Akkor elkötelezett a dolgozó, ha nem csak munkahelynek érzi a munkahelyét
Vajon hogyan fog működni hatékonyan a képzés-fejlesztés a közeljövőben? Magyarország legnagyobb tréningcégei és vállalati HR szakemberek próbáltak erre választ találni a Tréning Kerekasztal konferencián, melynek címe nem véletlenül volt: „Megtartás és fejlesztés a digitális korban”. Hiszen a munkaerő-megtartás egyik legfontosabb eszközének a fejlődés lehetőségének biztosítása tűnik a munkavállalók számára. Online, virtuális, interaktív, gyors, rövid és blended - záporoztak a kulcsszavak a konferencia interaktív nyitánya folyamán.
A szekciókban aztán különböző válaszok érkeztek a felvetésre. Ezek közül villantunk fel néhányat ebben a cikkben.
Részint a fiatalabb generációknak szokták tulajdonítani, hogy élményt kell adni nekik a munkahelyen is, mert hamar tovább lépnek, ha nem érzik kielégítőnek és értelmesnek a munkájukat. A tekintélyt sem önmagáért vagy a pozícióért tisztelik, visszajelzést igényelnek és rugalmasságot várnak el a munkáltatóktól. Így nem feltétlenül könnyű őket a cégnél tartani. Bár a fiatalokról sem szerencsés (ahogy más korosztályokról sem) sztereotípiák mentén gondolkodni, vannak hasonló tulajdonságok, viselkedésjegyek, amelyek mentén a vezetők tájékozódhatnak, megérthetik a másik működését, ennek tudatában motiválhatnak, ha a cégnél szeretnék tartani ezeket a munkavállalókat - erről szólt a Grow csoportot képviselő Kővágó Kata és Fáy Viktória előadása.
Kővágó Kata és Fáy Viktória: Sokan fiatalkorukban azt hallották, hogy ne adják fel az álmaikat, ám a hétköznapi realitás nem mindig felel meg ezeknek az elvárásoknak
Mint a két előadó elmondta az új generációk, az Y, de főleg a Z más családi-nevelési háttérrel érkezik a munkaerőpiacra, mint a korábbi generációk. Részükről igény van a partnerségre, kevéssé tartják fontosnak illetve gyakorolják a formális kommunikációt, a munkájuk az élet részét képezi számukra, de nem céljuk, hogy átvegye fölötte a hatalmat. Részben irreális elvárásokkal érkeznek a munka világába, hiszen sokan gyermek- és fiatalkorukban azt hallották, hogy merjenek nagyot álmodni, ne adják fel az álmaikat, próbálják magukat megvalósítani, ám a hétköznapi realitás nem mindig felel meg ezeknek az elvárásoknak. Nem egyszer nem rendelkeznek reális információkkal arról, hogy mennyit érhet a tudásuk, mennyit kérhetnek a munkaerőpiacon pályakezdőként. Minél hamarabb szeretnének vezetők lenni, és ehhez állandóan igénylik a fejlődéshez szükséges visszajelzést. Esetükben más eszközökre, más megközelítésre van szükség, sőt az sem egyértelmű, hogy ki adja a tudást, kinek. A folyamat nem feltétlenül egyirányú, ami persze nem biztos, hogy baj.
„Tanuljunk együtt érezni?”
Minden cég elégedettebb ügyfeleket, hatékonyabb szervezetet és elkötelezettebb munkatársakat szeretne. A három tényező, akárhogy nézzük, szorosan összefonódik, és ha jobban belegondolunk, mindegyiknek köze van az érzelmekhez, amelyeket azonban nem könnyű tréningezni, hiszen nem kompetenciákról van szó, vetette fel Stremeny Gábor, a Develor senior trénere.
Az elkötelezettséget nagyon sok tényező befolyásolja, többek között, hogy a vállalat és a munkavállaló értékrendje összhangban van-e, a munkavállaló érzi-e, hogy megbecsülik (ebben benne foglaltatik a javadalmazás igazságossága is), kap-e visszajelzést, milyenek a munkakörülmények, van-e lehetőség fejlődésre, előmenetelre (nem feltétlenül csak felfelé, hanem akár oldalirányba is), és mennyire vonják be, érzi-e, hogy hatása van a vállalat működésére.
Stremeny Gábor: A vezetői rutinokat össze lehet dolgozni egy modellé, amely összefoglalja mindazokat a viselkedéseket, amelyeket egy vezetői szinttől rendszeresen elvárunk
A közösség is meghatározó, akkor igazán elkötelezett egy dolgozó, ha nem csak munkahelynek érzi a munkahelyét, hanem egyszerre ismerősei, barátai vannak ott, értékközösséget is jelent. Mindez persze nem meglepő, hiszen az ember aktív élete jelentős részét tölti a munkahelyén.
Ezeket a munkamódszereket különböző rendszerekkel lehet támogatni, de hogy igazán működjenek, ahhoz a vezető elkötelezettsége is szükséges, akinek a céges munkavállalói út minden pontján „jelen kell lennie”. Az on-boardingnál, hogy a lelkesedés ne vesszen el három hét alatt, a tehetségmenedzsment folyamatban, a visszajelzéseknél, amit sok cég még mindig nem vár el a vezetőitől. Ahogy a teljesítményértékelés sem egy önmagáért való cél kellene, hogy legyen, hanem egy eszköz, amely lehetőséget ad a visszajelzésre, és nem egy éves fenyegető eseményt jelent a dolgozó életében, hanem ha jól csinálják, akár elkötelezettebbé is teheti a munkavállalót.
A vezetői rutinokat össze lehet dolgozni egy modellé, amely összefoglalja mindazokat a viselkedéseket, amelyeket egy vezetői szinttől rendszeresen elvárunk - hangsúlyozta Stremeny Gábor. A részleteket pedig, hogy milyen tartalommal és gyakorisággal töltjük meg, ki kell dolgozni. Tiszta, egyértelmű válaszokat kell adni például arra a kérdésre, hogy mi a feladat, ehhez mit kell tennem és ki támogat ebben.
A senior tréner három fontos pontot emelt ki:
1. belső ügyfélélmény fejlesztése
2. értékrendszer kialakítása
3. külső megjelenés felépítése
Ehhez pedig folyamatok, attitűdök és képességek kellenek.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Akkor elkötelezett a dolgozó, ha nem csak munkahelynek érzi a munkahelyét
2. oldal - Munkaerő-megtartás termelő vállalatoknál