Coworkingben a munka jövője – a KAPTÁR sztorija

„Egyéni tanácsadóként a bérelt iroda rugalmatlan, drága. Otthon elszigeteltnek érzi magát az ember. A netkávézóból dolgozás macerás: fogyasztani illik, zavaró a háttérzaj, nem munkára sarkalló a környezet. Kellene olyan helyet teremteni, ami munkahelyként funkcionál, ahová bárki bejöhet dolgozni, ami inspirálólag hat, ahol kapcsolatot építhet az ember és nyithat a külvilág felé.” Ilyen gondolatok fogalmazódtak meg öt évvel ezelőtt két huszonéves budapesti HR-tanácsadóban, miután a munkavégzés szinte minden szóba jöhető formáját kipróbálták és egyik sem felelt meg igényeiknek.

Fix irodából netkávézóba

Pekár Dóra és Levendel Áron akkor már évek óta ismerték egymást: együtt jártak a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés-szervezés szakára, majd együtt kezdtek szervezetfejlesztési tanácsadással foglalkozni Kalmár Elvirával a Maidan Consultingnál, a Grow Csoport egyik tagvállalatánál.

Munkájuk nagy része ügyfeleik – jellemzően kis- és közepes vállalkozások - irodájában zajlott. A cégek HR folyamatain javítottak, segítettek struktúrát építeni és a növekedés okozta szervezeti kihívásokat kezelni. Eredetileg néhány négyzetméteres szobát béreltek az anyacég, a Grow irodájában, ám azt keveset használták, csak az ügyféltárgyalások, tréningek után vonultak vissza háttérmunkát végezni. „Miért ne lehetne mindezt kávézóból elintézni?” – tették fel a kérdést. Olcsóbb, változatos a környezet, emailt, elemzést írni, telefonokat intézni onnan is lehet. Kerestek hát egy pesti kávézót, amelyet törzshelyükké tettek. Gyorsan belakták, két évig innen dolgoztak.

Összeállt a kép: közösségi iroda kell!

A KAPTÁR számokban
A közösségi irodát 2011-ben alapították. A vállalkozás 20-30 millió forint közötti befektetéssel indult, a harmadik évtől nyereségesek. A napijegyük áfa nélkül 3500 forint, a havijegy pedig 38 500 forint. Vendégeik tavaly 858 napi-, 161 havijegyet váltottak 240 rendezvényt tartottak. Ezek 30-40 százalékkal magasabb adatok 2014-hez képest.

Egy idő után azonban érezték, ha komoly tanácsadóként pozicionálják magukat, egyszerűen nem dolgozhatnak az inkább szórakozásra fókuszáló vendéglátóegységből.
Elvirával elkezdtek ötletelni azon, hogy el kellene indítani egy „KKV Házat”, amely találkozási pont lehetne kis- és középvállalkozóknak (kkv) sok-sok rendezvénnyel, tanácsadással. Több mint egy évig dolgoztak az üzleti modellen. Az utolsó lökést az adta, amikor a Bazilikával szemközti Révay közben rátaláltak egy földszinti, utcafronti ingatlanra, hatalmas ablakokkal.

Segített a sharing economy

Kinek való a coworking?
- Egyéni tanácsadók, szellemi szabadfoglalkozásúak, akik nem tudnak hatékonyan otthonról dolgozni
- 1-3 fős vállalkozások, ahol még nincs stabil jövőkép
- Meghatározott ideig együttdolgozó projektcsapatok (például heti 1-2 megbeszélésre)
- Akik kevés időt töltenek fix irodájukban és/vagy hiányzik a közösség, új emberek megismerése
- Állásukat vesztett menedzserek, akik szeretnék újra felépíteni magukat, közösséget keresnek és van hová bejárni átmeneti időre

Dóra és Áron álmának megvalósulását két egymással összefüggő világtrend is támogatta, ami 2010 körül Nyugaton már rohamosan terjedt, Magyarországon akkoriban még gyermekcipőben járt. Az egyik hajtóerő az informatikai technológia rohamos fejlődése: a szélessávú net általánossá válása, az egyre többet tudó mobil eszközök megjelenése, a felhőben dolgozás lehetősége. Egyre kevéssé vált fontossá, ki, hol él a világban, ha netkapcsolattal szinte ugyanúgy együtt lehet dolgozni, mint egy légtérben. A másik a sharing economy, azaz a megosztáson alapuló gazdaság megszületése. Ennek befutott globális szereplői többek közt a szállásmegosztó Airbnb, a taxis piacra betörő Uber, az irodapiacon pedig a coworking irodák.

Magyarországon az első ilyen egységet a Loffice alapította még 2009-ben, aztán jöttek a többiek, közte Dóra és Áron. A coworking irodai megoldás egyik előnye a rugalmasság. Nem kell hosszú távra szerződni, akár egy napra is lehet irodád. Nem szobát, hanem asztalt és széket bérel az ember, a környezetet pedig hozzá kapja. A költségek alacsonyabbak a hagyományos irodánál, mert a teljes közösség osztozik az infrastruktúra fenntartásán.

