A munkavállalók képzése a vállalati társadalmi felelősségvállalás egyik fontos eleme

Hozzátette, a CSR-t fontosnak tartják a foglalkoztatáspolitikában is. A mai magyar foglalkoztatáspolitikai helyzetről közölte: Magyarországon 4,2 százalékos a munkanélküliség, közel 70 százalékos a foglalkoztatottság. Jelentősek azonban a területi különbségek, amelyek kiegyenlítésében nagy szerepe van a kormányzati gazdaságpolitikának, valamint a kormányzat és a gazdasági élet szereplői együttműködésének - mondta.

A kormány által bevezetett reformintézkedések közül kiemelte az új munkajogi szabályozási rendszert, az ifjúsági foglalkoztatási programokat, a munkahelyvédelmi akciót és az európai uniós források segítségével kidolgozott ifjúsági garancia rendszert. Felhívta a figyelmet a piaci igényeknek megfelelő szakképzési rendszer átalakítására is, amellyel növelhető a foglalkoztatás hatékonysága.

Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy az Ipar 4.0 az egész világgazdaságot átalakítja majd, ezen belül a digitális fejlődés a magyar munkaerőpiacot is nagy kihívás elé állítja, mivel megváltoznak a munkavállalók kompetenciáival, szakmai tudásával szemben támasztott elvárások. A kormány erre válaszul fogalmazta meg az Irinyi tervet és a Digitális oktatási stratégiát. Az Irinyi tervben nagy hangsúlyt fektetnek egyebek mellett a járműgyártás, az egészségipar, az élelmiszertermelés, valamint a zöldgazdaság, az infokommunikáció és a védelmi ipar fejlesztésére, az oktatási stratégia pedig a digitális kompetenciák fejlesztésében játszik fontos szerepet - mondta az államtitkár.

Balogh László, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont elnöke, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára közölte: a multinacionális vállalatoknak jövedelmük, profitjuk, gazdasági erejük miatt sokszor nagyobb befolyásuk van a globális folyamatokra, mint egy kisebb vagy közepes méretű ország kormányának. Az OECD-t a felelős üzleti magatartás kialakításánál a globális és a nemzeti társadalmi érdekek, valamint a multinacionális vállalatok üzleti érdekeinek összehangolása vezérelte - mondta a helyettes államtitkár.

Az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei közül példaként említette az emberi jogok érvényesülését, a környezetvédelmet, az átláthatóságot, a korrupció-ellenességet, valamint a fogyasztói érdeket. Balogh László felidézte, hogy Magyarország 1994-ben csatlakozott az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelveket elfogadó országok közé.

MTI