A perfekcionizmus világos és sötét oldala: a negatív hatások kioltják a „tökéletesség” pozitív következményeit
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat„Mi a legnagyobb gyengesége?” - A kérdésre adott egyik leggyakoribb válasz: „Perfekcionista vagyok.” De vajon a tökéletességre való törekvés tényleg gyengeség? Az interjúztatók is annak látják?
Átfogó kutatások szerint a perfekcionizmus pszichológiája meglehetősen összetett. A perfekcionisták valóban hibátlan munkára törekednek, és magasabb szintű a motivációjuk és a lelkiismeretességük is, mint egy „átlag” embernek. Ugyanakkor nagyobb valószínűséggel rugalmatlanok, túlságosan magas mércét állítanak maguk elé, kritikusan értékelik viselkedésüket, teljesítményüket a „mindent vagy semmit” (vagy tökéletes, vagy értéktelen) gondolkodásmód jellemzi, önértékelésüket pedig nagyban meghatározza ez a hozzáállás. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a perfekcionisták között magasabb a stressz, a kiégés és a szorongás előfordulásának gyakorisága.
Több típusú perfekcionizmus is létezik
A perfekcionizmusnak több fajtája is van a kutatói szerint: az önorientált perfekcionizmus esetében magunk felé támasztunk túlzott elvárásokat, a szociálisan előírt perfekcionizmusnál mások mércéjének szeretnénk megfelelni, míg a mások felé orientált perfekcionizmus lényege az, hogy másiktól várjuk el a tökéletességet. Egy kutatás megállapította, hogy a fiatal generáció leginkább magától követel sokat, de mások is sok elvárást támasztanak feléjük, illetve az is kiderült, hogy a szociálisan előírt perfekcionizmus kétszer nagyobb számban fordul elő, mint az önorientált vagy a mások felé orientált perfekcionizmus.
A perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában?
Míg a perfekcionizmus bizonyos aspektusai hasznosak lehetnek a munkahelyen, a perfekcionista tendenciák egyértelműen rossz hatással vannak a munkavállalókra. Ez vajon gyengeséggé teszi ezt a tulajdonságot? Egy kutatócsoport négy évtizedes tanulmányt folytatott a perfekcionizmusról, hogy megtalálja a választ erre az alapvető kérdésre: vajon a perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában? Az 1980-as évektől a mai napig elvégzett 95 tanulmány meta-analízisét végzeték el, és a perfekcionizmus és a munkavállalók hatékonyságát befolyásoló tényezők közötti kapcsolatot vizsgálták. A tanulmányok közel 25 ezer munkaképes korú ember válaszai alapján készültek, és a kutatók azt találták, hogy a perfekcionizmus sokkal nagyobb gyengeség, mint ahogyan azt az állásra jelentkezők és az interjúztatók feltételezik.
Kiválóság-keresés és kudarcelkerülés
A kutatások eredményei azonban azt is megmutatták, hogy a perfekcionizmus több hasznos munkahelyi eredményt is előrevetíthet. Például a perfekcionisták motiváltabbak, hosszabb munkaidőben képesek dolgozni, jobban elköteleződnek a munka irányt. Eredményeik azonban azt is jelzik, hogy ennek a tulajdonságnak számos káros hatása is van, beleértve a kiégés nagyobb valószínűségét, a munkamániát, a szorongást vagy a depressziót. Bár ezek a következmények a perfekcionisták számára általában nyilvánvalóak voltak, további kutatások azt is azonosították, mikor minősülnek ezek a következmények extrémnek. A kutatók a perfekcionizmus két aldimenzióját is feltárták: az egyiket „kiválóság-kereső” perfekcionizmusnak nevezték el, amely során a perfekcionista személy nemcsak magától követel meg túlzottan magas teljesítményt, de mások felé is legalább ennyire magas elvárásokat támaszt. A másik aldimenzió a kudarcelkerülő perfekcionizmus, amelyet a kényszeres aggodalom jellemez a nagy teljesítmény elérésének lehetséges elmulasztása miatt. A kudarcot elkerülő perfekcionisták folyamatosan szoronganak, mert munkájuk sosem lehet elég helyes vagy jó, és úgy vélik, hogy elveszítik mások tiszteletét, ha nem érik el a tökéletességet. Az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus „jótékonyabb” hatásai a kiválóság-kereső perfekcionistákra voltak inkább jellemzőek, a káros hatások viszont erősebbek voltak a kudarcelkerülő perfekcionisták esetében, ám azoknál a személyeknél is jelen voltak, akik inkább kiválóság-keresőnek számítottak.
