Bírósághoz fordul a HP részvényeseinek egy csoportja, akik azt sérelmezik, hogy a tavaly év elején távozott Carly Fiorina csupán egy havi munkaviszonyért 42 millió dolláros fizetést kapott. hirdetés A panaszosok hétfőn egy San Jose-ban székelő bírósághoz adták be a keresetüket. Szerintük a vállalat 2003-ban elfogadott szabályzata szerint a kifizethető összeg az alapfizetés és a jutalom maximum háromszorosa lehet, ebben az esetben azonban a felperesek szerint nem ennek megfelelően jártak el. Így következhetett be, hogy Fiorina javadalmazása 21,4 millió dollárra rúgott, amelyet egy 19 milliós részvényopció és a 2 millió dolláros nyugdíjalap befizetés fejelt meg. Mint ismert, a világ legbefolyásosabb üzletasszonyaként számon tartott Fiorina hat évig állt a HP élén, míg végül az igazgatótanács lemondatta. Nevéhez fűződik a Compaq megszerzése, amelynek révén a HP a világ legnagyobb noteszgép-gyártójává vált, ám a lépés hasznosságát utólag többen is kétségbe vonták. A két cég

A Boeing 25,3 millió dollár értékű szavazati jogot nem biztosító részvénycsomagot adott vezérének, W. James McNerney Jr.-nak, közölte a társaság hétfőn.

A vezérigazgatók és a vezetésben dolgozók hatalmas összegeket vágnak zsebre, nem mindig megérdemelten. Felmerül tehát a kérdés, hogy ki is az, aki ezeket a hatalmas összegeket megítéli.

Tavaly átlagosan 5,6 százalékkal csökkentek a mezőgazdaságban az egy főre jutó jövedelmek az Európai Unió 25 országában, ezen belül Magyarországon 8,6 százalékkal, közölte Brüsszelben az EU statisztikai hivatala felülvizsgált becslésében. A legnagyobb hanyatlást Portugália jelezte, ott 12 százalékos volt a visszaesés, míg a pozitív oldalon Litvánia áll az élen, 24,6 százalékos emelkedéssel. Az adatok szerint 2000-hez képest tavalyra valamennyi kelet-európai új tagországban jelentősen nőttek a jövedelmek - Magyarországon 29,1 százalékkal -, miközben a régebbi tagok közel felében ötéves viszonylatban is a csökkenés jellemző. Lettországban öt év alatt közel két és félszeresére emelkedett a mutató, míg Cipruson negyedével, Görögországban közel ötödével csökkent.

Olyan nagy különbség, mint Csehországban, sehol máshol nincs Európában a férfiak és nők javadalmazása között - állítja a Lidove noviny lap, amely az ország statisztikai hivatalára hivatkozik. A differencia elérheti egyazon munkakörben a 6 ezer koronát, azaz a több mint 50 ezer forintot is. Egy nemrég publikált felmérés szerint a régióban itthon viszonylag kedvező a nők munkaerőpiaci helyzete.

Kelet-Európában tavaly gyorsabban nőttek a csúcsvezetői fizetések, mint Nyugat-Európában, állapította meg elemzésében a Hewitt Associates nemzetközi személyzeti tanácsadó cég. Keleten az átlagos növekedés 6,4 százalék, Nyugaton 3,7 százalék volt. A felmérésben több mint 1000 vállalat vett részt 15 európai országból. 2005-ben 38 százalékkal nőtt a nominális nettó átlagbér Romániában, 1990 óta ez a legnagyobb évi növekmény. A sort Szlovákia vezeti, ott átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a vezetői fizetések tavaly, Magyarországon 6,4 százalékkal. Európa-szerte tavaly átlagosan 4 százalékkal kerestek többet a vezetők, mint 2004-ben. A legkisebb mértékben Hollandiában nőttek a csúcsvezetői fizetések, 2,9 százalékkal, Németországban 3 százalékkal. Ausztria a maga 3,8 százalékos növekedésével kissé meghaladta a nyugat-európai átlagot.

Tavaly 38 százalékkal, 204 euróra nőtt a nominális nettó átlagbér Romániában, 1990 óta ez a legnagyobb évi növekmény.