Szilágyi Katalin Szerző: Szilágyi Katalin Megjelent: 5 éve

A kölcsönzött dolgozókat veszélyezteti az új Mt.

A kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30-60 százaléka veszhet el véglegesen, és 40-50 ezer ember maradhat munka nélkül, ha a kölcsönzésre vonatkozó munkajogi szabályokat a jelenlegi formájában fogadják el. A változások ugyanis éppen azt a rugalmasságát szüntetnék meg a kölcsönzésnek, amiért a munkaadók szívesen alkalmazzák.

hchr

Ne vegyen zsákbamacskát! Mielőtt szerződne kiválasztott partnerével, egyszerűen ellenőrizze a munkaerő-kölcsönzőt.


7 bevált tipp munkaerő-kölcsönzők és közvetítők előminősítéséhez


Noha az elmúlt években a munkaerő-kölcsönzés adminisztrációs terhei tovább nőttek, az uniós irányelveket egészen jól adaptáltuk a magyar gyakorlatba és még a bérkompenzációt is sikerült a kölcsönzők gyakorlatához szabni. A jogi szabályozásban eddig elért eredményeket azonban szinte semmissé tehetik a 2012-es új Munka törvénykönyvének egyes kölcsönzést érintő változásai, amelyek komoly károkat okozhatnak az álláspiacon - figyelmeztet a Trenkwalder kölcsönző cég. Az új Mt. ugyanis számos ponton szükségtelen - és az uniós irányelvben nem előírt - rugalmatlanságot telepít a munkaerő-kölcsönzés szabályaiba. Ilyen egyebek mellett a végkielégítés és csoportos létszámleépítés körének kölcsönzésre való kiterjesztése vagy a felmondási idő 15-ről 30 napra növelése.

Köves Balázs, a Trenkwalder értékesítési és marketing igazgatója, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke szerint például a végkielégítés esetén kérdés, hogyan vonják össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot a végkielégítés összegének megállapításánál, illetve hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi munkáltatóval, az előző cégnél eltöltött időt. Mivel félő, hogy nem fogják a munkaadók megfizetni a végkielégítést, a kölcsönző cégek arra kényszerülhetnek, hogy ne helyezzék át a dolgozókat egy másik vállalathoz, ha az egyiknél megszűnik az igény.
Csődbe vihette volna a kölcsönzőket a bérkompenzáció, ha a szaktárca nem lett volna nyitott egyeztetni az SZTMSZ-szel a szabályozásból fakadó problémákról. Mivel a kölcsönbevevő cégek bérpolitikájára a kölcsönbe adóknak nincs hatásuk és a kölcsönzött dolgozók bérezését is ehhez kell igazítaniuk, nem tudták volna garantálni, hogy a foglalkoztatottak nettóban ne vigyenek haza kevesebb pénzt, mint tavaly. Így vagy a különbözetet kellett volna lenyelniük, vagy a közbeszerzésektől, állami támogatásoktól estek volna el. A szabály úgy módosult, hogy azoknál a kölcsönvevő cégeknél, ahol van bérkompenzáció, a kölcsönző cég is végrehajtja a béremelést, ahol pedig a kölcsönvevő nem kompenzál, ott a kölcsönbeadónak sem kell, így a kölcsönző cégek nem esnek el az adókedvezményektől.


Ugyanakkor a határozott idejű munkaszerződésekbe is belenyúl a törvényalkotó, mert míg a régi szabályozásban a határozott idejű szerződést maximum 5 évig a felek akarata szerint tetszőlegesen meg lehetett hosszabbítani, illetve újra lehetett kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással. - Ez egyértelműen sérti a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, hiszen egyrészt a már bevált, betanult munkaerő elveszíti a munkáját, másrészt a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig új embereket kell betanítania - mutatott rá az SZTMSZ alelnöke.

