A teljesítményértékeléshez kapcsolódó képzés és kommunikáció

A vállalati gyakorlat azt mutatja, hogy feltétlenül képzéssel kell oktatni a teljesítményértékelő rendszereket. Az oktatás során a következő elemekre célszerű kitérni:

1. Az alkalmazott rendszer részletes megismertetése és használatának begyakoroltatása.

2. Az értékelési rendszerben alkalmazott elvi, elméleti megfontolások ismertetése, megvitatása.

3. Az értékelés kommunikációs és viselkedési készséget érintő elemeinek megismerése, a készségek gyakorlása.

4. A beszélgetés forgatókönyvének megismerése, az elemek gyakorlása.

Célszerű a képzés után utókérdezéssel, interjúkkal vagy fókuszcsoportokkal ellenőrizni, milyen módon zajlottak le a teljesítményértékelések.

Új rendszer beindításánál minden vezetőt - a felsővezetőket is - feltétlen ki kell képezni. Ahogy a felettes vezető értékeli beosztott vezetőjét, úgy fogja ő is értékelni munkatársát. Követi azt a mintát, amit a felsővezető, illetve a fölérendelt vezető tanúsít vele szemben.

Külön gondot kell fordítani a munkatársak képzésére. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt az oktatást leginkább az értékelő vezetőnek magának kell megtennie, mert ahogy ő érti, gondolja, amilyen hozzáállással dolgozik, az lesz meghatározó a munkatársak számára. A vezetői oktatásnak további haszna, hogy a vezetők valóban elsajátítják a rendszert. Szükséges időről-időre frissítő képzés is az értékelőknek. Ezek leginkább irányított konzultációk, esetmegbeszélések.

A képzéseket belső és külső tanácsadók egyaránt tarthatják, a legjobb, ha belsősök és külsősök együtt dolgoznak a képzés idején. Egyikük a szervezeti jellemzőket, gondolatokat képviseli, míg a másik a készségek, elméletek, technológia szintjén tud dolgozni. Ilyen módon a belső oktatók kiképzését is meg lehet valósítani a nagyobb szervezetekben.

Vezetői visszajelzések arról tanúskodnak, hogy bár a képzés idején sokan úgy gondolják, hogy minek szükséges ilyen egyszerű dolgot tanítani, de amikor az "éles" értékelés történik, mégis vissza kell nyúlniuk a képzés elemeihez. Ennek oka, hogy az értékelő megbeszélés pszichológiailag nehéz helyzet, amelyben korántsem mindenki tudja azt a képet nyújtani, amit előre eltervezett, arról nem is beszélve, hogy az értékelés szervezeti hatékonyságát nem tudja biztosítani. Vannak vezetők, akik művészei a módszernek. Ők mindig igen kiváló teljesítményt érnek el egységeikkel úgy, hogy ott jó a munkalégkör és magas a motivációs szint.

A teljesítményértékelési rendszer sikeres bevezetésének kulcskérdése a kommunikáció.
Minél több munkatársat kell bevonni a kidolgozás idején, hogy vállalati specialitások, hagyományok, értékek, kultúra tükröződjenek a rendszerben. Talán nem az a legfontosabb, hogy szakmailag a legmodernebb elképzelések érvényesüljenek - erre inkább csak törekedni lehet -, a legfontosabb cél az, hogy a vállalat teljesítmény-visszajelzési és motivációs kapacitása növekedjen. Természetesen a rendszer jó működéséhez mindenképpen kultúraváltozás szükséges.

A munkatársakkal kapcsolatban a rendszer minden elemének - szabályozások, eljárások, dokumentumok, azok kezelése - teljesen nyitottnak és kontrollálhatónak kell lennie. Ha egyszer is azt tapasztalják, hogy a rendszer alkalmazása során nem tartják be a személyiségi jogokat, vagy másra használja a vállalat a teljesítményértékelést, mint amire meghirdették, akkor évekig nem lehet semmiféle teljesítményértékelési rendszert használni, és vezetés egészében veszti el munkatársai bizalmát.

Forrás: Személyügyi ABC