Szilágyi Katalin
Megjelent: 10 éve

Ágazatokra kellene szabni a foglalkoztatási szabályokat

images

Jelenleg kidolgozás alatt áll az úgynevezett bürokrácia-csökkentő program, amelynek főbb célkitűzéseit a múlt héten ismertették. Az intézkedéscsomag főként a kis- és középvállalatok adminisztrációs terheit kívánja lefaragni, ugyanakkor alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. A munkavállalói érdekképviseletek a programot a dolgozókkal szembeni merényletként aposztrofálták, a munkaadók pedig egyfelől úgy ítélték meg, hogy ezek az intézkedések valóban enyhítik a vállalkozások terheit, másrészt sérelmezték, hogy csak a kkv szektort érintik.

Egyelőre azonban csak a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedési tervek megfoghatóak, ezek szükségességéről egy munkaügyi szakembert és egy munkajogászt kérdeztünk.

Racionalizálni kell a szabályozást

Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szakértője szerint a munkaügyi szabályok a Munka Törvénykönyvében néhol sántikálóan kógensek, azaz a munkaadók számára nem, csak a munkavállalók irányába engednek pozitív eltérést, ezért mindenképpen indokolt racionalizálni a szabályozást. "Ennek két járható útját látom. Az egyik az lenne, hogy tényleg csak a kereteket határozná meg a törvény és lehetőséget biztosítana a feleknek az alapelvek betartása mellett egyedi szerződések kötésére. A másik út minden egyes ágazatra vonatkozóan rendelettel, vagy kötelező ágazati kollektív szerződésekkel az adott ágazat igényeinek, szakmai sajátosságainak megfelelő szabályozás kialakítása" - fogalmazott lapunknak a szakember.

Hozzátette: a kormány olyan szerzett munkavállalói jogokat, intézményeket kíván megváltoztatni, amelyek munkavállalói oldalról valóban "munkavállaló ellenesnek" tekinthetőek, de munkáltatói oldalról az összköltségen belül a szabályos foglalkoztatással kapcsolatos költségek hányada igen jelentős. A BDO munkaügyi szakértője úgy véli, ezek az intézkedések érdemben nem fogják növelni a foglalkoztatást, sokkal inkább erőforrásokat szabadítanak fel, amelyeket a cégek fejlesztésekre is fordíthatnak, így viszont a foglalkoztatottak számának csökkenését is eredményezhetik, az automatizálás, vagy a folyamatok gépesítése által.

A jelenlegi három hónap helyett hat hónapos próbaidőt is be lehetne vezetni

Máriás Attila szerint indokolt lehet a próbaidő növelése, egyrészt mert számos olyan munkakör, munkafeladat van, ahol a munkavállaló szakmai alkalmassága 3 hónap alatt nem derül ki, másfelől ez egy valós igény a cégek részéről, amelyek jelenleg a próbaidő kereteit a maguk eszközeivel próbálják feszegetni, amiben az egyszerűsített foglalkoztatás, munkaerő kölcsönzés és a határozott idejű szerződésekre támaszkodnak.
A tervek szerint a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről szóló kimutatás - a köznyelvben a "bérpapír" - kinyomtatási kötelezettsége megszűnne. Ezzel a cégek 19,2 milliárd forintot takaríthatnának meg, de a kormány visszafaragna az éjszakai és hétvégi bérpótlékokból is. Terv szintjén megfogalmazódott, hogy csökkentenék az egyszerre kiadható szabadságok és a fizetett szabadság mértékét.


Másképp látja Dr. Göndös Gábor, az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda munkajogásza, aki szerint a jelenlegi 3 hónapos felső határ elegendő ahhoz, hogy a - fejvadász által már megszűrt állományból kiválasztott, majd kellőképpen betanított - munkavállaló készségeiről, képességeiről, hozzáállásáról a munkáltató meggyőződjék. "A hibát a munkáltatók inkább ott követik el, hogy jellemzően nemhogy a próbaidő lejártát nem jegyzik elő naptárilag, de a próbaidő tartamát sem arra használják, amit maga a jogintézmény neve is sugall" - mondta a jogász, hozzátéve, a 6 hónapos tartam abból a szempontból is túlzó, hogy ennyi időre már sokszor határozott idejű munkaszerződést kötnek a dolgozóval. "A gyakorlati tapasztalatok alapján a piac sokkal inkább azt várná el, hogy a munkavállaló belső áthelyezése, munkakörváltása esetén, ha ehhez minőségileg más készségek és képességek szükségesek, akkor erre az új tartamra lehessen próbaidőt alkalmazni" - mutatott rá Göndös Gábor.

