Karriert és ügyfelet hozhat a hatásos storytelling

A tanácsadó-tréner tapasztalatai szerint jellemzően két csoport a legfogékonyabb a storytelling elsajátítására és a hatékony előadóvá válásra.

Bátorság és kockázatvállalás nélkül nem megy

Győrffy Kinga: Ütős mondanivaló, erős vágy az infoátadásra és tanulás. Ez kell a profi storytellinghez

„Az egyik csoport amúgy is összeszedett, gördülékeny, jól beszélő előadókból áll – akik viszont időközben rádöbbentek, hogy valami miatt megrekedtek egy szinten... Így mondandójuk már nem hat a hallgatóságra. A másik csoport jellemzően olyanokból – főleg hölgyekből – áll, akik vezetői pozícióban vannak, esetleg saját vállalkozásukat irányítják. Nem áll távol tőlük az asszertivitás, a kommunikáció, hiszen a terméket/szolgáltatást/ügyet korábban is önmenedzselés útján értékesítették. Csakhogy a kommunikációval főként írásban – például a saját blogjukon – foglalkoztak. Miközben az előadásbeli jelenlét, az ottani kihívások teljesen mások – így másfajta felkészültséget is kíván a megszólaló részéről. Egy előadónak például szüksége lesz bátorságra, merészségre, kockázatvállalásra, hiszen már a hallgatóság elé kiállása is véleményeket generál, és maga a helyzet is elkülöníti ideiglenesen a többiektől. Ráadásul hitelesen, érzelmeket is átadva kommunikálni csak akkor fog tudni, ha tényleg őszintén ki- és feltárulkozik az előadása alatt, egyszóval picit le is mezteleníti magát. Igazából akkor működik egy előadás, ha érzületében, légkörében egy barátságos párbeszéd, de eszközeiben előadás."

Nem kell született tehetségnek lenni, a jó előadás tanulható

És bár visszatérő kérdés, hogy profi előadónak születni kell-e vagy csupán a szorgalom és a gyakorlás a kulcs, Györffy Kinga szerint egyértelműen az utóbbi. „Három dolog mindenképp kell ahhoz, hogy valakiből hiteles storyteller legyen. Egyrészt egy igazán ütős, erős mondanivaló, másrészt az előbbi átadásának intenzív vágya, továbbá a szüntelen tanulni és fejlődni akarás. Ha ezek mind együtt vannak, kitartó és állhatatos munkával bárkiből válhat profi előadó. Gondoljunk csak John F. Kennedyre! Az USA 35. elnökét született szónoki tehetségként tartja számon az utókor... Noha a legtöbb emlékezetes beszéde szövegírójával, Ted Sorensennel karöltve született, akivel gyümölcsöző munkakapcsolatot ápolt. Viszont ő maga is hajlandó volt a nyilvános beszéd kitartó gyakorlásába, megszólalásai precíz megtervezésébe temérdek mennyiségű energiát fektetni, továbbá Sorensen tanácsait is megfogadni."

Hatásos beszédet tartani ráadásul egyáltalán nem ördöngősség: néhány fontos alapelv betartásával máris nagyot léptünk a profizmus irányába. Sok előadó például akkor követ el végzetes hibát, amikor nem számol a hallgatóság tűréshatárával. Vagy amikor nyitott kérdéseket tesz fel, esetleg zavarában lemerevedik vagy a helyzet súlya alatt modorossá válik.

Egyre csökken a tűréshatár

„Az elmúlt évtizedekben érzékelhetően csökkent az emberek koncentrációs képessége. Míg a 70-es években csak fél óra elteltével kezdtek egy előadáson unatkozni, a 90-es években már a 18. perc után kezdték elveszíteni az érdeklődésüket a téma iránt. Ma ott tartunk, hogy ehhez 4 perc is elég. Az előadónak így négypercenként kell beiktatnia a szövegbe érdeklődést kiváltó váltásokat – például a komoly részeket hirtelen felváltani humorossal, a monológokat egy párbeszéd felidézésével, a történetmesélést a témához tartozó számokkal, a szófolyamot csenddel és így tovább... A nyitott kérdés szintén "veszélyes üzem" – ezt kerüljük! Mert ha az előadó feltesz egy ilyen kérdést, sokan szeretnék majd hosszas monológ formájában megválaszolni... Ami semmiképp nem jó az ügynek: egyrészt a fizetős konferenciák közönsége nem a monologizáló hozzászóló miatt érkezett az előadásra... Másrészt a bő lére eresztett hozzászólás csak eltereli a figyelmet a témáról és megakadályozza az eredeti üzenet közlését..."