A tökéletességre törekvés nem hoz jobb eredményeket
A teljesítmény és a perfekcionizmus nem kapcsolódtak egymáshoz az eredmények szerint, azaz a perfekcionisták se nem jobbak, se nem rosszabbak más munkavállalóknál. Még a kiválóságot kereső, tökéletességre törekvő alkalmazottak sem voltak jobbak a munkában. A kutatók szerint lehetséges, hogy a perfekcionisták sok időt töltenek bizonyos munkák vagy projektek tökéletesítésével, ám mindeközben elhanyagolhatják egyéb feladataikat, tehát a perfekcionizmus előnyeit ugyanezen tendenciák káros hatásai elmossák.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus valószínűleg nem konstruktív a munkában. Míg tehát a motiváció vagy a lelkiismeret tekintetében vannak pozitív hatásai, semmiféle kapcsolat nem tárható fel a perfekcionizmus és a teljesítmény között. Ez a megállapítás a perfekcionizmus kiégésre és szellemi jóllétre gyakorolt hatása mellett azt sugallja, hogy a perfekcionizmus valójában káros a munkavállalókra és a szervezetre. Más szóval, ha a perfekcionizmustól azt várjuk, hogy az majd hatással lesz a munkavállalói teljesítményre a fokozott elkötelezettség és a motiváció miatt, akkor ezt a hatást ellensúlyozni fogják az olyan ellentétes erők, mint például a depresszió vagy a szorongás, amelyeknek súlyos következményei túlmutatnak a munkán.
Meg kell tanulnunk kezelni a perfekcionistákat
Az eredményekből kár lenne azt a következtetés levonni, hogy a vezetőknek csökkenteniük kell a magas perfekcionista tendenciával rendelkező jelölteket, munkavállalókat. A kutatók szerint a menedzsereknek inkább arra kell törekedniük, hogy kihasználják az előnyöket, miközben ezzel egyidejűleg el kell ismerniük és enyhíteniük a lehetséges következményeket. Például ahelyett, hogy a perfekcionistákat állandóan a teljesítménycélokra emlékeztetnék (ami egyébként is felesleges, hiszen ők maguktól is a lehető legmagasabb színvonalat célozzák meg), a vezetőknek inkább arra kell összpontosítaniuk, hogy ösztönözzék őket az olyan nem munkahely vonatkozású tevékenységekre, melyek enyhítik a stresszt és a kiégést. Emellett a menedzsereknek világos elvárásokat kell támasztaniuk, és meg kell mutatniuk, hogy néhány hiba abszolút tolerálható.
A jövőben a perfekcionisták jobb kezelésére irányuló intézkedéseknek prioritássá kell válniuk. Egy közel 42 ezer fiatallal készült globális tanulmány szerint a perfekcionizmus az elmúlt 27 évben növekedést mutatott. Ez viszont - mint láttuk - nem túlságosan előnyös a munkavállalók számára, és jelentős költségekkel jár a munkáltatóknak. A tökéletességre való törekvés helyett tehát inkább azt kell megtanulnunk, hogyan lehetünk elég jók.
A Harvard Business Review cikke nyomán
Fotó: Pixabay
Több típusú perfekcionizmus is létezik
A perfekcionizmusnak több fajtája is van a kutatói szerint: az önorientált perfekcionizmus esetében magunk felé támasztunk túlzott elvárásokat, a szociálisan előírt perfekcionizmusnál mások mércéjének szeretnénk megfelelni, míg a mások felé orientált perfekcionizmus lényege az, hogy másiktól várjuk el a tökéletességet. Egy kutatás megállapította, hogy a fiatal generáció leginkább magától követel sokat, de mások is sok elvárást támasztanak feléjük, illetve az is kiderült, hogy a szociálisan előírt perfekcionizmus kétszer nagyobb számban fordul elő, mint az önorientált vagy a mások felé orientált perfekcionizmus.
A perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában?
Míg a perfekcionizmus bizonyos aspektusai hasznosak lehetnek a munkahelyen, a perfekcionista tendenciák egyértelműen rossz hatással vannak a munkavállalókra. Ez vajon gyengeséggé teszi ezt a tulajdonságot? Egy kutatócsoport négy évtizedes tanulmányt folytatott a perfekcionizmusról, hogy megtalálja a választ erre az alapvető kérdésre: vajon a perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában? Az 1980-as évektől a mai napig elvégzett 95 tanulmány meta-analízisét végzeték el, és a perfekcionizmus és a munkavállalók hatékonyságát befolyásoló tényezők közötti kapcsolatot vizsgálták. A tanulmányok közel 25 ezer munkaképes korú ember válaszai alapján készültek, és a kutatók azt találták, hogy a perfekcionizmus sokkal nagyobb gyengeség, mint ahogyan azt az állásra jelentkezők és az interjúztatók feltételezik.
