Ágazatokra kellene szabni a foglalkoztatási szabályokat

A szakszervezetek szerint a bürokrácia-csökkentő program érdemben nem teremt munkahelyeket, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli, a munkáltatók viszont üdvözlik, hogy a vállalkozások adminisztratív terhei csökkennének, és szerintük a hosszabb próbaidő, az egyszerűbb elbocsátás vagy az öt és fél napos munkahét nem lényegi elemei a csomagnak. Kérdés, hogy ezzel a munkajogi szakemberek is egyetértenek-e. Megkérdeztük, ők mit gondolnak a tervezett intézkedésekről.

Jelenleg kidolgozás alatt áll az úgynevezett bürokrácia-csökkentő program, amelynek főbb célkitűzéseit a múlt héten ismertették. Az intézkedéscsomag főként a kis- és középvállalatok adminisztrációs terheit kívánja lefaragni, ugyanakkor alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. A munkavállalói érdekképviseletek a programot a dolgozókkal szembeni merényletként aposztrofálták, a munkaadók pedig egyfelől úgy ítélték meg, hogy ezek az intézkedések valóban enyhítik a vállalkozások terheit, másrészt sérelmezték, hogy csak a kkv szektort érintik.

Egyelőre azonban csak a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedési tervek megfoghatóak, ezek szükségességéről egy munkaügyi szakembert és egy munkajogászt kérdeztünk.

Racionalizálni kell a szabályozást

Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szakértője szerint a munkaügyi szabályok a Munka Törvénykönyvében néhol sántikálóan kógensek, azaz a munkaadók számára nem, csak a munkavállalók irányába engednek pozitív eltérést, ezért mindenképpen indokolt racionalizálni a szabályozást. "Ennek két járható útját látom. Az egyik az lenne, hogy tényleg csak a kereteket határozná meg a törvény és lehetőséget biztosítana a feleknek az alapelvek betartása mellett egyedi szerződések kötésére. A másik út minden egyes ágazatra vonatkozóan rendelettel, vagy kötelező ágazati kollektív szerződésekkel az adott ágazat igényeinek, szakmai sajátosságainak megfelelő szabályozás kialakítása" - fogalmazott lapunknak a szakember.

Hozzátette: a kormány olyan szerzett munkavállalói jogokat, intézményeket kíván megváltoztatni, amelyek munkavállalói oldalról valóban "munkavállaló ellenesnek" tekinthetőek, de munkáltatói oldalról az összköltségen belül a szabályos foglalkoztatással kapcsolatos költségek hányada igen jelentős. A BDO munkaügyi szakértője úgy véli, ezek az intézkedések érdemben nem fogják növelni a foglalkoztatást, sokkal inkább erőforrásokat szabadítanak fel, amelyeket a cégek fejlesztésekre is fordíthatnak, így viszont a foglalkoztatottak számának csökkenését is eredményezhetik, az automatizálás, vagy a folyamatok gépesítése által.

A jelenlegi három hónap helyett hat hónapos próbaidőt is be lehetne vezetni

Máriás Attila szerint indokolt lehet a próbaidő növelése, egyrészt mert számos olyan munkakör, munkafeladat van, ahol a munkavállaló szakmai alkalmassága 3 hónap alatt nem derül ki, másfelől ez egy valós igény a cégek részéről, amelyek jelenleg a próbaidő kereteit a maguk eszközeivel próbálják feszegetni, amiben az egyszerűsített foglalkoztatás, munkaerő kölcsönzés és a határozott idejű szerződésekre támaszkodnak.

A tervek szerint a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről szóló kimutatás - a köznyelvben a "bérpapír" - kinyomtatási kötelezettsége megszűnne. Ezzel a cégek 19,2 milliárd forintot takaríthatnának meg, de a kormány visszafaragna az éjszakai és hétvégi bérpótlékokból is. Terv szintjén megfogalmazódott, hogy csökkentenék az egyszerre kiadható szabadságok és a fizetett szabadság mértékét.

Másképp látja Dr. Göndös Gábor, az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda munkajogásza, aki szerint a jelenlegi 3 hónapos felső határ elegendő ahhoz, hogy a - fejvadász által már megszűrt állományból kiválasztott, majd kellőképpen betanított - munkavállaló készségeiről, képességeiről, hozzáállásáról a munkáltató meggyőződjék. "A hibát a munkáltatók inkább ott követik el, hogy jellemzően nemhogy a próbaidő lejártát nem jegyzik elő naptárilag, de a próbaidő tartamát sem arra használják, amit maga a jogintézmény neve is sugall" - mondta a jogász, hozzátéve, a 6 hónapos tartam abból a szempontból is túlzó, hogy ennyi időre már sokszor határozott idejű munkaszerződést kötnek a dolgozóval. "A gyakorlati tapasztalatok alapján a piac sokkal inkább azt várná el, hogy a munkavállaló belső áthelyezése, munkakörváltása esetén, ha ehhez minőségileg más készségek és képességek szükségesek, akkor erre az új tartamra lehessen próbaidőt alkalmazni" - mutatott rá Göndös Gábor.

Munkaidő átcsoportosítása

A kormány munkaügyi csomagjából kiderül, hogy véglegesítenék azt a jelenlegi - a válság miatt eredetileg ideiglenesen bevezetett - szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének (megrendelések hiánya miatti) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók oly módon, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.

