Sok számadat látott már napvilágot arról, hogy a munkaerőpiac különböző szegmenseiben hány ember munkáját tudja majd helyettesíteni a mesterséges intelligencia (AI). Ezek alapján az adminisztratív munkát, rendszerezést, szervezést végző asszisztensek joggal érezhetik fenyegetve magukat. A kutatás-fejlesztés egyre inkább a virtuális kollégák érzelmi intelligencia fejlesztését célozza - ez lenne a humán munkaerő eddig pótolhatatlannak vélt attribútuma, de azért nem eszik olyan forrón a kását - mutat rá a bbc.com cikke.

Az Emirates több mint 200 tapasztalt IT szakembert hív a közel-keleti metropoliszba dolgozni, köztük Magyarországról is.

Nem képzetlen, illegális migránsok ők, hanem alapos kiválasztáson átesett értékes munkavállalók, akik dolgozni jönnek - mondja Küzmös László, a Get Work Trend minősített munkaerő-kölcsönző tulajdonosa. Elmondta, hogy idén a vártnál kevesebben érkeztek, jövőre akár 100 000 új munkahelyet is betölthetnek. Mi egy felelős foglalkoztató feladata a külföldiek kezelésében, a munkakörnyezetbe és a helyi közösségbe illesztésében?

Az ellentmondásos munkaerőpiaci körülmények és a jelenlegi feszült bérhelyzet tovább nehezíti a szakemberhiánnyal küzdő cégek életét. A nagyberuházások száma folyamatosan nő, miközben egyre hosszabb ideig maradnak betöltetlenül az egyes hiányszakmákba tartozó munkakörök. Ez a piaci nyomás tovább fokozza az igényt a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása iránt. Az alkalmazásukkal kapcsolatos törvény visszavonásával több kérdés maradt megválaszolatlanul – ezeket veszi górcső alá a Humán Centrum Kft. szakértője.

Egyre több a vendégmunkás, pedig nem is munkaerőhiány, hanem bérhiány van Magyarországon. Azon vállalatok, akik már foglalkoztatnak harmadik országbeli munkavállalókat úgy vélik, hogy könnyen és gyorsan beilleszkednek, lojálisak, motiváltak és elkötelezettek, mindez pedig pozitív hatással van a régebbi kollégákra.

A külföldiek stabilabbá teszik a gyártást, kisebb a fluktuáció és gyakran a munkamorál is jobb. Sok cégnél már évek óta gyakorlat, mások frissen kezdenek bele harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásába. A recruiTECH BLUE toborzási konferencián még arra a gyakran felvetett kérdésre is érkezett válasz, hogy miért nem a magyaroknak adják az erre szánt pénzt?

Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye. Az is ezt bizonyítja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke jelentősen nőtt az utóbbi években – derül ki a portálunkhoz érkezett sajtóközleményből.

Miért választották Magyarországot? Hogyan érzik magukat? Milyen a munka? Mennyire elégedettek a fizetésükkel? Egyebek mellett erről kérdeztünk három filippínó munkavállalót, akik egy gyöngyösi gyártó cégnél dolgoznak négy hónapja.

Bár sok fiatal elégedett a munkájával, harmaduk mégis azon vívódik, hogy egy időre külföldön vállalna munkát. A diákok körében már 40 százalék felett van azok aránya, akik ezt tervezik – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzete mellett az oktatásról alkotott véleményüket is vizsgálta. Kisebbségben vannak azok a dolgozó fiatalok és diákok, akik szerint a magyar oktatási rendszer európai színvonalúnak mondható.

Globálisan 5000 fő és 117 nemzetiség, ebből Magyarországon 700 munkavállaló dolgozik a devizapiaci pénzügyi technológiai vállalatnál, a Wise-nál (korábban TransferWise-ként volt ismert). A cégben autonóm csapatok működnek, akik jelentős önállóságot és döntési jogkört kapnak. Ez az autonómia az egyik oka, amiért sok bumeráng munkavállaló tér vissza némi kitérő után a vállalathoz. A belső előléptetések aránya tavaly 30% volt, és négyévente hat hét sabbaticalra is lehetőség van. Pápai Attila, a magyarországi HR-rel közel dolgozó vezető szerint mindennek a kulcsa a vállalati kultúra.

Az üzleti céllal utazók közel kétharmada úgy érzi, hogy munkatársaihoz képest nem egyenlő esélyekkel indult, és ezt elsősorban a korának, akcentusának vagy nemének tulajdonítja.

Egy friss felmérés szerint a magyar fiatalok számára munkahely választás során a versenyképes fizetés a legmeghatározóbb tényező. A pályakezdők nettó bérigénye átlagosan 379 000 Ft, ami 17%-os növekedés a tavalyi adatokhoz képest, míg a nemek közötti bérigény szakadék 20%-on stagnál. A fiatalok közel fele tervez külföldön elhelyezkedni a következő öt évben belül,

Ahogyan egyre nagyobb az igény a magyar gazdaságban az Ázsiából érkező vendégmunkásokra, annál több tévinformáció és városi legenda terjed a toborzásukról. Küzmös László, a Get Work Trend tulajdonosa most öt mondatot említ, ami elhangzik a közbeszédben vagy tárgyalásokon. Ha külföldi munkavállalóra van szüksége egy cégnek, érdemes alaposan utánajárni és több forrásból tájékozódni.

Milyen élmény lehet különböző helyekről, akár más országokból dolgozni? A digitális nomádok éppen ezt teszik. A Kiwi.com összeállításában olyan városok szerepelnek, ahol a legjobb élni, ha távmunkában dolgozunk.