Álomfizetés, biztos állás - ezért tanul külföldön a magyar diák

„A külföldön tanuló magyarok közül a,legtöbben az osztrák felsőoktatás hallgatói, összesen 1700-an vannak. A lista második helyén Németország és az Egyesült Királyság 1600-1600 magyar diákkal. Az USA egyetemeit 720 magyar látogatja, népszerű célországnak számít továbbá Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svájc is” – összegzi az adatokat Könczey Kinga, az Engame Akadémia tanulmányi vezetője. Hozzáteszi: a trend egyértelműen emelkedő: 2010 óta megduplázódott a brit felsőoktatásba bejutott magyarok száma.

A szigetország kedveltségét a cég online felmérése is alátámasztja, amelyben 500 diákot, 500 szülőt és 100 tanárt kérdeztek. Minden negyedik válaszadó (illetve szülő esetén gyermeke) nyugati egyetemre, főiskolára készül az érettségi után. A diákok között az Egyesült Királyság a legnépszerűbb, majd az Egyesült Államok, Németország és Ausztria következik. A szülők is  hasonlóan értékelik a lehetőségeket, annyi eltéréssel, hogy az Egyesült Királyság után Ausztriát preferálják második helyen, az Egyesült Államokat (vélhetően a távolság és a drágább diplomaszerzés miatt) a harmadikon.

Mi viszi külföldre a magyar fiatalt?

Mindhárom csoport az elérhető fizetést tartotta elsődleges motivációs tényezőnek. Majd a diplomzás utáni könnyebb elhelyezkedés, míg harmadik helyen (szülőknél a másodikon) az oktatás magasabb színvonala jön
Érdemes megjegyezni, hogy a brit felsőoktatás az egyik legdrágább Európában, ám anyagi okokból senki sincs kizárva belőle. Ugyan az éves tandíj EU-polgárként 9 ezer font (3,6 millió forint), tehát egy 3 éves bachelor diploma képzési díja közel 11 millió forint, a teljes összeg megkapható diákhitelként. Ezt pedig a munkába állás után kedvező konstrukcióban (csak bizonyos kereseti szint felett kell fizetni) vonják le a fizetésből.

Elhangzott a beszélgetésen: Szülők és diákok világszerte a felsőfokú tanulmányokra nemzetközi viszonylatban egyre inkább befektetésként tekintenek: nő a tandíjas képzést választók aránya az ingyenes állami felsőoktatással szemben. Világszinten minden harmadik diák privát (fizetős) felsőoktatásban vesz részt, Nyugat Európában ez az arány egy a héthez, de határozottan nő.

A magyar közoktatás hiányosságai

Az online felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mit tartanak a magyar a hazai rendszer problémás pontjainak. Mind a tanárok, mind a diákok, mind a szülők szerint túlságosan tényanyag-központú a magyar oktatás. Átlagban 70-30 arányban érzik a lexikális tudás túlsúlyát a készségfejlesztéssel szemben. Szerintük az ideális mix 45 (tényanyag) versus 55 százalék (képességfejlesztés) lenne.

A több mint ezer megkérdezett egy szabad szöveges részben arról is nyilatkozott, szerintük mi hiányzik a magyar középfokú oktatásból. Közös elem: a pénzügyi ismeretek (adózási, befektetési, számlavezetési információk) tanításának hiánya a tantervből. Emellett mindhárom csoport szeretné, ha az iskola a valódi életben jelentkező problémákra is felkészene, illetve nincs elég idő a logikai, kritikus gondolkodás és a problémamegoldó készség javítására. A szülők hiányolják még a vállalkozói életre való felkészítést. Amikor megadott listából kellett kiválasztani a legsúlyosabbnak tartott hiányosságot, akkor a vitakészség és a szociális érzékenység került az első helyekre.

Nincs segítség a pályaválasztáshoz

Lévai Balázs, az Engame Akadémia ügyvezetője kiemeli, a diákok fele azt válaszolta, hogy semmilyen orientációs segítséget nem kapott a magyar közoktatásból a pályaorientációhoz. Pedig a szakértői tanácsok elkelnek: sokan még mindig kedvenc tantárgyak alapján teszik le voksukat egy-egy szak mellett. „Szerintünk azonban nem biztos, hogy egy jó matekosból jó közgazdász lesz, vagy egy irodalmat kedvelő diákból elhivatott magyar tanár válik” – mondja Lévai Balázs. Nehezíti a fiatalok dolgát, hogy a technológiai fejlődéssel rendkívül gyorsan változnak a keresett szakmák. Néhány évvel ezelőtt még olyan most menő foglalkozások nem  léteztek, mint a data scientist, a social media manager, a zumba instructor, az IOS developer vagy a big data architect.

Rugalmasabb a nyugati szakkínálat

Könczey Kinga megjegyzi, a nyugat-európai és amerikai iskolák sokkal inkább lépést tartanak ezzel a fejlődéssel. Az ottani kínálatban olyan területeket is lehet könnyen találni, mint például a Kreatív digitális technológia, a Business pszichológia, a Divatmenedzsment és marketing, az App-fejlesztés és digitális business, a Környezeti veszélyek és katasztrófa menedzsment, vagy a Kiberbiztonság és törvényszéki computer tudományok.

Öt érv a külföldi diplomaszerzés mellett:

Nyelvtanulás. A magas szintű nyelvtudás rengeteg kaput megnyithat többet között a munkaerőpiacon. Magas szinten a helyi közösségben tanulható meg egy idegen nyelv.

Jobb tanulási feltételek, hallgatóbarát szemlélet. A nyugat-európai egyetemek infrastruktúrája (informatikai háttér, tantermek felszereltsége, lakhatási körülmények) jobb a magyarénál.

Nyugati egzisztenciateremtés lehetősége. Aki külföldön képzeli el hosszú távon a jövőjét, előnnyel indul neki az álláskeresésnek, ha helyben szerzett diplomája van, ismeri az ottani munkaerőpiaci viszonyokat és kiépíti a tanulmányok alatt kapcsolatrendszerét.

A munkában fontos készségek fejlesztése. A projektszemlélet, a gyakorlatiasság, a csapatmunkára épülő tanulás sajnos nem tart ott Magyarországon, mint az angolszász vagy skandináv felsőoktatásban.

Az önálló élet megteremtése. Mivel a legtöbb magyar fiatal nincs sok pénzzel eleresztve, illetve a nyugati metropoliszok árszintje és a pénztárca a hazainál szerényebb életet tesz lehetővé, sokan kénytelenek dolgozni az iskola mellett. Ezzel a fiatalok megbecsülik a pénzt, odafigyelnek költéseikre, megtanulnak saját költségvetést vezetni.