A magyar szabályozás szerint ma bárki kérheti, hogy távrendszerben foglalkoztassák, ám minden cég szabad döntése, hogy enged-e a kérésnek. Egy Magyarországon létesülő távmunkahelyre százszoros a túljelentkezés.

A kormányzat és az Európai Unió is pályázatokkal, stratégiai programokkal segíti elterjeszteni ezt a foglalkoztatási módot. Szakmai hátterét a frissen megalakult Magyar Távmunka Szövetség adja meg.

Amíg itthon a munkanélküliség felszámolását remélik tőle, addig az Egyesült Államokban a távmunka egyre inkább egyfajta többletszolgáltatás a vezetőknek, amit a technika és a munka jellege is lehetővé tesz.

Kelet-Közép-Európában káosz uralja a szakképzés és a munkahely közötti átmenetet. A fiatalok egyre nagyobb része válik sebezhetővé: fogyasztói, dolgozói, tanulói szerepeik ütköznek egymással.

Nem tartják megbízhatónak munkatársaikat a HR-igazgatók, és úgy vélik, ha nincsenek közvetlen ellenőrzés alatt, hajlamosabbak a követelmények lazább értelmezésére. Ez az egyik fő oka, hogy a rugalmas munkavégzés, illetve a távmunka igen lassan terjed, állítja egy elemzés.

Egy közelmúltban készült felmérés szerint itthon a távmunka lehetőségével leginkább az infokommunikációs technológiát (ICT) alkalmazó cégek élnek, olvasható a Népszabadság cikkében.

A béremelések mellett a vállalatok egyre több juttatással próbálják munkavállalóik kegyeit elnyerni. A távmunka bevezetésével bővíthető a jutalomrendszer, hiszen a többség szívesen dolgozna akár csak alkalmilag is távmunkában.

Magyarországon ma ötvenezer távmunkás, ha van. A lehetőség a munkaadókat egyelőre kevésbé hozza lázba, mint a munkavállalókat. Pedig a távmunkával a költséget csökkenteni, a hatékonyságot növelni lehet.

Az EU és az ILO szerint a jövőben kialakított munkahelyek jelentős része már nem az Európában megszokott, munkajogi védelemmel körülbástyázott állás lesz.