Nem csak iroda lesz a KAPTÁR

Áron és Dóra a KAPTÁR kialakításakor a közösségépítést tartotta a legfontosabbnak. Ne csak irodai teret adjon, hanem élményt is: otthonos környezetet, ismerkedési lehetőséget. Az egyterű irodákhoz hasonlító munkatér mellett a konyhai részben lehet ételt melegíteni, teát, kávét főzni, a kanapén megpihenni, újságot olvasni vagy beszélgetésbe elegyedni. A KAPTÁR-ban rendszeresek a közösségi ebédek, a networking reggelik. „Nincsenek leírt szabályok az ismerkedésre, de lehet olvasni a jelekből. Aki a kanapén ül, általában nyitott a beszélgetésre. Aki fülhallgatót használ vélhetően magában akar lenni. A múltkor egy holland srác süteményt hozott magával és mindenkit megkínált, aztán elindult egy beszélgetés” – mond példákat Pekár Dóra.

Pillanatkép munkanap közben

Munkaállomás mellett még lehet tárgyalót bérelni és nagyon népszerű a székhelyszolgáltatás is. Utóbbi annak a vállalkozásnak fontos, amelynek nincs budapesti jelenléte vagy belvárosi székhellyel akarja presztízsét emelni. A KAPTÁR-ba a nap minden szakában be lehet térni, „24/7-es tagsággal” éjszaka és hétvégén is, ujjlenyomatolvasóval.

Tavaly nyáron csöppent bele ebbe a világba Gyurkovics Tamás kommunikációs tanácsadó. „Áronékhoz hasonlóan én is végigjártam a szabadúszói lét lépcsőfokait és pont azt kerestem, amibe a KAPTÁR-ban belebotlottam. Otthon nem voltam produktív, a kávéházi munka frusztrált, a bérelt iroda ár-érték arányban nem érte meg” – mondja Tamás, akinek annyira megtetszett az iroda, hogy beszállt a vállalkozásba.

Akik jönnek: coachtól a SEO-szakértőig

Kik is jönnek ide dolgozni? „Kezdetben többségben voltak a külföldiek, azon belül is a ’digitiális nomádok’, akik projektmunkát végeznek meghatározott ideig, aztán vándorolnak tovább. Mostanra azonban kiegyenlítődtek az arányok” – árulja el Levendel Áron. A szakmák palettája rendkívül széles. Mindig érkeznek szoftverfejlesztők, informatikusok. A HR szakmából coachok, trénerek fordulnak meg, akik tárgyalót is bérelnek tréningre, állásinterjúkra vagy üzleti reggelit szerveznek. Egy amerikai hölgy otthoni könyvelőcégét vezeti innen. Egy magyar fiatalember netes keresőoptimalizálási (SEO) tanácsadást nyújt és saját blogot készít. Egy francia informatikus belga cégnek fejleszt. Valaki egyedi utazásokat szervez. Egy fiatal lány iráni cég európai képviseletét kezdte el innen felépíteni. A Közép-Európai Egyetem egyik oktatója kutatónapját tartja itt. Egy amerikai informatikus kamionosoknak fejleszt netes fórumot és így tovább. Akad, aki néhány hetet marad, mások több mint egy éve idejárnak.

A nagy multik is felfedezték

Közösségi irodák az országban
Budapest: Loffice, Kubik, Kaptár, Cowo, Greenspaces, i-Office, TheHub, Co-Working, Ko-Werk, Colabs
Győr: CleverOffice
Szeged: Co-Office
Pécs: azIroda, Kohó

„Kezdetben tartottunk attól, hogy a fluktuáció miatt nehéz lesz a közösségszervezés. Aztán rájöttünk, hogy a mozgás inkább előnyös. Kellenek az új arcok, impulzusok, kapcsolatok” – fogalmaz Levendel Áron. Gyurkovics Tamás felhívja a figyelmet, hogy megjelentek ügyfélkörükben a multinacionális vállalatok is. „Egy közelben levő informatikai cég brainstormingra látogatott el hozzánk. Ki akartak szakadni a megszokott környezetből, hogy jobban menjen az ötletgyűjtés. Egy másik nagy multi cég vezérigazgatója KAPTÁR-használatot ajándékozott a teljes felsővezető csapatának, hogy mozduljanak ki időnként.”   

Szabadúszóknak és kis csapatoknak szól

Networking reggeli a közösségi irodában - összehozza a tudást és a kapcsolatrendszert

Mekkora cégig érdemes a közösségi irodát választani a zárt, saját környezet helyett? Pekár Dóra szerint az iroda legjobban az egy-két fős cégekhez passzol, talán még három-négy főig működik jól. Az öt és több fős csapatok álltalában már zárt közösséget alkotnak, azok a cégeket akik ekkorára nőnek, álltalában máshol folytatják.

A jövőbeli tervekről a tulajdonosok annyit árultak el, hogy szeretnék a szolgáltatási palettát szélesíteni és a 220 négyzetméteres teret bővíteni.