Köves Balázs szerint teljesen ellehetetlenítené a kölcsönzői szférát, ha a csoportos létszámleépítés szabályait alkalmazniuk kellene, de ezt nem is igazán lehet kivitelezni ideiglenes munka esetén. - Valamennyi kölcsönbeadó folyamatos csoportos leépítésben lenne, hiszen egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 főt küld el havonta, - de persze többet is vesz fel -, és nem tudja előre 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbe-adó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában - fogalmazott.

Ugyancsak az ideiglenes foglalkoztatás rugalmasságát csökkenti, hogy a jövőben megdupláznák a felmondási időt. A kölcsönző cégek szerint ez a foglalkoztatási mód a szürke foglalkoztatás alternatívája is, ezért lehet, hogy a 15 nap kevesebb, mint a 30 nap, de annál többet jelent, mintha nem lenne munkalehetőség, vagy munkaszerződés és felmondási idő.

A csődtörvény és a bérgarancia alapról szóló törvény is módosításra szorul a kölcsönző cégek szerint, mivel a kölcsönbe-adó egy kölcsönvevői csőd esetén mintegy 15-20 évnyi szolgáltatási díját veszítheti el. Problémás, hogy míg a kölcsönvevő csődje esetén a belsős dolgozók megkapják bérüket, illetve rendelkezésükre áll a Bérgarancia alap, addig az akár azonos munkakörben, azonos feltételek és bér mellett foglalkoztatott kölcsönzöttek kifizetései attól függnek, hogy a kölcsönbe-adót magával rántja-e a kölcsönvevő. Ráadásul a kölcsönbeadó más projektjein dolgozó munkavállalójának kifizetését is veszélyezteti egy ilyen csőd, hiszen fizetésképtelenség esetén a többi - más kölcsönvevőkhöz kihelyezett - dolgozó sem tud hozzájutni a járandóságához.
A kölcsönzési szektor jelentős mértékben járult hozzá a munkahelyteremtéshez. Három év alatt 669.000 kölcsönzötti állás jött létre Európában, amely 7,5 százaléka az ezen időszak alatt teremtett összes álláshelynek. A munkaerő- kölcsönzés intézménye nélkül ezen munkahelyek 80 százaléka nem jött volna létre. A munkaerő-igényt a vállalatok más - belső, rugalmas - megoldással fedték volna le - pl. túlóra -, melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével. Globálisan, 2010-ben a kölcsönzöttek száma 2009-hez viszonyítva 10 százalékkal növekedett. Magyarországon a növekedés közel 30 százalékos, a vállalatok az új munkahelyek jelentős részét munkaerő-kölcsönzésen keresztül hozták létre. (Forrás: SZTMSZ/EUROCIETT)


A szakma ezért azt javasolja, hogy a kölcsönző cégek számláinak bér és járulékokat tartalmazó részei kerüljenek előresorolásra "A" kategóriába a bér jellegű kifizetések közé, illetve egy csőd, felszámolás esetén, amennyiben a felszámoló nem tudná kifizetni a kölcsönző cég számláinak béreket és járulékokat terhelő részét, úgy a kölcsönbe-adó cég legyen a kifizetések címzettje a Bérgarancia Alapból.

2011 decembere óta belföldi és EGT tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönbeadó is végezheti ezt a tevékenységet és nyújthat munkaaerő-kölcsönzési szolgáltatást. Ezzel önmagában nincs baj, viszont utóbbiak számára a törvény nem írja elő a hazai szolgáltatókra kötelező piacra lépési feltételek - például kölcsönzési letét, szakmai kompetenciák - teljesítését. Így a külföldi kölcsönző cégek előnyben lesznek a hazai versenytársakhoz képest és kontroll nélkül léphetnek a piacra - figyelmeztetett Köves Balázs, aki szerint fennállhat annak a veszélye, hogy a kedvezőbb feltételek miatt a 750 magyar kölcsönző cég átjelenti székhelyét külföldre, felszabadítja az itthon lekötött kétmillió forintos betétjét, és külföldön fizeti tovább az adót.