Munkaidő átcsoportosítása

A kormány munkaügyi csomagjából kiderül, hogy véglegesítenék azt a jelenlegi - a válság miatt eredetileg ideiglenesen bevezetett - szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének (megrendelések hiánya miatti) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók oly módon, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.

Göndös Gábor úgy véli, ennek kiterjesztésére nincs szükség, de ez nem is "életszagú". "Mivel a kommentárok szerint a munkaidő-csökkentéssel arányos munkabércsökkentés nem jár együtt, a felhalmozott "tartalék" későbbi felhasználása gyakorlatilag csak az egyensúlyt billenti helyre, amely egyfajta gigantikus munkaidő-keretként is elképzelhető, azaz különösebben nem sérelmes. Kérdésként merül fel persze, hogy a jogalkotó a világválság apropóján bevezetett felmondási tilalmat is fenn kívánja-e tartani" - vélekedett.

Szabadság helyett pénz a visszatérő kismamáknak

A munkaügyi csomag szerint a munkáltató fontos gazdasági érdeke esetén is kettőnél több részletben adhatná ki a szabadságot, valamint a szabadságot - a munkavállaló beleegyezése esetén - részben pénzben is meg lehetne váltani GYES-ről való visszatéréskor. Előírnák, hogy a munkavállaló a huzamosabb időn át tartó, gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadságáról való visszatérését megfelelő idővel (30-60 nap) korábban a munkáltató tudomására hozza.

"Ha a "fontos munkáltatói gazdasági érdek" ténylegesen megragadható, a kettőnél több részletben kiadható szabadság akár használható is lehet. A munkavállaló által jellemzően igényelt, év végi ünnepek, illetve nyári szabadságolások köré csoportosuló kettő részletnél több, valóban jobban igazodhatna a munkáltató munkaerő-gazdálkodási elképzeléseihez" - vélekedett a javaslatról Göndös. A jogász szerint ésszerű az a terv is, hogy a gyes-ről visszatérő kismama a felhalmozott szabadságát pénzben kiváltsa, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ez az időszak gyakran üresjáratot, a védett tartam fölösleges fogyását jelenti. Az pedig, hogy a munkavállalónak 30-60 nappal előre jeleznie kell a visszatérési szándékát, ugyancsak igény a cégek részéről, így ugyanis a helyettesítéssel, pótlással járó munkaerő-gazdálkodási kérdéseket könnyebben lehetne intézni.

Szabadidővel honorálnák a túlórát

Göndös szerint egyértelmű munkáltatói érdek tapintható ki abban a szabályban, amely az eddigi megegyezés helyett a munkáltatók hatáskörébe helyezné a döntést, hogy a túlmunkát pótlék helyett szabadidővel honorálják. Ezzel leginkább a hiteleket törlesztő, kisgyermekes munkavállalók járhatnak rosszabbul, hiszen ők azok, akik szívesebben vállalnak túlmunkát, ha tudják, hogy a pótlék a fizetést számottevően megdobja, bár a jogász úgy látja, a "lecsúsztatás" is járhat előnyökkel, ha a munka-magánélet összehangolását vesszük figyelembe.

Egyszerűsítik az egyszerűsített foglalkoztatás dokumentációját

A tervezet szerint pontosítják a mezőgazdasági idénymunka értelmező rendelkezését, ezen felül az adminisztrációcsökkentés érdekében a munkavégzés megkezdéséig a szerződés munkavállaló kérésére történő írásba foglalása csak az alapvető kérdésekre (felek neve, elvégzendő munka, bér) terjed ki, az egyéb azonosítókkal kapcsolatos rovatok a nap végéig is kitölthetők lesznek. Ezzel Göndös Gábor szerint a nehezen ellenőrizhető mezőgazdasági idénymunkáltatás átláthatóságát és szabályosságát igyekeznek előmozdítani. "Ez leginkább abban az esetben válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha a csökkentett adattartalom is megfelelő kereteket szab a jogkövető foglalkoztatásnak. Ebből a szempontból inkább közömbösnek tekinthető az a szabály, hogy egyes adatelemeket elég lehet a "nap végéig" kitölteni. Reméljük, hogy az intézkedéscsomag komolyabb karriert fog majd befutni, mint az alkalmi munkavállalói könyv" - bizakodott a munkajogász.

