Szerző: Cseke Balázs
Megjelent: 4 éve

Az autószerelő mosogat, a lakatos klopfol - katasztrofális munkaerőhiány a Balatonon

Siófok legforgalmasabb utcájában, a Petőfi sétányon – ismertebb nevén az Aranyparton – csaknem minden étterem és szórakozóhely évek óta küzd azzal a komoly problémával, hogy a szakképzett munkaerő Ausztriába megy dolgozni, az itteni fizetés többszöröséért. Ma már szakképzetlen jelentkezőket is nehéz találni.

Június közepe van, hamarosan indul a nyári csúcsszezon, már az utolsó előkészületi munkák zajlanak siófoki vendéglátóhelyeken, de a reklámtáblák mellett még mindig mindenütt kinn van az álláshirdetés is.

„Katasztrofális a helyzet” – kezdi a sétány egyik elegáns étteremének üzletvezetője. – „Jelenleg úgy néz ki nálunk a konyha, hogy egy autószerelő mosogat, és egy karosszérialakatos klopfolja a húst. Szakképzett munkaerőről már évek óta nem beszélhetünk. Március óta hirdetek állásokat az összes létező ingyenes és fizetős portálon, de még mindig csak a fele van meg az ideális létszámnak. Én már nem hiszek a csodákban, tavaly július közepére állt össze a csapat. Igyekszem univerzális embereket felvenni, akik több pozícióban is tudnak segíteni.”

Nincs ezzel egyedül az anonimitást kérő üzletvezető, az általam felkeresett éttermekben jelenleg az az egyedüli elvárás a jelentkezőkkel szemben, hogy a 18 évet betöltsék, és lehetőleg legyen két kezük és lábuk. Német vagy angol nyelvtudás maximum a pincéreknél feltétel.

„Beküldtem az önéletrajzomat és szinte azonnal válaszoltak, hogy fel vagyok véve” – mondja a 20 éves Gergő, aki idén elégedett a munkájával, mert szakképzettség nélkül is napi 8-10 ezer forintot keres majd pultosként, és ehhez jön még hozzá a szállás, az étkezés, plusz a forgalom utáni jutalék, amit egységesen osztanak meg a többi alkalmazottal.

Ez lesz azonban Gergő utolsó nyara a balatoni vendéglátóiparban, jövőre a mixer iskola elvégzése után külföldre készül, mint ahogy a pizzéria másik két fiatal munkavállalója, Bianka (21) és Norbi (22) is.

Kell a tapasztalat, hogy aztán el tudjanak menni külföldre

„Elsősorban a tapasztalatszerzés miatt dolgozunk itt, mert a külföldi munkához szükség van 1-2 évnyi itthoni munkára. Aki azonban a Balatonnál lenyom egy nyarat, simán megállja a helyét külföldön is” – meséli Gergő és Norbi, akik az előző években is együtt dolgoztak Siófokon. – „Tavalyhoz képest most igazán jó dolgunk van, mert az előző helyen amellett, hogy folyamatosan túlóráztattak, még a heti fizetés felét is benntartották, és azt csak a szezon végén kaptuk meg. Ráadásul abból is levontak még minden apró hibáért. Így ha valaki például júliusban megelégelte azt az embertelen bánásmódot, ahogyan kezeltek bennünket, és felmondott, elúszott az addigi fizetésének több mint a fele.”

Sok helyen tehát nemcsak az alacsony fizetéssel, hanem a munkakörülményekkel, a bánásmóddal sem lehetnek elégedettek a munkavállalók. Habár a legtöbb étteremben igyekeznek szállást és étkezést biztosítani a dolgozóknak, Siófokon beszéltem olyan üzletvezetővel, aki szállást és étkezést sem tud nyújtani az alkalmazottaknak, holott az ország különböző pontjairól érkeznek jelentkezők, sőt már Ukrajnából és Romániából is csábítanak munkaerőt.

„Ez évek óta az első nyaram itthon” – meséli a Petőfi sétány egy másik éttermének üzletvezetője. – „Ausztriában azért más a helyzet. Nemcsak a fizetésre gondolok, hanem mások a munkakörülmények és az életszínvonal. Idén csupán érzelmi alapon maradtam itthon és azért, mert már megengedhetem magamnak, hogy valamivel alacsonyabb bérért dolgozzak.”

