Ráczné Szőke Ildikó, a Raiffeisen Bank HR igazgatója

Ráczné Szőke Ildikó

Ráczné Szőke Ildikó első diplomáját a Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi áruforgalmi szakán szerezte meg 1993-ban, amit 1998-ban kiegészített a BKÁE (jelenlegi Budapesti Corvinus Egyetem) marketing menedzsment szakán szerzett oklevéllel.

Karrierjét 1993-1995 között a Magyar Hitel Bank Rt. Pályakarrier programjában alapozta meg, mely lehetőséget nyújtott számára a bankszakma és banküzem átfogó ismeretének megszerzésére, emellett számos szakmai, illetve személyes készségfejlesztő programon való részvételre. Menedzsment traineeként nagyon sok tanulási lehetősége volt a bank különböző területein, ugyanakkor a rotáció mellett még érzett magában energiát, kapacitást plusz feladatok vállalására, amit proaktívan jelzett is a HR-nek. Így kapott onnan különböző feladatokat, melyeken keresztül közelebbi betekintést szerezhetett abba, amiről a HR az oktatásszervezésen, illetve bérjegyzéken túl akkoriban szólhatott. Később, bár termékfejlesztési területen helyezkedett el, a HR-rel szoros maradt a kapcsolata, és amikor 1996-ban felkérést kapott a bankban indított Szervezeti kultúra fejlesztési projekt koordinálására, melynek célja az ügyfélközpontúság megteremtése volt, azonnal igent mondott.

1997-2001 között a bank jogutódjánál, az ABN AMRO Banknál a képzés-fejlesztési terület helyettes-vezetőjévé, majd vezetőjévé lépett elő. A klasszikus képzés-fejlesztési feladatok mellett a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában és bevezetésében is tapasztalatot szerzett. Mivel a HR terület szélesebb spektrumának megismerését tűzte ki célul, olyan projektek vezetését is vállalta, melyek közvetlenül nem tartoztak az általa vezetett képzési terület funkcióihoz. Ilyen volt például a munkakör-értékelési projekt vezetése és az arra épülő kompenzációs rendszer megismerése, illetve a regionális HR tanácsadók közvetlen irányítása. Ez utóbbiakon keresztül bővítette tapasztalatait a toborzás-kiválasztás területén, hiszen a regionális irodák feladata leginkább a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosításában rejlett.

Ezt követően 2001-2006 között a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott a HR fejlesztés és tanácsadás vezetőjeként, főosztályvezető-helyettesi pozícióban, 2006-ban pedig főosztályvezetővé nevezték ki. 2006-ban, amikor az E.ON csoporthoz csatlakozott, egy szűk három éves kitérőt tett az energiaszektorba, a Földgáz üzletág HR igazgatói posztján.

Ildikó szerint munkaköri váltásait elsősorban mindig a következő pozícióban rejlő tanulási, fejlődési lehetőség határozta meg. Az MNB-ben az vonzotta, hogy egy alapvetően nem profitorientált szervezetben az akkori felsővezetés azt tűzte ki célként, hogy a versenyszférában honos teljesítményszemléletet és kultúrát, illetve korszerű HR rendszereket vezessenek be. Ez szakmailag nagyon szép kihívást jelentett egy időre, megint csak sok tanulási lehetőséggel. A korábbi gyakorlatok kiegészültek az egész HR funkcióra kiterjedő tapasztalatszerzéssel. Abban az időszakban az MNB a legjobb munkáltatók sorába emelkedett a sikeresen bevezetett és következetesen alkalmazott HR gyakorlatoknak köszönhetően.

Az MNB-ben kitűzött célok elérését követően Ildikó úgy érezte, időszerűvé vált visszatérni a versenyszférába. Az E.ON Földgáznál abban látta meg a nagyszerű lehetőséget, hogy a földgáz üzletág sikeres akvizícióját követően egy új, hatékony menedzsment csapatot kellett felépíteni, új HR rendszereket kialakítani, bevezetni, illetve a MOL és az E.ON szervezeti kultúráján felnövekedett szakmai közösséget továbbfejleszteni oly módon, hogy a munkatársi elkötelezettség, teljesítményszemlélet és hatékonyság szignifikánsan javuljon. Ezt az ott töltött közel három év alatt sikerült is elérnie.

2008 végén, éppen a pénzügyi válság kirobbanását követően, visszatért a bankszektorba, ahol azóta is ő látja el a Raiffeisen Banknak és leányvállalatainak HR vezetői teendőit. Ildikó elmondása szerint a legnagyobb kihívás jelenlegi munkájában a tulajdonosi, munkatársi és ügyféligények összehangolása a kitűzött üzleti célok elérése érdekében, oly módon, hogy közben minden érintett fél érdekeit tiszteletben tartsák. Ezt különösen a mai időkben tekinti összetett feladatnak, amikor egyetlen HR vezető sem engedheti meg magának, hogy kizárólag sikeres költségcsökkentési akciókban találja meg legfőbb kihívásait. Ezeket bár fontosnak tartja, és továbbra is feladatai jelentős részét képezik, emellett azonban a bevételek növelésének támogatását, a belső-külső ügyfélélmény erősítését, a munkatársak változásmenedzsment képességeinek erősítését, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a vezetők 'leadership' képességeinek fejlesztését tekinti fő feladatának.

"Pályám összes állomására büszke vagyok, mert a mindenkori következő lépcsőfok elérése az előzőn tanúsított kitartás és céltudatosság, valamint a kemény munka gyümölcse volt. Ezért is hiszem, hogy minden állomásra úgy volt szükség, ahogyan történt, egyik nélkül sem lennék az, aki ma vagyok" - vallja a szakember.

HR vezetőként számára a partnerség a kulcsszó - mindig erre törekszik, legyen szó a tulajdonosról, akinek az elvárásait képviselni kell, a vezetőkről, akikkel együtt tűzik ki a célokat, magukról a munkatársakról a szervezet bármely szintjén, akikkel együtt érik el ezeket a célokat, vagy akár az érdekképviseletekről. A partnerségnek az is része, hogy amikor szükséges, akár háttérbe is tud vonulni, miközben a kontrollt, irányítást soha nem veszíti el.

A HR vezető azt a kevés szabadidejét, ami van, családjával tölti, akikkel évszaktól függetlenül sokat járják a természetet, kerékpározás, síelés, nordic walking, vagy túrázás formájában.