Így határozza meg a származásunk, hogy mire visszük az életben

A származás jelentős mértékben hatással van arra, hogy jelenleg ki milyen életkörülmények között él - állapítja meg a KSH összeállítása. A tanulmány szegénység generációk közötti átörökítését vizsgálta a most 25-59 éves korosztály gyermekkori, 14 éves korában tapasztalt életkörülményei, illetve szüleik társadalmi-gazdasági jellemzői alapján. Az adatokból kitűnik, hogy átlagon felüli a szegénységi kockázat azoknál, akiket nem a saját szüleik neveltek fel (rokonoknál, állami gondozásban nőttek fel), sokgyermekes családból származnak, szüleik iskolázatlanok, munkanélküliek. A magas társadalmi pozíció az apák esetében nagyobb védettséget biztosít a szegénység elkerülésére.

A gyermekkori családi háttér főbb jellemzői egyértelműen összefüggenek a jelenkori szegénységi mutatóval - állapítja meg az összeállítás. Azoknál a legkisebb a szegénységi kockázat, akiknek a családjában mindkét szülő jelen volt. Az is megállapítható, hogy hogy minél kisebb a foglalkoztatottak aránya a megkérdezett személy gyermekkori háztartásában, annál nagyobb a kockázata annak, hogy élete későbbi szakaszában szerény körülmények között fog élni. A középfokú, de még inkább a felsőfokú végzettség - legyen szó az apáról vagy az anyáról -, már egyértelműen kedvezően hat a mai életkörülményekre. Akiknek a szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeztek, kis valószínűséggel találhatóak ma a szegények csoportjában.

Az alapösszefüggés - nevezetesen, hogy minél magasabb társadalmi pozíciót foglal el a szülő, annál kevésbé valószínű, hogy gyermeke szerény életkörülmények között él - mindkét szülő adatait vizsgálva érvényesül. Úgy tűnik azonban, hogy a magas társadalmi pozíció az apák esetében nagyobb védettséget biztosít a szegénység elkerülésére, az alacsony pozíció viszont nagyobb kockázatot jelent. Átlag körüli a szegénységi kockázata azoknak, akiknek a szülei az iparosok és kereskedők, valamint szakmunkások csoportjába tartoztak. A legrosszabb helyzetben a betanított munkások, a segédmunkások, illetve a mezőgazdasági foglalkozásúak gyermekei vannak. E csoportok esetében a szegénységi kockázat egyaránt jelentősen meghaladja az átlagot. A rosszabb helyzetű társadalmi kategóriák közül is külön kiemelendők a segédmunkás apák gyermekei, akiknél a szegénységi arány megközelíti a 30 százalékot.

Napi Gazdaság