Állásidő 2025

Munkaidő-beosztás: az a bizonyos 96 óra (négy nap)

Főszabály szerint a munkaidő-beosztást legalább egy hétre és a munkaidő megkezdése előtt 168 órával közölni kell, és a közölt beosztást a munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával lehet módosítani. Ha a munkakezdés előtti  96 óra alatt kiderül, hogy a munkaadó nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, akkor az állásidő szabályai szerint jár bérezés a dolgozónak.

A pótlékok is megilletik a munkavállalót

A munkavállalót főszabály szerint az állásidő tartamára alapbére, illetve ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, akkor az alapbérén felül bérpótlék is megilleti (Mt. 147. paragrafus). Tehát ha például éjszaka dolgozna a munkavállaló, de ekkor következik be a leállás (például áramszünet), akkor az alapbéren felül az éjszakai pótlék is megilleti.

Mikor nem jár az állásidős bér?

Ha a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tud a munkavállalónak munkát adni, akkor a munkavállalót nem illeti meg az állásidőre járó díjazás. Nem minősül elháríthatatlan oknak a beszállító késedelme, például ha késve érkezik meg az alapanyag. Ahogyan egy áramszünet, a gépek leállása,az internethozzáférés korlátozottsága sem, mert a munkáltatónak kellő gondosság mellett számolnia kell ezekkel a körülményekkel. A sztrájknál már nem egyértelmű a helyzet. De például árvíz, tűzvész és hasonló vis maior eseményeknél nem jár az állásidős bér.

Állásidő munkaidőkeret esetén

A Munka törvénykönyve 95. paragrafusának 3. bekezdése értelmében: Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, b) a határozott idő lejártával, c) a munkáltató azonnali hatályú felmondásával, d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával, e) a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.