Romániában a tavalyi utolsó negyedévben 1307 új lej (373,4 euró) volt az egy háztartásra jutó bruttó átlagjövedelem, míg az egyéni átlag 445 lej (127 euró). Utóbbi 11,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A háztartások bevételeiben a bérek és más, bér jellegű jövedelmek a háztartások esetében 47,3 százalékot, átlag 620 lejt képviseltek - ez 7,5 százalékkal több mint a 2004-es utolsó negyedben -, a szociális juttatások a háztartások esetében havi 257 lejt, az egyének esetben átlag 87 lejt jelentettek. A mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem 3,9 százalékban, az ingatlanból, vagyongyarapodásból, befektetésekből származó jövedelmek 2,2 százalékban járultak hozzá az átlagjövedelemhez.
A vezető beosztású alkalmazottak bruttó havi átlagkeresete 397-512 ezer forint között alakult 2005-ben, a termelésirányítóké 155-331 ezer volt, a tapasztalatot szerzett munkatársak pedig 164-395 ezer forint havi fixet kaptak - derült ki a Világgazdaság cikke szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat most elkészült bérstatisztikájából. A szakértői posztokon dolgozók közül a légiirányítók, az ügyészek, a bírók, az adószakértők, a matematikusok, a műfordítók kerestek a legtöbbet - írja a lap. A cikk szerint a legtöbb jól kereső szakértő a gazdasági diplomások, főleg a pénzügyben munkát vállalók közül került ki tavaly, de a műszaki felsőfokú végzettségűek sem panaszkodhattak. Az alapbérhez viszonyítva mindkét területen 10-20 százalék között mozgott az egy hónapra vetített juttatások és a prémium mértéke. Az egészségügy, valamint a szociális terület alkalmazottai viszont az alapbérükkel és a keresetükkel is elégedetlenkedhettek, hiszen a jól fizetettek havi összjövedelme is alig ha
2005-ben a vezető beosztású alkalmazottak bruttó havi átlagkeresete 397512, a termelésirányítóké 155331 ezer forint körül alakult, a tapasztalatot szerzett munkatársak pedig 164395 ezer forint havi fixet kaptak derült ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) most elkészült bérstatisztikájából.
Az 500-1000 főt foglalkoztató osztrák cégek vezetői kevesebbet keresnek, mint német, vagy svájci kollégáik - tette közzé felmérésnek eredményét a Kienbaum személyzeti tanácsadó cég. Így például egy osztrák marketing igazgató tavaly átlagosan bruttó 207 ezer eurót keresett, egy ugyanilyen beosztásban lévő német 257 ezret, egy svájci 264 ezret. A pénzügyi szektorban a különbség Németországhoz képest 46 ezer, az iparban 38 ezer, a kutatásban 35 ezer, az IT szektorban 33 ezer.
A béraudit egy strukturált, adatalapú felülvizsgálat, amely megmutatja, hol torzul a bérstruktúra, és mit érdemes ezzel kezdeni. A téma különösen... Teljes cikk
Az óvodai munkakörök alapvetően két nagy csoportra oszlanak: a pedagógus munkakörökre (akik a nevelést végzik) és a nevelő-oktató munkát... Teljes cikk
A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szerint a magyar doktoranduszi alapösztöndíj nemzetközi összevetésben is rendkívül alacsony. A szervezet... Teljes cikk
Hogyan épüljön fel a bérsáv? Mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak a bérsávok meghatározásakor? Milyen szempontok szerint érdemes... Teljes cikk
Az érettségiző gyermek után járó családi kedvezmény megszűnése nemcsak családi, hanem bérszámfejtési szempontból is fontos időzítési... Teljes cikk