A munkaerőpiac legstresszesebb évét hozta el a koronavírus

A 11 ország több mint 12 000 alkalmazottját, menedzserét, HR vezetőjét és C-szintű vezetőjét meginterjúvoló tanulmány eredményei szerint idén az emberek 70 százaléka nagyobb munkahelyi stressznek és több szorongásnak van kitéve a járvány miatt, mint a tavaly.

Mindez negatívan hatott a globális munkaerő 78 százalékára, még több stresszt (38 százalék), a munka-magánélet egyensúlyának felborulását (35 százalék), kiégést (25 százalék), a szocializáció hiányából fakadó depressziót (25 százalék) és magányt (14 százalék) okozva ezzel.

A kutatásban megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (mint például a stressz, a szorongás és a depresszió) kihatnak az otthoni életükre is.

Leggyakoribb következményként alvási nehézség (40 százalék), romló fizikai egészség (35 százalék), az otthoni boldogság csökkenése (33 százalék), romló családi kapcsolatok (30 százalék) és a barátoktól való izoláció (28 százalék) jelentkezett.

A szakmai és magánélet közötti határ összemosódott a távmunkában dolgozók esetében: az emberek 35 százaléka havonta több mint 40 óra túlmunkát végez, és 25 százalékuk tapasztalt kiégést a túlórák miatt.

Mindennek ellenére az emberek 62 százaléka találja most vonzóbbnak a távmunkát, mint a pandémia előtt, mivel több időt tölthetnek együtt a családdal (51 százalék), valamint több idejük jut az alvásra (31 százalék) és több munkát is tudnak elvégezni (30 százalék).

Az emberek többet várnának a technológiától mentális egészségük támogatása terén is.

Meglepő, de a megkérdezettek csupán 18 százaléka részesítené előnyben az embereket a robotokkal szemben, amikor mentális egészségük támogatásáról van szó. Úgy érzik, hogy a robotok nagyobb ítéletmentességet (34 százalék), és elfogulatlan közeget biztosítanak problémáik megosztásához (30 százalék), valamint gyors válaszokat adnak az egészséggel kapcsolatos kérdéseikre (29 százalék).

Az emberek 68 százaléka szívesebben beszélne a munkahelyi stresszről és szorongásairól egy robotnak, mintsem főnökének, 80 százalékuk, pedig arra is nyitott, hogy tanácsadója ezekben a kérdésekben egy robot legyen.

Az emberek 75 százaléka nyilatkozta, hogy AI-megoldás támogatta már mentális egészségét a munkahelyén. A legfontosabb előnyöket az alábbi területeken tapasztalták: a munka hatékonyabb elvégzéséhez szükséges információk biztosítása (31 százalék), a feladatok automatizálása és a munkaterhelés csökkentése és a kiégés megelőzése terén (27 százalék), a stressz csökkentésében a prioritások felállításának elősegítésével (27 százalék).

Az alkalmazottak világszerte elvárnák munkáltatóiktól, hogy több mentális egészségi támogatást nyújtsanak számukra, hiszen, ha ez a segítség nem áll rendelkezésükre, annak hosszantartó hatásai lesznek a globális produktivitásra, valamint a globális munkaerő magán és szakmai életére is.

Az emberek 76 százaléka érzi úgy, hogy a munkáltatónak többet kellen tennie a munkavállalók mentális egészségének védelme érdekében. 51 százalékuk állította, hogy munkahelyük biztosít valamilyen mentális egészséget támogató szolgáltatást a COVID-19 járvánnyal összefüggésben.

A globális munkaerő 83 százaléka szeretné, ha cége valamilyen technológiát biztosítana mentális egészségének támogatására, ideértve a releváns egészségügyi információhoz való hozzájutást (36 százalék), igény szerinti tanácsadási szolgáltatást (35 százalék), proaktív egészségfigyelő eszközöket (35 százalék), hozzáférést jólléti vagy meditációs alkalmazásokhoz (35 százalék), valamint az egészséggel kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges chatbotot (28 százalék).