Megszűnik a munkaviszonyok nagy része, ha a kölcsönzés drágább, rugalmatlanabb lesz

Mint mondta, az SZTMSZ és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége többször is tett javaslatot a szaktárca felé, de javaslataik eddig nem jelentek meg az átmeneti rendelkezések között. A munkáltatói szervezetekkel jelenleg is egyeztetnek, és tervezik, hogy több nagyvállalat segítségét is kérik a lobbiban. Ha ugyanis a szabályok ebben a formában lépnek hatályba, akkor a foglalkoztatottságban jelentős romlás következik be, és a gazdasági versenyképesség is romlana. A kölcsönzés hatékony eszköz a munkanélküliség mérséklésében, hiszen a munkaerőpiactól távol levő csoportokat, tartós munkanélkülieket, fiatalokat, 50 év felettieket ösztönözheti munkavállalásra.
A Morgan Stanley Kutatása - amely során 200 HR európai és USA-bel HR vezetővel készítettek interjúkat - igazolja a munkaerő-kölcsönző cégek jelentőségét a vállalatok gazdasági változásokhoz való igazodásában. Arra a kérdésre, hogy miért választják a kölcsönzőket, a megkérdezettek 76 százaléka az üzleti igényekre való gyors reagálást emelte ki, míg 65 százalék számára a rugalmasság igénye az ok. (Forrás: SZTMSZ / EUROCIETT)


Köves Balázs rámutatott: a válság után a hazai új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre. Míg 2008 és 2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, a kölcsönzöttek száma körülbelül 60 százalékkal emelkedett, ami hozzávetőlegesen 50 ezer munkavállalót jelent. 2010-ben és 2011-ben már 130 ezren dolgoztak kölcsönzés keretében. Ha viszont drágul és rugalmatlanná válik a kölcsönzés, a vállalatok megszüntetik, és nagy valószínűséggel nem fogják saját állományba venni a teljes kölcsönzötti létszámot. Így félő, hogy a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30-60 százaléka véglegesen elveszik, és 40-50 ezer ember munka nélkül marad. Köves Balázs szerint az is elképzelhető, hogy ha a külföldi termelő cégek nem látnak lehetőséget a rugalmas foglalkoztatásra, áthelyezik a gyártásukat Magyarországról.

A szakember azonban bízik abban, hogy sikerül ezt elkerülni, mivel azt tapasztalják, hogy sok vállalat bővítette fel kölcsönzötti állományát és ezt igyekeznek is tartani. Általában 15-30 százalék a bérelt munkavállaló a cégeknél. Bár a Trenkwalder tíz százalékos visszaesést tapasztalt az év első negyedében a megrendelésekben, nem számítanak jelentősebb csökkenésre. Ennek oka, hogy elsősorban a gyártó, termelő szektorból kerülnek ki a megrendelők, a hazai export szempontjából legfontosabb német piacon pedig nincs válság. Jelenleg egyébként hat-hétezer cég veszi igénybe a kölcsönzést itthon.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nincs elég vízirendőr a Balatonnál

A Dráva térségéből vezényelnek át munkaerőt, olyan kevés a vízirendőr a Balaton környékén - írja a Népszava. Teljes cikk

Családi pótlék segíti az iskolakezdést

2017-ben a szeptemberi családi pótlék, már augusztus végén megérkezik, így az iskolakezdés előtt kétszer kapnak majd támogatást a családok - írja a Pénzcentrum. Teljes cikk

Mikrocsipet ültetnek be egy amerikai cég dolgozóiba

Mikrocsipeket ültet be dolgozóiba egy amerikai technológiai cég, amely egyebek között lehetővé teszi számukra, hogy egyetlen érintéssel... Teljes cikk

Mennyit ér egy érem a vizes vb-n?

Vasárnap este megszületett az első hazai érem a vizes vb-n, a 4X100-as férfi gyorsváltó bronzérmet szerzett. De vajon anyagilag mit jelent ez egy... Teljes cikk

Olasz légitársaságot vásárol a Ryanair?

Reuters információi szerint a Ryanair vételi ajánlatot tett az olasz Alitalia légitársaságra - írja a 444. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár