtti csevegés során.

Az éles véleménykülönbségek miatt egyes munkáltatók igyekeznek megtiltani vagy visszaszorítani a politikai diskurzust a munkahelyeken. Mások hagyják, hogy szabadon szárnyaljon. A BBC.com cikkében nemzetközi nagyvállalatok vezetői mellett egy kutató is megszólal a témában, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikai irányultság erősebb meghatározója a foglalkoztatási döntéseknek, mint a faj vagy a nem.

Egy friss felmérés szerint a konfliktusról beszámoló munkavállalóknak csak a fele volt elégedett a munkájával és kétszer akkora eséllyel akarják elhagyni a munkahelyüket, mint azok, akik nem tapasztalnak konfliktust.

A nulladik pillanattól el kell, hogy kezdődjön a munkavállalókkal egy transzparens és folyamatos kommunikáció arról, hogy milyen ambícióik, terveik vannak a jövőre nézve, és ehhez milyen elvárások társulnak a munkáltató oldaláról. Ez a tehetségek kiaknázása mellett a szervezeten belüli utánpótlás-nevelés és hatékony feladatátadás miatt is fontos - írja legfrissebb bejegyzésében a hrbartender.com bloggere.

OTP, Magyar Telekom, Continental. Három nagyvállalat, ahol a felsővezetők is használják a Linkedint. Nemcsak passzívan, hanem posztolnak is. A múlt heti Connect konferencián a cégek képviselői mondták el, milyen potenciált látnak ebben, mi az előnye, ha egy felsővezető aktív és hogyan mérik az eredményeket.

Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését milyen olyan tényezők hátráltatják, amelyek akár kiégéshez is vezethetnek. E tényezők közé tartozik, hogy megfelelően van-e megszervezve a munka, mennyi idő megy el felesleges értekezletekre, hogyan találnak utat a jó ötletek, továbbá az, mennyire hatékony a cégen belüli információáramlás és ennek hogyan tud részese lenni maga a dolgozó.