Göndös Gábor úgy véli, ennek kiterjesztésére nincs szükség, de ez nem is "életszagú". "Mivel a kommentárok szerint a munkaidő-csökkentéssel arányos munkabércsökkentés nem jár együtt, a felhalmozott "tartalék" későbbi felhasználása gyakorlatilag csak az egyensúlyt billenti helyre, amely egyfajta gigantikus munkaidő-keretként is elképzelhető, azaz különösebben nem sérelmes. Kérdésként merül fel persze, hogy a jogalkotó a világválság apropóján bevezetett felmondási tilalmat is fenn kívánja-e tartani" - vélekedett.

Szabadság helyett pénz a visszatérő kismamáknak

A munkaügyi csomag szerint a munkáltató fontos gazdasági érdeke esetén is kettőnél több részletben adhatná ki a szabadságot, valamint a szabadságot - a munkavállaló beleegyezése esetén - részben pénzben is meg lehetne váltani GYES-ről való visszatéréskor. Előírnák, hogy a munkavállaló a huzamosabb időn át tartó, gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadságáról való visszatérését megfelelő idővel (30-60 nap) korábban a munkáltató tudomására hozza.

"Ha a "fontos munkáltatói gazdasági érdek" ténylegesen megragadható, a kettőnél több részletben kiadható szabadság akár használható is lehet. A munkavállaló által jellemzően igényelt, év végi ünnepek, illetve nyári szabadságolások köré csoportosuló kettő részletnél több, valóban jobban igazodhatna a munkáltató munkaerő-gazdálkodási elképzeléseihez" - vélekedett a javaslatról Göndös. A jogász szerint ésszerű az a terv is, hogy a gyes-ről visszatérő kismama a felhalmozott szabadságát pénzben kiváltsa, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ez az időszak gyakran üresjáratot, a védett tartam fölösleges fogyását jelenti. Az pedig, hogy a munkavállalónak 30-60 nappal előre jeleznie kell a visszatérési szándékát, ugyancsak igény a cégek részéről, így ugyanis a helyettesítéssel, pótlással járó munkaerő-gazdálkodási kérdéseket könnyebben lehetne intézni.

Szabadidővel honorálnák a túlórát

Göndös szerint egyértelmű munkáltatói érdek tapintható ki abban a szabályban, amely az eddigi megegyezés helyett a munkáltatók hatáskörébe helyezné a döntést, hogy a túlmunkát pótlék helyett szabadidővel honorálják. Ezzel leginkább a hiteleket törlesztő, kisgyermekes munkavállalók járhatnak rosszabbul, hiszen ők azok, akik szívesebben vállalnak túlmunkát, ha tudják, hogy a pótlék a fizetést számottevően megdobja, bár a jogász úgy látja, a "lecsúsztatás" is járhat előnyökkel, ha a munka-magánélet összehangolását vesszük figyelembe.

Egyszerűsítik az egyszerűsített foglalkoztatás dokumentációját

A tervezet szerint pontosítják a mezőgazdasági idénymunka értelmező rendelkezését, ezen felül az adminisztrációcsökkentés érdekében a munkavégzés megkezdéséig a szerződés munkavállaló kérésére történő írásba foglalása csak az alapvető kérdésekre (felek neve, elvégzendő munka, bér) terjed ki, az egyéb azonosítókkal kapcsolatos rovatok a nap végéig is kitölthetők lesznek. Ezzel Göndös Gábor szerint a nehezen ellenőrizhető mezőgazdasági idénymunkáltatás átláthatóságát és szabályosságát igyekeznek előmozdítani. "Ez leginkább abban az esetben válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha a csökkentett adattartalom is megfelelő kereteket szab a jogkövető foglalkoztatásnak. Ebből a szempontból inkább közömbösnek tekinthető az a szabály, hogy egyes adatelemeket elég lehet a "nap végéig" kitölteni. Reméljük, hogy az intézkedéscsomag komolyabb karriert fog majd befutni, mint az alkalmi munkavállalói könyv" - bizakodott a munkajogász.

Csökkentenék a képesítési követelményeket

A bürokrácia-csökkentő programban az is szerepel, hogy számos munkakör esetében eltörölnék a felesleges képesítési követelményeket. Máris Attila szerint mindenképpen újra kell gondolni a garantált bárminimum intézményét, mivel ma alig találni olyan munkakört, amely ne lenne szakképesítéshez kötött. "Ma egy mezőgazdasági traktorosnak is legalább 94.000 forintos garantált bérminimumot kell fizetni, mert a vonatkozó mezőgazdasági jogszabályok alapján a jogosítvány mellett szakképesítés is kell a munkakör betöltéséhez" - hozott egy példát a jelenlegi rendszer visszás gyakorlatára a szakember.

Könnyebb lesz elbocsátani a dolgozókat

A tervek szerint a munkavállalók felvételét és elbocsátását is megkönnyítené a kormány, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára. A lehető legegyszerűbb felvételi eljárás mellett a jelenleg taxatív felmondási indok bővítésével a jövőben a munkáltatónak nem kellene valamilyen negatív tartalmú értékítéletet szülő nyilatkozatot kiállítania. Máriás Attila úgy látja, a jelenlegi szabályozással az a legfőbb probléma, hogy ha a foglalkoztató nem alkalmaz munkaügyi szakértőt, vagy hozzáértő munkaügyi szakjogászt, akkor jó eséllyel fogalma sincs azokról a követelményekről, melyeknek a jogviszony megszüntetése kapcsán meg kell felelni. "Ez nagy cégek HR-eseinek nem jelent problémát, azonban a kormány által felkarolt kkv-k jelentős része nem alkalmaz külön HR-es szakembereket" - mutatott rá a munkaügyi szakértő.