Megjelent: 3 éve

Elméletben mindenkinek fontos az elbocsátott dolgozóról való gondoskodás

2016 végén a Job Evolution Nonprofit Kft. készített egy felmérést, amelyben vállalati HR-eseket és vezetőket kérdeztek meg arról, hogyan kezelik az elbocsátás folyamatát, mi él a fejükben az outplacementről. A válaszok vegyes képet adtak, de az megállapítható, hogy elméletben mindenkinek fontos az elbocsátott munkavállalókról való gondoskodás, más kérdés azonban, hogy a gyakorlatban mindez hogyan jelenik meg. A felmérés rávilágított, hogy a cégvezetők és a HR vezetők még nem ismerik az outplacement programokat, nem ismerték fel azok stratégiai előnyeit.

A vezetőket először arról kérdeztük, mi jut eszükbe, ha azt hallják, hogy „outplacement”. A kapott válaszok egyértelműen azt tükrözik, hogy a gondoskodó leépítés még nincs benne a köztudatban. Főleg vezetőknél tapasztaltunk fogalomzavart, akadtak olyanok, akik az outplacementet összekeverték az outsourcing kifejezéssel. Volt, aki a programot az elbocsátás eszközeként fogalmazta meg. Itt felmerül a kérdés, hogy eszköz helyett miért nem megoldásként tekintenek a programra?

A valóságban az outplacement programok sokkal többet adnak egy eszköznél. Egy olyan folyamatról, hozzáállásáról beszélünk, melynek során a munkatársak segítséget kapnak és vesznek igénybe az újra-elhelyezkedésük érdekében. A program végén a volt munkatársak elégedettek, büszkén beszélnek a volt munkahelyükről, a cég jó hírneve ezzel tovább emelkedik. A programok létjogosultságát az is bizonyítja, hogy hiányuk esetén a megkérdezett cégeknél a leggyakrabban az alábbi problémák fordultak elő: munkaügyi per (43%), rossz hírnév keltése (41%), az elbocsátott nem tudott talpra állni (35%).

Szakértőként azt látjuk, hogy mindezek ellenére gondoskodó leépítő programot jellemzően csak külföldi anyavállalattal rendelkező nagyobb cégek vesznek igénybe, azonban ők is szinte kizárólag csoportos leépítésnél. Egy fő elbocsátásánál még ezeknek a cégek sem jut eszébe az outplacement, hiába van benne a szervezeti kultúrájukban.

A megkérdezett cégek csupán 14%-a vesz igénybe outplacement programot

Ez a 14% azért is egy sokkoló adat, mert miközben ugyanez a válaszadói kör nagyra értékeli a program hasznát, mégis kis számban veszi igénybe. Az okok között vezető helyen áll a budget, és a felsővezetés támogatásának hiánya. Előkelő helyen szerepel a munkaerőpiaci helyzetre való hivatkozás is: azaz, hogy úgyis talál magának új állást a munkatárs, mert jelen pillanatban munkaerőhiány uralkodik. Azonban ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a leépítettek segítség nélkül is megállják a helyüket a munkaerő-piacon. Gondoljunk csak azokra, akik 20-25 éve egy helyen dolgoztak, soha nem volt szükségük arra, hogy önéletrajzot írjanak, nem voltak még állásinterjún, vagy speciális munkakörben dolgoztak, így nincs meg az eszközük és a kellő önbizalmuk az elinduláshoz.

A vezetők célja a gondoskodás és az újra-elhelyezkedés támogatása

Amikor a program lehetséges célkitűzéseiről kérdeztük a kitöltőket, a következő rangsor született:
1. támogatás
2. gondoskodás
3. újra-elhelyezkedés.

Az elégedettség és a kulcsemberek megtartása ugyanakkor az utolsó két helyre került.

outplacement

Amikor a kérdést kicsit másképp tettük fel és belefogalmaztuk a „döntés” szót („Mi alapján döntöttek úgy, hogy használnak outplacement programot?”), az előhívta a vezetői gondolkodást. A válaszokban tükröződött a stratégiai döntés szemlélete, jól láthatóan előreugrott a cégmárka és a jó hírnév megőrzése is. Mindezek fontosságáról egy korábbi cikkünkben részletesebben foglalkoztunk.

Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy amikor a vezetők a gondoskodó leépítés mellett döntenek, hosszútávú stratégiai célok is megjelennek a döntés hátterében. Az outplacement programok megvalósításánál viszont már elsősorban a munkavállalót helyezik fókuszba.

outplacement


Sokszor túl későn veszik igénybe a cégek a programot

Szakértőként azt látjuk, hogy a gondoskodó leépítő programot sokszor későn veszik igénybe a cégek, amikor már a munkavállalók között elindult a pletyka. Ennek elkerülése érdekében esszenciális a leépítésről való döntést követően kialakítani a kommunikációs stratégiát. Ebben kiemelt szerepe van a vezetők felkészítésének. A vezető az, aki közli alkalmazottaival a rossz hírt, így ha első perctől fogva gondoskodó eszközök állnak a rendelkezésükre, sokkal hitelesebben tudnak a munkavállalók elé állni, kisebb terhet jelent számukra a szituáció. Korábbi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az elbocsátottak a leépítés közlésének módját sérelmezték a leginkább.

Ha egyetlen elbocsátott, csalódott munkavállaló rossz hírét kelti a cégnek, és erre online teret is talál, nagy kárt tud okozni. Gondoljunk csak arra, hogy a cégek mennyi pénzt költenek toborzási technikákra, legyen az online vagy belső ajánlási módszer. Mindez pedig nem csak a későbbi kiválasztás sikerességét veszélyezteti, de a cégnél maradó munkatársak teljesítményére, motivációjára is nagy hatással lehet. A felmérés és az eddigi tapasztalatok is azt tükrözik, hogy kevesen látják, mennyire fontos az ottmaradó állománnyal is foglalkozni a leépítés során. Sok vezető úgy gondolja, hogy ők hálásak azért, mert nem ők kerültek utcára. Amivel mi szakemberek nap, mint nap találkozunk, hogy a szervezetben bizonytalanság indul el. A maradó állomány lojalitása sérül, elveszítik biztonságérzetüket, új munka után néznek és elindulhat egy hatalmas költségeket felemésztő fluktuációs hullám. Az outplacement költségei eltörpülnek a kár mértékével szemben.

„A program nélkül ma sem lenne állásom”

Az outplacement hasznossága, népszerűsége a munkavállalók körében egyértelmű. Az alkalmazottak átlagosan 78%-ban vesznek részt egy meghirdetett programban és 98%-ban elégedettek. A klasszikus elemek mellett a személyre szabott programok (például mentorálás, karrier- és pénzügyi tanácsadás) és a képzési támogatás a legkedveltebb elemek.

Nézzük, a cégek mely elemeket választják leggyakrabban:
outplacement


A felmérés összességében megmutatta, hogy fejlődött a gondolkodásmódunk az elbocsátásról - nem menekülünk és nem tagadjuk a leépítés tényét - de a gyakorlatban még mindig kevésszer jelenik meg a valódi gondoskodás az elbocsátott állományról. Továbbá az outplacement stratégiai szintű helye is kevés szervezetben van jelen.

A szemléletváltás lehet a kulcs?

Ma nagyon sok vezető panaszkodik a minőségi munkaerő-hiányra, éppen ezért lenne szükség az outplacementtel kapcsolatos szemléletváltásra. Amennyiben a cégek felelősséggel és gondoskodva bocsátják el dolgozóikat, akkor a gondoskodó leépítés egyben minőségi munkaerő-toborzási felületet is jelenthet. A szemléletváltás közös felelősségvállalással megteremtheti a munkavállalók új esélyét arra, hogy minőségi szintjüknek megfelelően helyezkedjenek el ismét. Az outplacement tehát nem csak egy-egy cég leépített állományáról, vagy a cég jövőjéről szól, de hatással lehet a munkaerőpiacra is. Eljött az ideje annak, hogy az outplacement ne csak, mint gondoskodó leépítés éljen a fejünkben, hanem egy toborzó-kiválasztó felületet is jelentsen egyben, ahol minőségi, felkészült munkavállalókat találhatnak maguknak a cégek. Mindehhez fontos lépés, hogy a vezetők és a szakemberek is egy nyelvet beszéljenek, hogy az outplacement mindenkinek egyet jelentsen: gondoskodó leépítés, stratégiai szinten kezelve.
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
“Aláírjam a közös megegyezéses felmondást?” - tanácsok koronavírus-helyzetben

A koronavírus-járvány kész helyzet elé állította mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat. Záporoznak a kérdések mindkét oldal részéről,... Teljes cikk

Gyors adópolitikai intézkedések szükségesek a tömeges elbocsátások ellen

A BDO Magyarország szerint az adók és járulékok átmeneti jellegű, de azonnali és jelentős csökkentésére lesz szükség. Teljes cikk

Szerelőktől vált meg a Magyar Telekom

A Telekom decemberben jelentette be 450 fős létszámleépítést és 6 százalékos bérfejlesztést. Teljes cikk