Felfutóban az irodai albérletek, nehéz helyzetben a co-working

A koronavírus járvány nem csupán azt hozta el, hogy sztár lett a „home office” és a cégvezetők teljesen átgondolják, hogy hosszabb távon mekkora irodaterületre van szükségük.

Azt is mérlegelik, hogy - akár ideiglenesen - mekkora területet tudnának albérletbe adni anélkül, hogy nehezítenék a dolgozók visszatérését és különösebb költségbe vernék magukat.

A VLK Cresa azt tapasztalta az elmúlt hetekben-hónapokban, hogy megjelentek az alkalmat kihasználni kívánó vállalkozások és kisebb területeket - jellemzően 300-400 négyzetmétert - bérbe vennének, sőt, többen bérbe is vettek. Elsősorban a több ezer négyzetméteres irodabérleményt fenntartó cégeknél próbálkozhatnak, azok ugyanis gyorsan akarnak lépni, és a hirtelen „feleslegessé vált” területet ily módon hasznosítani, vagyis költséget csökkenteni.

„Nem jellemző, hogy a nagyvállalatok visszaadnának területet az irodaház bérbeadójának. Egyelőre nem tömeges az albérleti opció felhasználása, de mindenképpen új színfoltról van szó. Racionális egy ilyen döntés a “főbérlő” részéről, hiszen bevételhez jut egy kihasználatlan terület után, azaz csökkenti a költségeit” - érvelt Kalaus Valter, a VLK Cresa ügyvezetője.

A tanácsadó szerint azoknak a cégeknek éri meg bérlőként albérletbe adni területük egy részét, amelyeknek nem túl régen indult az általában ötéves szerződése. Ha már csak fél vagy egy év van hátra, akkor többnyire nem éri meg ezzel bajlódni és eleve kisebb az esély, hogy ilyen, viszonylag rövid időre lesz albérlő.

Az egészen kis területre (100-150 nm) vágyó vállalkozások egyelőre nem nagyon reménykedhetnek abban, hogy jó helyen lévő, korszerű A-kategóriás irodaházakban tudnak a hivatalos, kínálati bérleti díjnál jóval olcsóbban albérlethez jutni. Az ilyen irodaházakat eleve nem így alakították ki, jellemző, hogy a legkisebb kivehető iroda 200-250 négyzetméteres. A nagyobb területből leválasztani vagy nem is lehet fizikailag vagy nem éri meg a főbérlőnek.

„Azt látjuk, hogy a járvány miatt átmenetileg a co-working irodák nehéz helyzetbe kerültek, hiszen kevesen akarnak potenciális fertőzést hordozó helyen dolgozni, sok idegennel, esetleg vírushordozóval egyetlen térben. Ebből a szempontból is előnyösebb lehet egy albérlet” - mondta a VLK Cresa ügyvezetője.

A tanácsadó cég helyzetértékelését alátámasztják a Budapesti Ingatlantanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF) által most kiadott második negyedéves adatok is. Eszerint a második negyedévben jelentősen visszaesett az irodapiaci kereslet, és a tranzakciók száma nagyméretű csökkenést mutatott. Az üresedési ráta 7,3%-ra nőtt, ami 1,1 százalékpontos negyedéves emelkedésnek felel meg, míg éves szinten 1 százalékpontos növekedést jelent.