A karrierépítésben is bevethető

És ne felejtsük el: egy hiteles storyteller szó szerint is színt visz a történeteibe! Mert ez a mozzanat az értelem mellett a szívre, az érzelmekre – és így az üzenet átadására is jótékony hatással lesz.  ... „A MetLife biztosító vezérigazgatója, Zolnay Judit például több száz pályakezdő fiatal nőnek csinált már kedvet a tanácsadói munkához saját, piros cipős történetével. A cégvezető a történetben elmesélte: frissdiplomás és friss házasként, valamint édesanyaként egy délutáni séta alkalmával álomszép piros körömcipőt pillantott meg egy kirakatban. De amikor később, épp a paradicsomtól pirosló lecsó-vacsorát kanalazó férjének felvetette a lábbeli-vásárlás ötletét, a férfi a szűkös anyagiakra hivatkozva hárította el a kérdést. Ám mindez az önálló karrier-építés gondolatát indította el Juditban: elkezdett tehát állásokra pályázni... Majd egy hónap múlva elnyerte az állást, ami be is indította a karrierjét.” A sztori pedig azóta is arat, és kedvet csinál a pályakezdő, fiatal nőknek a Judit által kínált tanácsadói munkához, illetve a munka által kínált karrier-perspektívához. Íme tehát egy példa arra, ahogy a storytelling épp a toborzást-kiválasztást viszi előre.

Zolnay Judit, a MetLife Biztosító vezérigazgatójának "piros cipős" története a karrierépítését indította el

Ügyfeleket szerzett vele a kezdő vállalkozó

De a storytelling a fiatal startupperek első szárnybontogatását, ügyfélszerzését is segítheti, ha az ötletgazda ügyesen alkalmazza az előadásában – például a metaforákat. „Ettől elsőre sokan megrettennek, mert kellemetlen élmények ébrednek bennük az iskoláról, az egykori irodalomórákról. Egy startupper, Emődy Miklós viszont találékonyan aknázta ki a metaforákban, illusztrációkban rejlő lehetőséget. Ötletét nem kis kihívás volt közérthetően tálalni, hiszen egy, a futballmeccsek eredményeiről elemzést készítő mobilapplikációt álmodott meg. Nos, prezentációjában az ötletet - a futball és a statisztika összeházasítását - egy kördiagramm-fejű menyasszonnyal és egy focilabda-fejű vőlegénnyel szemléltette. Az ügyfelek vették az üzenetet. A prezentációt követően pedig megjelentek az első ügyfelek és mára cége biztosítja a megélhetését. Ennek ellenére a metaforákat is körültekintően kell alkalmazni. „Egy szoftverfejlesztő cég vezetőjét például alig lehetett lebeszélni arról, hogy a cég anyavállalatát a leányvállalat esőkabátjaként jellemezze. Szerencsére azért sikerült."

Névjegy

Györffy Kinga egyetemi oktató, a Personal Brand Institute tanácsadó-trénere. Szakterületei: a magával ragadó történetmesélés (storytelling) mellett a meggyőzés természete, technikái és a modern retorika. Az elmúlt 10 évben több száz felső- és középvezető, startupper és egyetemista nyilvános kommunikációjának fejlesztésében vett részt. A témában írt tudományos publikációk mellett számos, mintabeszédeket is tartalmazó kötet társszerzője. "Add elő magad - A magával ragadó előadás titkai" című könyve 2015 végén jelent meg. Ez az első magyar könyv, amely részletesen, konkrét hazai példákkal is tárgyalja a storytelling, vagyis a meggyőzési célú történetmesélés témáját.