Kiválóság-keresés és kudarcelkerülés
A kutatások eredményei azonban azt is megmutatták, hogy a perfekcionizmus több hasznos munkahelyi eredményt is előrevetíthet. Például a perfekcionisták motiváltabbak, hosszabb munkaidőben képesek dolgozni, jobban elköteleződnek a munka irányt. Eredményeik azonban azt is jelzik, hogy ennek a tulajdonságnak számos káros hatása is van, beleértve a kiégés nagyobb valószínűségét, a munkamániát, a szorongást vagy a depressziót. Bár ezek a következmények a perfekcionisták számára általában nyilvánvalóak voltak, további kutatások azt is azonosították, mikor minősülnek ezek a következmények extrémnek. A kutatók a perfekcionizmus két aldimenzióját is feltárták: az egyiket „kiválóság-kereső” perfekcionizmusnak nevezték el, amely során a perfekcionista személy nemcsak magától követel meg túlzottan magas teljesítményt, de mások felé is legalább ennyire magas elvárásokat támaszt. A másik aldimenzió a kudarcelkerülő perfekcionizmus, amelyet a kényszeres aggodalom jellemez a nagy teljesítmény elérésének lehetséges elmulasztása miatt. A kudarcot elkerülő perfekcionisták folyamatosan szoronganak, mert munkájuk sosem lehet elég helyes vagy jó, és úgy vélik, hogy elveszítik mások tiszteletét, ha nem érik el a tökéletességet. Az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus „jótékonyabb” hatásai a kiválóság-kereső perfekcionistákra voltak inkább jellemzőek, a káros hatások viszont erősebbek voltak a kudarcelkerülő perfekcionisták esetében, ám azoknál a személyeknél is jelen voltak, akik inkább kiválóság-keresőnek számítottak.
A tökéletességre törekvés nem hoz jobb eredményeket
A teljesítmény és a perfekcionizmus nem kapcsolódtak egymáshoz az eredmények szerint, azaz a perfekcionisták se nem jobbak, se nem rosszabbak más munkavállalóknál. Még a kiválóságot kereső, tökéletességre törekvő alkalmazottak sem voltak jobbak a munkában. A kutatók szerint lehetséges, hogy a perfekcionisták sok időt töltenek bizonyos munkák vagy projektek tökéletesítésével, ám mindeközben elhanyagolhatják egyéb feladataikat, tehát a perfekcionizmus előnyeit ugyanezen tendenciák káros hatásai elmossák.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus valószínűleg nem konstruktív a munkában. Míg tehát a motiváció vagy a lelkiismeret tekintetében vannak pozitív hatásai, semmiféle kapcsolat nem tárható fel a perfekcionizmus és a teljesítmény között. Ez a megállapítás a perfekcionizmus kiégésre és szellemi jóllétre gyakorolt hatása mellett azt sugallja, hogy a perfekcionizmus valójában káros a munkavállalókra és a szervezetre. Más szóval, ha a perfekcionizmustól azt várjuk, hogy az majd hatással lesz a munkavállalói teljesítményre a fokozott elkötelezettség és a motiváció miatt, akkor ezt a hatást ellensúlyozni fogják az olyan ellentétes erők, mint például a depresszió vagy a szorongás, amelyeknek súlyos következményei túlmutatnak a munkán.
Meg kell tanulnunk kezelni a perfekcionistákat
Az eredményekből kár lenne azt a következtetés levonni, hogy a vezetőknek csökkenteniük kell a magas perfekcionista tendenciával rendelkező jelölteket, munkavállalókat. A kutatók szerint a menedzsereknek inkább arra kell törekedniük, hogy kihasználják az előnyöket, miközben ezzel egyidejűleg el kell ismerniük és enyhíteniük a lehetséges következményeket. Például ahelyett, hogy a perfekcionistákat állandóan a teljesítménycélokra emlékeztetnék (ami egyébként is felesleges, hiszen ők maguktól is a lehető legmagasabb színvonalat célozzák meg), a vezetőknek inkább arra kell összpontosítaniuk, hogy ösztönözzék őket az olyan nem munkahely vonatkozású tevékenységekre, melyek enyhítik a stresszt és a kiégést. Emellett a menedzsereknek világos elvárásokat kell támasztaniuk, és meg kell mutatniuk, hogy néhány hiba abszolút tolerálható.
A jövőben a perfekcionisták jobb kezelésére irányuló intézkedéseknek prioritássá kell válniuk. Egy közel 42 ezer fiatallal készült globális tanulmány szerint a perfekcionizmus az elmúlt 27 évben növekedést mutatott. Ez viszont - mint láttuk - nem túlságosan előnyös a munkavállalók számára, és jelentős költségekkel jár a munkáltatóknak. A tökéletességre való törekvés helyett tehát inkább azt kell megtanulnunk, hogyan lehetünk elég jók.
A Harvard Business Review cikke nyomán
Fotó: Pixabay
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?