Bér megegyezés szerint

Hogy mennyi is az az alacsonyabb fizetés, senki nem akarta bevallani. Van, ahol napi- más helyeken heti bért adnak a dolgozóknak, és általában alku szerint kötnek szezonális szerződést. Így tehát hiába kerestem több álláshirdető portálon a fizetés összegét, mindenütt úgy van feltüntetve, hogy bérezés megegyezés szerint.

Az osztrák álláshirdetéseket böngészve azonban 1200 eurós havi fizetéstől kezdve találtam mosogatói, konyhai kisegítő munkákat, míg a szakképzett szakácsok akár havi 1700-1800 eurót is kereshetnek.

„Azt azért hozzá kell tenni, hogy hiába a jobb fizetés, külföldön mindig is éreztetik az emberrel, hogy magyar és hogy nem odavaló” – sorolja az érveket az itthoni munka mellett az egyik étterem üzletvezetője, aki hét éve dolgozik nyaranta a Balaton partján, télen pedig Ausztriában. – „A Balatonnak azért megvan az egyedi hangulata és az itthoni környezetben én sokkal jobban érzem magam a családom és a barátaim körében.”

Több étteremben nem akartak szóba állni velem, mert – mint mondták – múltkor is ott járt egy újságíró, aztán lejáratta a helyet mindenféle álhírekkel. Így pedig – teszik hozzá – persze, hogy nehéz munkaerőt találni.

„Az interneten megindult a lejárató-kampány a balatoni éttermekkel szemben” – osztja meg a negatív tapasztalatait az egyik üzletvezető. – „Olyanokat olvasni, hogy valaki 200 forintos órabérben dolgozik. Hát ezt nem tudom honnan szedte, maximum a kilencvenes években lehetett annyi. Magyar körülményekhez képest itt azért elég jól lehet keresni. Pláne, hogy ekkora a munkaerőhiány, évek óta igyekszünk növelni a fizetéseket, de ennyi a maximum, amit megengedhetünk magunknak.”

Két-három éve jelent komoly problémát a magyar vendéglátóiparnak a szakképzett munkaerő hiánya. Fokozatosan felcserélődtek a szerepek: ma már a munkavállalók válogathatnak a munkahelyek között, és nem fordítva. Elég lehet 2-3 ezer forint ráígérés a másikra, és nem meglepő, hogy melyiket választja a jelentkező.

Hogyan lehetne kezelni a problémát?

„Talán ha csökkentenék a vállalkozók terheit, többet tudnának fizetni” – említi meg egy pincér.

Tóth László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének, Siófok és körzetének helyi csoportelnöke úgy látja, nem újszerű a probléma. Több évtizede dolgozik a vendéglátóiparban, és évről évre érzékeli a változásokat.

„Eleve az megnehezíti a balatoni vendéglátóhelyek dolgát, hogy szezonális munkára nagyon nehéz munkaerőt találni” – mondja. – „Figyelembe kell venni azt is, hogy valójában csak július közepétől az augusztus 20-i hosszúhétvégéig tart itthon a csúcsszezon, úgyhogy csak 1-2 hónapra kell alkalmazott, míg Ausztriában általában 3-4 hónapos a szezon, ráadásul ott sokan egész évben tudnak dolgozni.”

Fizetésemelés helyett kötelező szervízdíj?

A fizetésemelés helyett sokszor felmerült az a terv, hogy vezessenek be kötelező 15 százalékos szervízdíjat, de Tóth László ezt nem tartaná jó megoldásnak, mert mint mondja, változnak a szokások, lazulnak például az etikett elvárásai is. A Balaton partján ma már sokkal lezserebb öltözékben szolgálnak fel a pincérek, és többek között emiatt is problémás lenne a kötelező szervízdíj bevezetése.

„A vendéglátásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott fogyasztási szokásokhoz. Ma már nem délben mennek ebédelni a nyaralók, hanem kettő-három óra körül, és nem éjfélig szórakoznak a fiatalok, hanem hajnalig. Ezekkel a változásokat muszáj kezelni. Például nem kell már délelőtt tíztől az összes pincérnek dolgozni. A munkaidő rugalmasabb, racionálisabb beosztására lenne szükség, amivel szintén tudnának spórolni az éttermek.”

