Megjelent: 13 éve

Adózási szempontból problémás az új Mt.

Nemcsak az életünket szövi át nagymértékben az új Munka törvénykönyve (Mt.), az adózási jogviszonyokra is jelentős hatással van. A jogalkotó ugyanis az új szabályok adózási vonzatáról több esetben is megfeledkezett. Januártól például kétséges a végkielégítés, gond lehet a kölcsönzött munkatársaknak járó egyenlő elbánás elvével és a több cégnek dolgozó munkavállaló esete is problémás.

images

Szerteágazó, kódexjellegű jogszabályról van szó az új Munka törvénykönyve estében, amely sok területet érint. A gyakorlat máris rámutatott néhány adózási problémára. Szalai János adótanácsadó, a PMX Consulting Group ügyvezetője egyelőre négy területet említ, de szerinte 2013. januártól, amikor a törvény további pontjai életbe lépnek, még több kérdésre kell majd választ keresni.

1. Egy munkakörre több munkáltatóval kötött szerződés

Eddig amennyiben több cég alkalmazott ugyanarra a feladatra egy munkavállalót -- például a könyvelő a cégcsoport valamennyi vállalatának könyvelt -- részmunkaidős jogviszonyt létesített mindegyik céggel. Az új Mt. egyszerűsítette az eljárást: a munkaszerződésben egy munkavállaló akár több munkáltatóval is szemben állhat. Munkajogilag ezzel nincs baj, ám adózási szempontból aggályos.

A törvény szerint a munkáltatóknak kell megállapodniuk egymással, hogy melyik cég fogja a munkavállaló bérét számfejteni és kifizetni (a jogszabály rendelkezése szerint csak az egyik munkáltató ad bért). Ez a cég számolja el a munkabért, fizeti a járulékokat, csakhogy a dolgozó ezért a pénzért részben másik cégeknek dolgozik és termel hasznot. A kérdésre a társasági adótörvényben találunk választ: számoljanak el a cégek egymással, amely számla elismert költségként jelentkezik a kifizetőnél. Társasági adó szempontjából tehát nincs probléma, ám a rendelkezés nem terjed ki a belső számlák áfatartalmára. A tranzakciót -- azaz, hogy az egyik munkáltató átszámlázza a munkabért és az arra rakódó költségek meghatározott hányadát a másik cégnek - hogyan kell tekinteni az áfa szempontjából? Munkaerő-kölcsönzésként számolhat el a cég a kiadással, vagy az áfakörön kívüli tevékenységnek kell tekinteni? Az eljárás iparűzési adóvonzata sem tisztázott. Vajon a bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó alapjaként? A kérdésekre ma még a NAV sem tud választ adni.

2. A kirendelés, kiküldetés, átirányítás új szabályainak adóvonzata

Igaz, ezek a rendelkezések csak januártól lépnek életbe, a várható problémákra érdemes felkészülni. Azzal fognak ugyanis szembesülni a munkáltatók, akik átadják ideiglenesen egy másik munkáltatónak a munkavállalójukat - a munkaviszony a küldő cégnél marad, de a dolgozó másik cég javára és érdekében végezi munkát -, hogy a munkabér elszámolását nem megfelelően szabályozták.

A január 1-jéig hatályos törvényi szabályozás kimondta, hogy a kirendelt munkaerőt fogadó vállalkozás megfizeti a foglalkoztatással járó terheket a küldőnek, de csak és kizárólag a foglalkoztatással összefüggésben felmerülő költségeket, ezen hasznot realizálni tilos. A törvényhez több év alatt kikristályosodott az adózási gyakorlat is, amely értelmében az ügylet a társasági adó szempontjából bevétel, áfa szempontjából pedig áfaköteles szolgáltatás. 2013-tól viszont az adótanácsadóknak fogalmuk sincs, hogy ez hogyan lesz. Az új Mt.-ből ugyanis kimaradt a bér és járulékai megtérítésének szabályozása, és a Nemzetgazdasági Minisztériumban sem történt meg a jogkövetés az adózási szabályok vonatkozásában. Pedig valahogyan el kell számolni.

3. Kölcsönzött munkavállalók

Az új törvényben hangsúlyosan megjelenik a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásánál az egyenlő elbánás elve: ugyanazért a munkáért egyenlő bér és juttatás jár. De vannak szélsőséges esetek, amikor ez végrehajthatatlan, hívja fel a figyelmet Szalai. Ilyen például bármilyen, erősen a szervezeti kultúrába ágyazódó juttatás, mint például a részvényopció. Ezt általában a külföldi anyavállalat indítja, és vonatkozik a cég minden munkavállalójára, aki tegyük fel, két éve ott dolgozik. És ha a kölcsönzött munkaerőre is igaz a feltétel? Ő hogyan kap részvényopciós programot?

Ráadásul az Mt. szerint a munkakör számít, tehát, ha a cég egy év után lecseréli az adott poszton a kölcsönzött munkavállalót, ne adj' Isten, a kölcsönző céget is, a poszton dolgozók ideje összeadódik. Szintén problémásnak tűnik, hogy ha a kölcsönbeadó adja a bért és a juttatásokat is a kölcsönbevevő tájékoztatása szerint (az Mt. felhatalmazza a feleket, hogy maguk döntsék el, hogy ki adja a juttatást a dolgozónak.) A nemzetközi részvényopciós csomagot valószínűleg egyetlen munkaerő-közvetítő cég sem fogja tudni prezentálni. A szabályozás így nem végrehajtható, mondja Szalai János.

4. Az üzletág átruházása

A korábbi jogszabályban ezt jogutódlásnak nevezték és az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazott erre vonatkozó szabályozást. Eddig tehát ebben az esetben a dolgozók munkaviszonya adó- és munkajogi szempontból egyaránt jogfolytonos maradt. A fontos munkavédelmi eszköznek például a végkielégítések kapcsán van jelentősége. Az új szabályban a védelem most is szerepel - munkajogilag a jogok és kötelezettségek ugyanúgy terhelik az üzletág átvevőjét -, de mivel a jogutód szó kimaradt a törvényből, adózási szempontból lyuk keletkezett: a munkaviszony nem lesz folytonos. A kft-nél megszűnik, B kft-nél indul újra, amit az illetékes hatóságoknál be kell jelenteni. Adójogilag egy kilépés és belépés történik, ami megszakítja a folytonosságot. Végkielégítés esetén tehát az A és B Kft-nél eltöltött évek nem adódnak össze az adóhatóságnál, holott a dolgozó valójában nem mondott fel. 10 év múlva pedig ki fog arra emlékezni a hivatalokban, hogy miért történt a munkahelyváltás?
  • 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
10+1 dolog, amiről tudnia kell, ha kft.-t alapít Magyarországon

Ha valaki úgy dönt, hogy külföldiként Magyarországon szeretne gazdasági tevékenységet végezni, számtalan lehetőség közül választhat ennek... Teljes cikk

Erre figyelj, ha AI-t használsz HR-esként

A mesterséges intelligencia számos etikai, jogi kérdést vet fel, és a kérdések, de főleg a válaszok, még fontosabbak a HR érzékeny világában.... Teljes cikk

Változás a Munka Törvénykönyvében: mi történik, ha a munkavállaló alkalmatlanná válik a munkakörére

A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre... Teljes cikk