A sikertől is tartanak a vállalkozó nők

A Seed Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008 első félévében készített, 100 fős reprezentatív minta alapján térképezte fel a hazai vállalkozónők helyzetét. "Hazánkban jelenleg mintegy 1,2 millió fő - a lakosság bő 10 százaléka - folytat valamilyen formában vállalkozói tevékenységet. A vállalkozások 62 százaléka alkalmazott nélkül, egyéni vállalkozásként működik, ráadásul túlnyomó többségük még a vállalkozás korai, 3,5 éves kor alatti szakaszát éli. A női vállalkozások helyzete is megfelel ezeknek az arányoknak"- mondta el Laczkó Zsuzsanna, az alapítvány igazgató-helyettese.

Kis tőkéből vállalkoznának

A felmérésben megkérdezett nők 80 százaléka úgy nyilatkozott: többnyire kényszer-azaz a munkaerőpiacon tapasztalt rossz kilátások, az elhelyezkedési lehetőségek hiánya és a sovány családi kassza "hízlalása" céljából adta a fejét vállalkozásindításra vagy tervezi azt a jövőben. Az alapítvány üzleti terv-írói tanfolyamát elvégzettek vizsgamunkáiból kiderült: a hölgyek főként viszonylag kevés tőke befektetésével járó szellemi tevékenységeket és szolgáltatásokat kínáló egyéni vállalkozásokat működtetnének szívesen - például oktatóként, könyvelőként vagy lakberendezőként. Akadtak merészebb kezdeményezések is: míg az egyik résztvevő hölgy kútfúrásban, egy másik prémiumkategóriás borok internetes értékesítésében látja a jövőt.

A többgyermekes nők mindössze 12 százaléka dolgozik

A kisgyermekes hölgyeknek valóban jól jöhet a kreativitás. Magyarországon ugyanis nem nagyon kényezteti el őket a munka világa. A felmérés szerint itthon a három- vagy többgyermekes nők mindössze 12 százaléka rendelkezik munkahellyel. Ráadásul a dolgozó nők a férfiakhoz képest még mindig legalább 15 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak. Ez a tendencia még azokon a területeken is fennáll, ahol évek óta a hölgyek uralják a terepet. Egy férfi tanár például átlagosan 15, egy pénzügyi előadó 22, egy könyvelő 21, míg egy eladó 12 százalékkal többet keres kolléganőjénél. Nem meglepő tehát a válaszadók reakciója: annak ellenére, hogy 80 százalékuk anyagi kényszer hatására, 30 százalékuk pedig kifejezetten a munkanélküliség előli menekülő útvonalként kezdett vállalkozni, ma csupán egyötödük menne vissza alkalmazottnak, sokkal előnytelenebb feltételek közé.

Gyakran tartózkodnak a hitelfelvételtől és a pályázástól

A nők ugyanis még a nehézségek ellenére is nagyra értékelik a szabadságot. Problémaként inkább a kapcsolatrendszer, az önbizalom, a pénzügyi kezdeményezőkészség és a támogatói háttér hiányát említik. A vállalkozónők 78 százaléka már a gazdasági válság előtti időszakban sem szívesen folyamodott banki hitelért, miközben 66 százalékuknak a pályázatoktól is idegenkedik. Mindez gyakran abból is fakad, hogy nem áll a rendelkezésükre elegendő információ és a lehetőségekről sem értesülnek időben. A hölgyek fele borúlátó: 53 százalékuk pesszimista a jövőt és a gazdasági környezetet illetően, ugyanakkor anyagi helyzetüket közepesként jellemzik.

Az előítéletek miatt a sikertől is tartanak

A támogató családi háttér hiánya és a társadalmi előítéletek ugyancsak aggasztják a vállalkozónőket."Eddigi tapasztalataink szerint 20 nőből 10 azért fél a vállalkozás sikerétől, mert nem tudja, párja miként reagál majd minderre. Ráadásul a sikeres vállalkozónők nagy része a bemutatkozásnál szinte reflexszerűen egyből hozzáfűzi: ő azért "nem rossz anya"- fűzte hozzá Laczkó Zsuzsanna. A társadalmi előítéletek a sikeres nőkkel szemben nem alaptalanok, az emberek nagy része még mindig úgy véli: a család eltartása kizárólag a férfi dolga. A házimunka és a családdal járó összes feladat pedig a nőké - még munka mellett is. Ezért a férfiak nem is érzik kötelességüknek a feladatok megosztását. A magyar férfiak hozzáállása sem túl rózsás. "Egy nemrégiben készült felmérés szerint a magyar férfiaknál csak a kazahsztániak segítenek kevesebbet a nőknek háztartással együtt járó feladatokban" - mondta Laczkó Zsuzsanna.

Takács Gabriella