Adózási szempontból problémás az új Mt.
Nemcsak az életünket szövi át nagymértékben az új Munka törvénykönyve (Mt.), az adózási jogviszonyokra is jelentős hatással van. A jogalkotó ugyanis az új szabályok adózási vonzatáról több esetben is megfeledkezett. Januártól például kétséges a végkielégítés, gond lehet a kölcsönzött munkatársaknak járó egyenlő elbánás elvével és a több cégnek dolgozó munkavállaló esete is problémás.
1. Egy munkakörre több munkáltatóval kötött szerződés
Eddig amennyiben több cég alkalmazott ugyanarra a feladatra egy munkavállalót -- például a könyvelő a cégcsoport valamennyi vállalatának könyvelt -- részmunkaidős jogviszonyt létesített mindegyik céggel. Az új Mt. egyszerűsítette az eljárást: a munkaszerződésben egy munkavállaló akár több munkáltatóval is szemben állhat. Munkajogilag ezzel nincs baj, ám adózási szempontból aggályos.
A törvény szerint a munkáltatóknak kell megállapodniuk egymással, hogy melyik cég fogja a munkavállaló bérét számfejteni és kifizetni (a jogszabály rendelkezése szerint csak az egyik munkáltató ad bért). Ez a cég számolja el a munkabért, fizeti a járulékokat, csakhogy a dolgozó ezért a pénzért részben másik cégeknek dolgozik és termel hasznot. A kérdésre a társasági adótörvényben találunk választ: számoljanak el a cégek egymással, amely számla elismert költségként jelentkezik a kifizetőnél. Társasági adó szempontjából tehát nincs probléma, ám a rendelkezés nem terjed ki a belső számlák áfatartalmára. A tranzakciót -- azaz, hogy az egyik munkáltató átszámlázza a munkabért és az arra rakódó költségek meghatározott hányadát a másik cégnek - hogyan kell tekinteni az áfa szempontjából? Munkaerő-kölcsönzésként számolhat el a cég a kiadással, vagy az áfakörön kívüli tevékenységnek kell tekinteni? Az eljárás iparűzési adóvonzata sem tisztázott. Vajon a bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó alapjaként? A kérdésekre ma még a NAV sem tud választ adni.
2. A kirendelés, kiküldetés, átirányítás új szabályainak adóvonzata
Igaz, ezek a rendelkezések csak januártól lépnek életbe, a várható problémákra érdemes felkészülni. Azzal fognak ugyanis szembesülni a munkáltatók, akik átadják ideiglenesen egy másik munkáltatónak a munkavállalójukat - a munkaviszony a küldő cégnél marad, de a dolgozó másik cég javára és érdekében végezi munkát -, hogy a munkabér elszámolását nem megfelelően szabályozták.
A január 1-jéig hatályos törvényi szabályozás kimondta, hogy a kirendelt munkaerőt fogadó vállalkozás megfizeti a foglalkoztatással járó terheket a küldőnek, de csak és kizárólag a foglalkoztatással összefüggésben felmerülő költségeket, ezen hasznot realizálni tilos. A törvényhez több év alatt kikristályosodott az adózási gyakorlat is, amely értelmében az ügylet a társasági adó szempontjából bevétel, áfa szempontjából pedig áfaköteles szolgáltatás. 2013-tól viszont az adótanácsadóknak fogalmuk sincs, hogy ez hogyan lesz. Az új Mt.-ből ugyanis kimaradt a bér és járulékai megtérítésének szabályozása, és a Nemzetgazdasági Minisztériumban sem történt meg a jogkövetés az adózási szabályok vonatkozásában. Pedig valahogyan el kell számolni.
3. Kölcsönzött munkavállalók
Az új törvényben hangsúlyosan megjelenik a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásánál az egyenlő elbánás elve: ugyanazért a munkáért egyenlő bér és juttatás jár. De vannak szélsőséges esetek, amikor ez végrehajthatatlan, hívja fel a figyelmet Szalai. Ilyen például bármilyen, erősen a szervezeti kultúrába ágyazódó juttatás, mint például a részvényopció. Ezt általában a külföldi anyavállalat indítja, és vonatkozik a cég minden munkavállalójára, aki tegyük fel, két éve ott dolgozik. És ha a kölcsönzött munkaerőre is igaz a feltétel? Ő hogyan kap részvényopciós programot?
Ráadásul az Mt. szerint a munkakör számít, tehát, ha a cég egy év után lecseréli az adott poszton a kölcsönzött munkavállalót, ne adj' Isten, a kölcsönző céget is, a poszton dolgozók ideje összeadódik. Szintén problémásnak tűnik, hogy ha a kölcsönbeadó adja a bért és a juttatásokat is a kölcsönbevevő tájékoztatása szerint (az Mt. felhatalmazza a feleket, hogy maguk döntsék el, hogy ki adja a juttatást a dolgozónak.) A nemzetközi részvényopciós csomagot valószínűleg egyetlen munkaerő-közvetítő cég sem fogja tudni prezentálni. A szabályozás így nem végrehajtható, mondja Szalai János.
4. Az üzletág átruházása
A korábbi jogszabályban ezt jogutódlásnak nevezték és az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazott erre vonatkozó szabályozást. Eddig tehát ebben az esetben a dolgozók munkaviszonya adó- és munkajogi szempontból egyaránt jogfolytonos maradt. A fontos munkavédelmi eszköznek például a végkielégítések kapcsán van jelentősége. Az új szabályban a védelem most is szerepel - munkajogilag a jogok és kötelezettségek ugyanúgy terhelik az üzletág átvevőjét -, de mivel a jogutód szó kimaradt a törvényből, adózási szempontból lyuk keletkezett: a munkaviszony nem lesz folytonos. A kft-nél megszűnik, B kft-nél indul újra, amit az illetékes hatóságoknál be kell jelenteni. Adójogilag egy kilépés és belépés történik, ami megszakítja a folytonosságot. Végkielégítés esetén tehát az A és B Kft-nél eltöltött évek nem adódnak össze az adóhatóságnál, holott a dolgozó valójában nem mondott fel. 10 év múlva pedig ki fog arra emlékezni a hivatalokban, hogy miért történt a munkahelyváltás?
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Ha valaki úgy dönt, hogy külföldiként Magyarországon szeretne gazdasági tevékenységet végezni, számtalan lehetőség közül választhat ennek... Teljes cikk
A mesterséges intelligencia számos etikai, jogi kérdést vet fel, és a kérdések, de főleg a válaszok, még fontosabbak a HR érzékeny világában.... Teljes cikk
A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre... Teljes cikk
- Így változnak a jövedelemletiltás szabályai 1 hete
- Felmérés: a nők 13%-kal nagyobb valószínűséggel égnek ki, mint a férfiak 1 hete
- "Balra semmi, jobbra meló" – itt a magyar app, ami felforgatja a munkaerőpiacot 2 hete
- A cégek zöldülni akarnak, de közben megfeledkeznek az emberekről 2 hete
- Itt a toplista! Ezekben az országokban nem uralja a munka az életet – hogy áll Magyarország? 2 hete
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 2 hete
- NAV: így változik a pótlékmentes részletfizetés összeghatára 3 hete
- Így csökkenthetnénk a nők plusz terheit a nyári szünetben 3 hete
- Mondjuk ki végre, milyen fájdalmas árat fizetünk a rugalmas munkáért! 3 hete
- Fontos értesítés érkezik a NAV-tól június közepétől 3 hete
- Az amerikaiak harmada szakmunkásképző iskolát ajánlana a fiataloknak egyetem helyett 3 hete