Más üzletvezető is megemlítette a megfelelő munkabeosztás fontosságát, azt, hogy nem szabad heti hét nap dolgoztatni az alkalmazottakat. „Muszáj 1-2 szabadnap egy héten, és én a délutáni üres időszakban is le szoktam engedni a munkatársakat a strandra, mert annak nem sok értelmét látom, hogy mindenki itt legyen, miközben nincs vendég. Azáltal, hogy ilyen kevesen vagyunk, különösen érzékeny veszteség bárkinek a kiesése.”

Már az önkormányzat is állásbörzét szervez

A siófoki önkormányzat is érzékeli a katasztrofális helyzetet. Tavaly ősszel a balatoni vállalkozókkal már megkezdődtek a tárgyalások, hogy hogyan lehetne kezelni a problémát. Az önkormányzat első körben állásbörzét szervezett, amelynek keretében a vendéglátóhelyek is bemutatkozhattak, a jelentkezők pedig megismerkedhettek a különböző lehetőségekkel. Emellett folynak az előkészületek egy Foglalkoztatási Paktum létrehozására, amely a siófoki önkormányzat és a kormányhivatal együttműködése mellett bevonja a környező vállalkozásokat, civil szervezeteket és további önkormányzatokat a munkaerő-piaci helyzet kezelésébe.

„Célunk az összefogással, hogy segítsük a munkanélküliek munkába való visszatérését és a képzések összehangolását a foglalkoztatási igényekkel” - számolt be a HR Portálnak a siófoki önkormányzat sajtóreferense, Illés Virág. – „Fontos, hogy akár a szállodaiparban, akár a vendéglátásban érdekelt vállalkozások jelezzék pontos munkaerőigényüket, így a környékbeli szakképző intézmények erre reagálva tudják majd indítani a szükséges képzéseket. Ezzel biztosítanánk a hiányszakmák utánpótlását és egyúttal helyben teremtenénk munkalehetőséget.”

Ösztöndíjprogram a hiányszakmák űzőinek

Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatójának előterjesztésére kidolgozásra került a szakképzési ösztöndíj program, melynek keretében a kormányrendelet által meghatározott hiányszakmát – például szakács, pincér – Siófok területén tanuló diákok ösztöndíjban részesülnének. A szakképzési ösztöndíj alapösszege a tervek szerint hatezer forint lesz, melyet a cégek, vállalkozók kiegészíthetnek.

Az ösztöndíjban részesülőknek a tervek szerint szerződést kell majd aláírniuk, mely meghatározott időre helyhez köti őket. Ezzel igyekszik az önkormányzat itthon tartani a szakképzett fiatalokat.

A probléma megoldása ezen kívül már állami szinten is napirendre került. Az új adócsomag alapján 2017-től 27 százalékról 18 százalékra csökkentik a vendéglátásban az áfakulcsot és a személyi járulékok is alacsonyabbak lesznek.

„Hiába jeleztük már korábban is, az állam évekig nem foglalkozott a problémával” – meséli Tóth László. – „Szerencsére most úgy néz ki, a kormány is velünk küzd azért, hogy itthon tartsuk a fiatalokat és versenyképes fizetésben részesüljenek a vendéglátóiparban és kereskedelemben.”

A Károly Étterem vezetője bizakodó a jövőt illetően, de kiemelte, az idei évet még valahogy túl kell élniük a vendéglátóhelyeknek külső segítség nélkül. Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan fogják megoldani, a legtöbb üzletvezető széttárta a karját, és csak remélni tudja, hogy előbb-utóbb lekerülhet az álláshirdető tábla az étterem bejáratáról.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Radikálisan átalakul a HR - íme 2020 legfontosabb trendjei

Csak a cégek 11%-ának van valós idejű adata munkavállalóiról, csupán 12% érzi magát felkészültnek a dolgozói jóllét területén, 55% szerint... Teljes cikk

HR vezetők rendkívüli helyzetben - Bertók Ibolya, Market-csoport

Június 2-án tért vissza az irodába a Market csapata, méghozzá vadonatúj irodaházukba - mondta Bertók Ibolya HR igazgató. Mi történt addig és... Teljes cikk

HR vezetők rendkívüli helyzetben (9.) - Nagy Annamária, Unilever Magyarország és Adria régió

"Egyszerre végezzük el a napi operációs feladatokat, gondolkozunk „post-covid” stratégiai felállásokon. Egyik pillanatban maszkokat számolunk, a... Teljes cikk