Dobránszky Blanka: Célunk minden esetben az, hogy növeljük a munkatársaink produktivitását

Június elején jelentette be a Telekom, hogy tesztelik a négynapos munkahetet, illetve egy országos, reprezentatív kutatás keretében azt is vizsgálják, hogy mi a véleménye a magyarországi munkáltatóknak és munkavállalóknak a kezdeményezésről. Mit gondol, milyen eredménnyel zárul az tesztidőszak, illetve a felmérés?

Nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Már csak azért sem, mert back office munkatársként pontosan tudom, mennyire összetett kérdéssel állunk szemben. A lehetséges forgatókönyvekről egyaránt szükséges megkérdezni a munkavállalókat és az üzleti élet szereplőit. Fontos, hogy a projekt ideje alatt a munkatársak változatlan munkabér mellett lássák el a feladataikat, ugyanolyan hatékonyan, mint előtte, ráadásul nem lehet figyelmen kívül hagyni a munka megszervezésének módját, valamint a tapasztalatgyűjtésre szánt időt sem.

Két és fél éve dolgozom a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelőnél, és már ezalatt az idő alatt is rendkívül sokat tanultam arról, hogy hogyan épül fel egy szervezet, hogyan tudnak a munkatársak optimálisan együtt dolgozni, hogyan tudjuk a leghatékonyabban tartani egymással a kapcsolatot. Ezek mind-mind összefüggésben vannak a rövidített munkaidővel, amellyel már több ország kísérletezik egy ideje.

(Dobránszky Blanka interjúját a jó back office működéséről a link alatt olvashatjátok.)

Idén már bevezették a négynapos munkahetet Belgiumban és Angliában is.

Igen, Belgiumban februárban, Angliában áprilisban határozták el a döntéshozók, hogy kipróbálják a négynapos munkahetet. Sőt, 2021-ben már Izlandon is lezajlott egy kétezer-ötszáz fő bevonásával zajló kísérlet, amely alatt a reykjavíki önkormányzat, illetve az izlandi kormány partnerségével próbálták meg rövidíteni a munkahetet.

Belgiumban a reformok értelmében az embereket csak munkaidőben lehet munkaügyekkel megkeresni, munkaidőn túl a munkavállalóknak akár a mobiltelefonjaikat sem kell felvenniük, ahogy nem kötelezheti őket a főnökük arra sem, hogy hivatalos e-mailekre válaszoljanak. Szerencsére nincs kőbevésett szabály, hiszen a munkavállalók saját jogon dönthetnek az új munkarendjükről, és ha a négynapos munkahét valamiért nem váltaná be a hozzáfűzött reményeket, miután kiértékelték a tapasztalataikat, visszatérhetnek a megszokott ötnapos munkahétre.

Angliában is többezer munkavállaló részvételével zajlik a négynapos munkahét kipróbálása. A The Guardian szerint ez a világon az eddigi legnagyobb kaliberű kísérlet a rövidített munkahétre, amelyben a június-december közötti tesztidőszakban a legkülönfélébb területeken tevékenykedő kisebb és nagyobb cégek vesznek részt.

A rövidített munkahét célja, hogy pozitív irányba billenjen a munkavállalók munkahelyi és magánéleti egyensúlya, hogy adott esetben az anyukák és apukák több időt tölthessenek a gyermekeikkel.

HR-szakemberek szerint a kísérlet a koronavírus-világjárvány miatti nehéz évek után egy innovatív gazdasági lépésnek tekinthető, amely hozzájárulhat egy – a digitalizáció révén – fenntarthatóbb jövő kialakításához.

Ha belegondolunk, a pandémia az egész életünket megváltoztatta, a járvány idején a világ legtöbb országában, így Magyarországon is sokan tértek át a távmunkára, vagy a hibrid munkavégzésre. Mindez pedig nagy változást indított el az addig megszokott reggel 8 és délután 4 közötti munkavégzésre vonatkozóan.

Több gazdasági érv szól a négynapos munkahét mellett. Az egyik ilyen, hogy környezetbarátabb, mint a hagyományos modell, hiszen egy hét majdnem felében nem szükséges hűteni vagy fűteni a munkahelyiségeket, ezáltal több áram és víz spórolható meg. Ráadásul mivel mind több ország hajtja végre a maga négynapos kísérletét, ezek az értékek globálisan összeadódnak, tehát jelentősen mérsékelhető például a szén-dioxid-kibocsátás.

Ami a konkrét gazdasági hasznot illeti, a Washington Post már 2010-ben arról írt, hogy ha az állami alkalmazottaknak szabadságot adnának a pénteki napokra, az előzetes becslések szerint az állam 3,19 millió dollárt takaríthatna meg.

Egyes vélemények szerint a munkanapok számának csökkenésével egyenlő arányban csökkenhet a stressz-szint is, ezáltal egészségesebb életmódot folytathatunk. Energikusabbak és kipihentebbek lehetünk, aminek köszönhetően jobban tudunk az elvégzendő feladatainkra koncentrálni.

Sokak szerint a négynapos munkarend csökkenti a termelékenységet, azonban napvilágot láttak már azok a kutatások, amelyek szerint ennek pont az ellenkezője igaz. Alighanem mindannyian érzékeltük már, hogy egy átlagos nyolcórás munkahéten mennyi munkaóra megy kárba például a személyes ügyeink intézése miatt. Értelemszerűen egy négynapos munkahéten szívesebben mondanánk le ezekről a szokásainkról.

Hogyan hatnak ezek a világban zajló folyamatok a kockázati tőkealap-kezelők világára?

A világjárvány idején a home office bevezetése, a koronavírus konszolidálódását követően pedig az irodába való visszatérés állította kihívás elé a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt. A Vespucci Partners munkafolyamataira a pandémia kevésbé volt hatással, mert a világjárvány előtt sem csak és kizárólag az irodában, hanem otthonról is dolgoztunk, ami folytatódott a koronavírus-járvány alatt, illetve azt követően is. A back office részlegen annyi a különbség, hogy pandémia előtt gyakrabban mentünk be az irodába, hogy papíralapon is rendelkezésre álljanak bizonyos dokumentumok, amelyek elhelyezését azóta az irodavezető feladatkörébe soroltuk.

Persze a munkatársaink nagyobb része még napjainkban is leginkább az irodánkban dolgozik, ezért is igyekeztünk számukra a lehető legjobb, legoptimálisabb munkakörülményeket megteremteni. Talán nem meglepő egy magyar-amerikai hibrid modelljéről ismert tőkealap-kezelőtől, hogy élen járunk a digitalizációs megoldások bevezetését és használatát illetően is. Szervezeten belül többféle applikációt használunk, ilyen a Slack vagy a ClickUp nevű alkalmazás. A hatékonyság növelése érdekében a nyomtatás már lehetséges otthonról is közvetlenül az irodába, nem szükséges ezeket az irodavezetőnek elküldenünk, így ő is tud más jellegű feladatokra koncentrálni. Célunk minden esetben az, hogy növeljük a munkatársaink produktivitását, hatékonyságát, egyúttal megkönnyítsük számukra a munkavégzést, az egymással való kapcsolattartást.