2023-ban már 770 ezer magyar élt életvitelszerűen külföldön - számolta ki az Egyensúly Intézet a KSH, az Eurostat, és az ENSZ adataiból, a „Hogyan csábítsuk haza a külföldre vándorolt magyarokat?” című tanulmányában. Az intézet megállapítása szerint bár a külföldön dolgozó magyarok az éves magyar GDP 2-3%-át utalják haza, egy részük visszacsábításával az ország még ennél is többet nyerhetne.

A külföldi munkavállalásnál a kiküldetés előnyeire hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keddi közleményében, hangsúlyozva, hogy sokan nem tájékozottak kellőképpen a külföldi munkavállalás lehetőségeiről és követelményeiről.

A világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának tartott Dell új irányelvei szerint nem jár előléptetés azoknak a munkavállalóknak, akik nem járnak be az irodába - közli a businessinsider.com. Annak ellenére született meg ez a döntés, hogy a Dell már több mint egy évtizede - jóval a világjárvány kitörése előtt - bevezette a hibrid munkakultúrát.

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra - mutat rá a BLS-CEE Ügyvédi Iroda sajtóközleménye.

A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új kihívásokat hozott, hanem egyben új lehetőségeket is kínál a kis- és középvállalkozásoknak a harmadik országbeli munkaerő bevonására. A HÍD Consulting szakértőjének segítségével összefoglaljuk a vendégmunkások foglalkoztatásának 6 kulcsfontosságú lépését, az engedélytípusokat, amelyekkel a kis-és középvállalkozások sikeresen navigálhatnak ebben az új környezetben.

Sok számadat látott már napvilágot arról, hogy a munkaerőpiac különböző szegmenseiben hány ember munkáját tudja majd helyettesíteni a mesterséges intelligencia (AI). Ezek alapján az adminisztratív munkát, rendszerezést, szervezést végző asszisztensek joggal érezhetik fenyegetve magukat. A kutatás-fejlesztés egyre inkább a virtuális kollégák érzelmi intelligencia fejlesztését célozza - ez lenne a humán munkaerő eddig pótolhatatlannak vélt attribútuma, de azért nem eszik olyan forrón a kását - mutat rá a bbc.com cikke.

Az Emirates több mint 200 tapasztalt IT szakembert hív a közel-keleti metropoliszba dolgozni, köztük Magyarországról is.

Nem képzetlen, illegális migránsok ők, hanem alapos kiválasztáson átesett értékes munkavállalók, akik dolgozni jönnek - mondja Küzmös László, a Get Work Trend minősített munkaerő-kölcsönző tulajdonosa. Elmondta, hogy idén a vártnál kevesebben érkeztek, jövőre akár 100 000 új munkahelyet is betölthetnek. Mi egy felelős foglalkoztató feladata a külföldiek kezelésében, a munkakörnyezetbe és a helyi közösségbe illesztésében?

Az ellentmondásos munkaerőpiaci körülmények és a jelenlegi feszült bérhelyzet tovább nehezíti a szakemberhiánnyal küzdő cégek életét. A nagyberuházások száma folyamatosan nő, miközben egyre hosszabb ideig maradnak betöltetlenül az egyes hiányszakmákba tartozó munkakörök. Ez a piaci nyomás tovább fokozza az igényt a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása iránt. Az alkalmazásukkal kapcsolatos törvény visszavonásával több kérdés maradt megválaszolatlanul – ezeket veszi górcső alá a Humán Centrum Kft. szakértője.

Egyre több a vendégmunkás, pedig nem is munkaerőhiány, hanem bérhiány van Magyarországon. Azon vállalatok, akik már foglalkoztatnak harmadik országbeli munkavállalókat úgy vélik, hogy könnyen és gyorsan beilleszkednek, lojálisak, motiváltak és elkötelezettek, mindez pedig pozitív hatással van a régebbi kollégákra.

A külföldiek stabilabbá teszik a gyártást, kisebb a fluktuáció és gyakran a munkamorál is jobb. Sok cégnél már évek óta gyakorlat, mások frissen kezdenek bele harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásába. A recruiTECH BLUE toborzási konferencián még arra a gyakran felvetett kérdésre is érkezett válasz, hogy miért nem a magyaroknak adják az erre szánt pénzt?

Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye. Az is ezt bizonyítja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke jelentősen nőtt az utóbbi években – derül ki a portálunkhoz érkezett sajtóközleményből.

Miért választották Magyarországot? Hogyan érzik magukat? Milyen a munka? Mennyire elégedettek a fizetésükkel? Egyebek mellett erről kérdeztünk három filippínó munkavállalót, akik egy gyöngyösi gyártó cégnél dolgoznak négy hónapja.

Bár sok fiatal elégedett a munkájával, harmaduk mégis azon vívódik, hogy egy időre külföldön vállalna munkát. A diákok körében már 40 százalék felett van azok aránya, akik ezt tervezik – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzete mellett az oktatásról alkotott véleményüket is vizsgálta. Kisebbségben vannak azok a dolgozó fiatalok és diákok, akik szerint a magyar oktatási rendszer európai színvonalúnak mondható.