Harminc- és hatvanhétmillió forint között mozog a legfeljebb 100 főt foglalkoztató cégek vezetőinek éves fizetése Európában. A magyar vezetők bére ennek csak a töredéke.

Az idén január-februárban a reálkereset 5,6 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztói árak 2,6 százalékos növekedésével számolva.

A január-februári reálkereset (a fogyasztóiár-index 2,6 százalékos növekedése mellett) 5,6 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Az 500-1000 főt foglalkoztató osztrák cégek vezetői kevesebbet keresnek, mint német, vagy svájci kollégáik - tette közzé felmérésnek eredményét a Kienbaum személyzeti tanácsadó cég. Így például egy osztrák marketing igazgató tavaly átlagosan bruttó 207 ezer eurót keresett, egy ugyanilyen beosztásban lévő német 257 ezret, egy svájci 264 ezret. A pénzügyi szektorban a különbség Németországhoz képest 46 ezer, az iparban 38 ezer, a kutatásban 35 ezer, az IT szektorban 33 ezer.

A német kis- és középüzemek vezetői évente átlag 251 ezer eurót keresnek, és ezzel messze jobban fizetettek a legtöbb más euróövezeti kollégájuknál.

Jövőre Romániában a nettó átlagbér várhatóan 10,4 százalékkal nő, havi 902 lejre, a bruttó átlagbér pedig 11,1 százalékkal 1200 lejre nő, jósolták a kormány Nemzeti Prognózis Bizottságában. 2008-ra most 1002 lejes nettó és 1310 lejes bruttó átlagbért valószínűsítenek, 11,1 százalékkal, illetve 9,2 százalékkal többet a 2007-esnél. 2010-ben a bizottság szerint a havi nettó átlagbér 1172 lej lesz, 355 lejjel több az idénre vártnál. A havi bruttó átlagbér várhatóan 1545 lej lesz az idei 1080 helyett.

A Daimler-Chrysler főnöke, Dieter Zetsche már a jövő szerdai részvényesi közgyűlésen kész nyilvánosságra hozni jövedelmét - tudta meg a Welt am Sonntag. Zetsche ezzel egyben szeretné kinyilvánítani, hogy vezetése alatt valami megváltozik.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) nem készült olyan program, amely a banki alkalmazottak, így a bankvezetők jövedelmét külön gyűjtötte volna és olyan nyilvántartás sincs, amely a járulékbefizetéseket a foglalkoztatott magánszemélyekre lebontva tartaná nyilván - mondta Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, bejelentve, hogy lezárult a szaktárca által elrendelt vizsgálat. "Az APEH-ből nem kerülhettek ki olyan adatok, amelyek alátámaszthatták volna Mikola Istvánnak, a Fidesz második emberének kijelentését, miszerint az egészségbiztosítás befizetési listáján találhatók olyan milliárdos bankigazgatók, akik minimálbéren vannak bejelentve" - mondta Molnár Albert