Júliusban átlagosan 9,0 százalékosra csökkent a munkanélküliek aránya a júniusi 9,1 százalékról az Európai Unióban - közölte az EU statisztikai hivatala.

Az adókkal, a vámokkal és a munkaerő-alkalmazással kapcsolatos kérdések jelentik leginkább a vita tárgyát a lengyel vállalatok és a külföldi hatóságok között - számol be a Rzeczpospolita című lengyel lap. Szerencsére az ilyen vitákból egyre kevesebb van.

Az EU-ban júliusban átlagosan 9 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya a júniusi 9,1 százalékról - közölték az EU statisztikai hivatalában szerdán.

Június végére 50 ezer fölé nőtt a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma, derül ki a Napi Gazdaság cikkéből.

Az új EU-tagok munkavállalói eddig a vártnál jóval kevesebben keresnek állást a régi tagállamokban. Ennek ellenére nem kizárt, hogy egyes területeken, és szakmákban komoly munkaerőáramlás induljon be - olvasható a Világgazdaság cikkében.

Jelentősen megosztott a francia kormány a 35 órás munkahét kapcsán, melynek változtatásáról a héten kezdődtek tárgyalások.

Németország nyugati fele a béreket tekintve változatlanul a nemzetközi élbolyban foglal helyet. Az átlag magyar ennek csupán 12 százalékát keresi.

Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter bejelentése szerint, ha kell, adminisztratív eszközöket is bevetnek annak érdekében, hogy az egyre erősödő outsourcing tevékenységnek gátat szabjanak. A tervek szerint az intézkedések elsősorban támogatások lennének.

Nyugat-Németország a béreket tekintve változatlanul a nemzetközi élbolyban foglal helyet.

Külön táborokat hozna létre az EU új belügyi biztosa, Rocco Buttiglione a gazdasági menekültek számára. Az ötletet korábban Nagy-Britannia is felvetette, a táborok helyszínéül kiszemelt balkáni országok viszont tiltakoztak.