Megjelent: 1 éve

A munkaerőpiac legstresszesebb évét hozta el a koronavírus

2020 a munkaerőpiac legstresszesebb évét hozta el. A világjárvány hatására jelentősen nőtt a munkahelyi szorongás, és az emberek csaknem 70 százaléka inkább egy robotnak beszélne problémáiról, mintsem főnökének - derült ki az Oracle és a Workplace Intelligence, egy HR kutató és tanácsadó cég friss tanulmányából.

images

A 11 ország több mint 12 000 alkalmazottját, menedzserét, HR vezetőjét és C-szintű vezetőjét meginterjúvoló tanulmány eredményei szerint idén az emberek 70 százaléka nagyobb munkahelyi stressznek és több szorongásnak van kitéve a járvány miatt, mint a tavaly.

Mindez negatívan hatott a globális munkaerő 78 százalékára, még több stresszt (38 százalék), a munka-magánélet egyensúlyának felborulását (35 százalék), kiégést (25 százalék), a szocializáció hiányából fakadó depressziót (25 százalék) és magányt (14 százalék) okozva ezzel.

A kutatásban megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (mint például a stressz, a szorongás és a depresszió) kihatnak az otthoni életükre is.

Leggyakoribb következményként alvási nehézség (40 százalék), romló fizikai egészség (35 százalék), az otthoni boldogság csökkenése (33 százalék), romló családi kapcsolatok (30 százalék) és a barátoktól való izoláció (28 százalék) jelentkezett.

A szakmai és magánélet közötti határ összemosódott a távmunkában dolgozók esetében: az emberek 35 százaléka havonta több mint 40 óra túlmunkát végez, és 25 százalékuk tapasztalt kiégést a túlórák miatt.

Mindennek ellenére az emberek 62 százaléka találja most vonzóbbnak a távmunkát, mint a pandémia előtt, mivel több időt tölthetnek együtt a családdal (51 százalék), valamint több idejük jut az alvásra (31 százalék) és több munkát is tudnak elvégezni (30 százalék).

Az emberek többet várnának a technológiától mentális egészségük támogatása terén is.

Meglepő, de a megkérdezettek csupán 18 százaléka részesítené előnyben az embereket a robotokkal szemben, amikor mentális egészségük támogatásáról van szó. Úgy érzik, hogy a robotok nagyobb ítéletmentességet (34 százalék), és elfogulatlan közeget biztosítanak problémáik megosztásához (30 százalék), valamint gyors válaszokat adnak az egészséggel kapcsolatos kérdéseikre (29 százalék).

Az emberek 68 százaléka szívesebben beszélne a munkahelyi stresszről és szorongásairól egy robotnak, mintsem főnökének, 80 százalékuk, pedig arra is nyitott, hogy tanácsadója ezekben a kérdésekben egy robot legyen.

Az emberek 75 százaléka nyilatkozta, hogy AI-megoldás támogatta már mentális egészségét a munkahelyén. A legfontosabb előnyöket az alábbi területeken tapasztalták: a munka hatékonyabb elvégzéséhez szükséges információk biztosítása (31 százalék), a feladatok automatizálása és a munkaterhelés csökkentése és a kiégés megelőzése terén (27 százalék), a stressz csökkentésében a prioritások felállításának elősegítésével (27 százalék).

Az alkalmazottak világszerte elvárnák munkáltatóiktól, hogy több mentális egészségi támogatást nyújtsanak számukra, hiszen, ha ez a segítség nem áll rendelkezésükre, annak hosszantartó hatásai lesznek a globális produktivitásra, valamint a globális munkaerő magán és szakmai életére is.

Az emberek 76 százaléka érzi úgy, hogy a munkáltatónak többet kellen tennie a munkavállalók mentális egészségének védelme érdekében. 51 százalékuk állította, hogy munkahelyük biztosít valamilyen mentális egészséget támogató szolgáltatást a COVID-19 járvánnyal összefüggésben.

A globális munkaerő 83 százaléka szeretné, ha cége valamilyen technológiát biztosítana mentális egészségének támogatására, ideértve a releváns egészségügyi információhoz való hozzájutást (36 százalék), igény szerinti tanácsadási szolgáltatást (35 százalék), proaktív egészségfigyelő eszközöket (35 százalék), hozzáférést jólléti vagy meditációs alkalmazásokhoz (35 százalék), valamint az egészséggel kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges chatbotot (28 százalék).
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az önmegvalósítás motiválja leginkább az egyetemistákat

A pozitív megerősítés mellett az önmegvalósítás motiválja leginkább a diákokat – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem 600 fős... Teljes cikk

Kihívások és HR válaszok a koronavírus válságra

Kutatás készült a koronavírus-járvány harmadik hullámának HR kihívásairól. A jelentéshez 288 céget, intézményt és szervezetet kérdeztek meg... Teljes cikk

A magyar gazdaság szereplői jobban felkészültek a járvány harmadik hullámára

A Koronavírus járvány harmadik hulláma alatt a válaszadók több mint négyötöde már rendelkezett a pandémiára vonatkozó cselekvési tervvel – ez... Teljes cikk