Csökkentenék a képesítési követelményeket

A bürokrácia-csökkentő programban az is szerepel, hogy számos munkakör esetében eltörölnék a felesleges képesítési követelményeket. Máris Attila szerint mindenképpen újra kell gondolni a garantált bárminimum intézményét, mivel ma alig találni olyan munkakört, amely ne lenne szakképesítéshez kötött. "Ma egy mezőgazdasági traktorosnak is legalább 94.000 forintos garantált bérminimumot kell fizetni, mert a vonatkozó mezőgazdasági jogszabályok alapján a jogosítvány mellett szakképesítés is kell a munkakör betöltéséhez" - hozott egy példát a jelenlegi rendszer visszás gyakorlatára a szakember.

Könnyebb lesz elbocsátani a dolgozókat

A tervek szerint a munkavállalók felvételét és elbocsátását is megkönnyítené a kormány, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára. A lehető legegyszerűbb felvételi eljárás mellett a jelenleg taxatív felmondási indok bővítésével a jövőben a munkáltatónak nem kellene valamilyen negatív tartalmú értékítéletet szülő nyilatkozatot kiállítania. Máriás Attila úgy látja, a jelenlegi szabályozással az a legfőbb probléma, hogy ha a foglalkoztató nem alkalmaz munkaügyi szakértőt, vagy hozzáértő munkaügyi szakjogászt, akkor jó eséllyel fogalma sincs azokról a követelményekről, melyeknek a jogviszony megszüntetése kapcsán meg kell felelni. "Ez nagy cégek HR-eseinek nem jelent problémát, azonban a kormány által felkarolt kkv-k jelentős része nem alkalmaz külön HR-es szakembereket" - mutatott rá a munkaügyi szakértő.
  • 2021.05.25HBLF Nemzetközi XMentor Program 4. Kick-off esemény 2021. májusában a HBLF szervezésében negyedszerre indul el díjnyertes Nemzetközi XMentor Programunk, a legbefolyásosabb magyar üzleti vezető nők és nemzetközi mentorok támogatásával. A 2017-ben indult, szervezetek és szektorok közötti programot a női vezetők támogatására hoztuk létre és immár angol és magyar nyelven is elérhető! Open Spotlight Award díjat nyert programunk az út elején járó és már úton lévő női vezetők személyes és szakmai fejlődését támogatja. Nemzetközi, befolyásos és elismert mentor hálózatunkon keresztül a mentoráltak számára vállalatok és szervezetek közötti tudás- és tapasztalatmegosztást biztosítunk, emellett önismereti és szakmai fejlődést, valamint a kapcsolatrendszer bővülését. Részletek Jegyek
  • 2021.05.28Vegyen részt Ön is az EU Sokszínűségi Hónapján! Az Európai Sokszínűségi Hónap az Európai Unió egészében felhívja a figyelmet a munkahelyeken és a társadalmon belül a sokszínűség és a befogadás fontosságára. Elismeri a szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a munkahelyeken előmozdítsák a sokszínűséget és befogadó munkakörnyezetet alakítsanak ki. Az Európai Bizottság jogalkotási intézkedések révén hosszú ideje elkötelezetten támogatja a sokszínűség és a befogadás előmozdítását, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelmet. Az említett intézkedések hozzájárultak az egyenlőség javításához, és emberek milliói számára tették lehetővé, hogy a lehető legjobban kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. Az EU Sokszínűségi Karta Magyarország - az EU kizárólagos partnerszervezeteként Magyarországon - szeretettel invitál meg mindenkit az EU Sokszínűségi Hónap ingyenes eseményeire. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Különbséget tehet a munkáltató védett és nem védett kollégák között

Az észszerűség határán belül a munkáltató különbséget tehet védett és nem védett munkavállaló között, például munkaszervezési céllal, ha... Teljes cikk

Sokat kockáztat, aki belenéz az alkalmazottak levelezésébe. Íme, a szabályok!

Ha a munkavállalók számára engedélyezett a magánhasználat, a munkáltató nem ellenőrizheti a privát leveleket. Ha ezt mégis megteszi, majd ezek... Teljes cikk

Az anyákra vonatkozó felmondási tilalmat javasol az LMP

Átmeneti felmondási tilalom bevezetését javasolja a koronavírus-járvány ideje alatt az LMP az édesanyák, valamint a gyermekek gondviselői esetében. Teljes cikk