Egy napon belül is változhat a munkavállalói elkötelezettség

Kassim Iris nyolc éve foglalkozik az elkötelezettség kutatásával. Úgy ítéli meg, hogy amennyiben a dolgozói elkötelezettség növelését célzó intézkedés, fejlesztés felülről érkezik, akkor a munkavállaló passzív szerepbe kerül, ezért az is fontos, hogy egyidejűleg a munkavállalók is proaktívan részt vegyenek a számukra fontos, elkötelezettségükre leginkább hatást gyakorló feltételek kialakításában. Csépai Martin szerint sok munkavállaló a cégtől várja, hogy tegyék őt elkötelezetté, holott ez 50 százalékban a munkavállalón magán múlik, például azon, hogy a munkatárs magával a céggel tud-e azonosulni – márpedig itt indul minden.

Kassim Iris a problémát ott látja, hogy mivel az elkötelezettség nem állandó — lehet egyik nap elkötelezett a dolgozó, másik nap kevésbé —, ezért a mérés csak egy pillanatnyi lenyomatot ad a munkavállaló percepcióiról. Ha azonban a helyzet hat hónapon túl is fennáll, akkor lehet hogy mégis érdemes a cégnek és a munkatársnak megválni egymástól, hiszen ez a munkavállalót is segítheti – mondta Csépai Martin, aki szerint nem csak HR-szinten fontos téma az engagement, hanem üzleti vezetői szinten is. „Csak akkor leszünk üzletileg sikeresek, ha vannak minőségi embereink.” – vallja a Deloitte HR-igazgatója.

„A dolgozói elkötelezettség mérésnek folyamatosnak kell lennie, az egyszeri mérésnek nincs értelme” –mondta a témáról Deák Zsolt. Ahogy a teljesítmény-értékelés kapcsán kezd megdőlni az évi egy értékelés rendszere, hiszen helyébe a folyamatos értékelés léphet, úgy a technológia lehetőséget ad a napi szintű elkötelezettség mérésre is – így valós képet lehet alkotni a munkavállalók állapotáról.
A kerekasztal résztvevői
Jakobsen Petra sok amerikai és nyugat európai kutatást látott már arról, hogy mitől lesznek elkötelezettek a munkavállalók. „Én szkeptikus vagyok ezekkel a nem hazai kutatásokkal, hiszen sokszor még egy országon belül is mások a motivációt befolyásoló tényezők, nemhogy Amerikában. Például a nemzetközi kutatásokból az derül ki, hogy a kihívó munka és a karrierlehetőség sokat nyom a latban, de például a mi saját, házon belüli felméréseink szerint inkább a cég hírneve és a vezető személye ad elkötelezettséget a dolgozóinknak. Ezen felül az egyéni eltérések is nagyok, szóval a makroadatoknak én nem minden esetben hiszek” – mondta Jakobsen Petra.

Kassim Iris is úgy látja, hogy mindenki számára teljesen egyedi azon tényezők köre, melyek fontosak számára az elköteleződéshez. Épp ezért nehéz az aggregált felmérési adatokra alapulóan egyedi igényekre szabott fejlesztéseket megvalósítani. A Deloitte-nál Csépai Martin szerint nehezebben megfogható és befolyásolható dolgok állnak a dolgozók által megjelölt prioritási lista élén: megbecsültség, szervezeti jövőkép – a HR-igazgató szerint ezek a dolgok a szervezeti kultúrától függenek és hosszútávon jelentkeznek, nehéz azokat egyik napról a másikra megváltoztatni.

Az, hogy mennyire fontos a vezető és beosztottak kapcsolata többször is előjött a beszélgetés során. Deák Zsolt hivatkozott az IBM Big Data kutatásra, melynek egyik üzenete szerint tévhit, hogy a munkatársak a céghez mennek, de a főnököt hagyják ott. Legtöbbször a munkatársak a nem megfelelő feladatok, körülmények, szervezeti kultúra vagy más céges problémák miatt változtatnak. Mégis az engagementért legtöbbet maga a vezető tud tenni. Jakobsen Petra is kiemelte a vezetők szerepét a folyamatban, és hozzátette, hogy a HR szervezet egyik fontos feladata, hogy a vezetőnek tükröt kell tudni tartania: valóban igaz a legtöbbet hangoztatott „a béren múlik az elégedetlenség”, vagy milyen egyéb tényezők befolyásolják azt? Meg kell tudni mutatni egyben a dolgozók felelősségét is: hogy a vállalati kultúra része az, hogy igenis el lehet mondani, ha valami nem tetszik nekik és tehetnek ők is azért, hogy megváltoztassák a dolgokat. A Deloitte-nál rendszeresen körbejár a részlegek között a vezető és megkérdezi a kollégákat, hogy minden rendben van-e, adódott-e valami gondjuk-bajuk. A beosztottak pedig tudják, hogy bátran elmondhatják, ami a szívüket nyomja – természetesen azt is látniuk kell, hogy a gondjuk-bajuk valami módon orvoslásra kerül, van értelme kitárulkozniuk.

Jakobsen Petra szerint éppen ezért fontos, hogy 8-10 közvetlen beosztottnál több ne tartozzon egy vezető alá, mert ennyi emberre képes a vezető jól odafigyelni. A HR pedig támogatja ebben a vezetőt ha gondja van, a HR részéről azonnal kaphat segítséget.

Az utóbbi években Magyarországon is kereseti piac alakult ki: a jó szakemberek után két kézzel kapnak a cégek. Nem véletlen tehát, hogy mostanában a HR egyik legfontosabb feladata a munkatársak megtartása és bevonása lett.