Szilágyi Katalin Szerző: Szilágyi Katalin Megjelent: 6 éve

Formában tart az időskori munka

Az orvostudománynak, a fejlett civilizációnak köszönhetően ma már tovább élhetünk, mint elődeink, de nem mindegy, kései éveinket milyen egészségi állapotban töltjük, mennyire akarunk részt venni a társadalom alakításában, aktívak szeretnénk-e maradni, vagy a magányosabb, passzívabb létformát választjuk. Azt vizsgáltuk, mi szükséges ahhoz, hogy szellemi, testi frissességünket megőrizzük, és ebben milyen szerep jut a munkának.

Az a tény, hogy tovább élünk, nagy kihívást jelent az ellátási rendszernek, a munkaerőpiacnak, az egészségügynek, a biztosítási piacnak. Számítások szerint a jövő évtől a 60 éven felüliek száma mintegy kétmillióval fog nőni évente az Európai Unióban, míg a munkaképes korú népesség aránya csökkenni kezd. Ennek a problémának a megoldása egyre sürgetőbbé válik, nem véletlen, hogy 2012 az unióban az aktív idősödés éve lesz. A kezdeményezés célja, hogy jobb munkafeltételek álljanak az idős emberek rendelkezésére, akiket arra kívánnak ösztönözni, hogy aktívabban vegyenek részt a társadalom alakításában, tovább maradjanak egészségesek.

Ki számít ma idősnek?

Az elmúlt évek folyamán az élettartam változásával az idős kort is másképpen határozzuk meg. A WHO által megfogalmazott életszakaszok szerint a 60-75 évet az idősödés korának nevezzük, a 75-90 év számít az időskornak, 90 fölött agg korról (száz év fölött matuzsálemi korról) beszélünk.

"Az úgynevezett kalendáriumi és biológiai kor közötti különbség az elmúlt évtizedek alatt olyan sokat változott, hogy ma már egy 60 éves embert nem tartunk öregnek. Részben az orvostudománynak, részben a mindennapi életet érintő technikai és társadalmi fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor növekszik" - mondta lapunknak dr. Boga Bálint belgyógyász-gerontológus főorvos, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság előző elnöke. Hozzátette: az idősödés szakaszaira a harmadik és negyedik kor fogalmát is használják, amit eredetileg nem a korhoz, hanem a funkcionális állapothoz kötöttek. "A harmadik kor 55-60 évtől kezdődik és addig tart, amíg az illető azokkal a testi és szellemi képességekkel rendelkezik, amelyek a mindennapi életvezetéshez szükségesek. Negyedik korról akkor beszélünk, ha valaki testi, és/vagy lelki, illetve szellemi beszűkülés miatt már nem képes erre" - magyarázta a szakember.
A WHO meghatározása szerint az active ageing = aktív idősödés angol kifejezés olyan társadalmi és egyéni gyakorlatot jelent, amellyel az időskori életminőség javítható. Az aktív idősödés az egyén szintjén olyan időskor megélését fejezi ki, amely nem csupán gazdasági aktivitást, a munkaerőpiacon maradást jelent, hanem magában foglalja a társadalmi, kulturális és civil életben való aktív részvételt, a társadalmi reintegrálódást is.


Egymásra hat a testi és szellemi aktivitás

"Ha pihennék, meghalnék" - Manoel de Oliviera portugál filmrendező (született: 1908. dec. 12.)

A testi és a szellemi aktivitás fenntartása azért nagyon fontos, mert pozitívan hatnak egymásra, az aktivitás minden fajtája jó irányban befolyásolja az egészséget és az életminőséget. "Bármilyen szellemi tevékenység a szellemi készségek javulását, csökkenésének a megelőzését szolgálja. Mivel az idősödés folyamatában mindig bekövetkeznek funkció csökkenések, a testi trenírozás ennek csak a mértékét tudja csökkenteni. Ugyanakkor a szellemi karbantartás áthat a testi aktivitásra, egyértelműen kimutatott, hogy a mozgással meg lehet előzni a szellemi visszafejlődést, leépülést. Több, idősek körében végzett kutatás is bizonyította, hogy azok között, akik rendszeresen mozognak, kevesebb az Alzheimer-kóros" - fejtette ki dr. Boga Bálint. A főorvos szerint ugyanakkor azzal mindenképpen számolni kell, hogy az idősödés folyamatában természetesek a kopások, a genetikai adottságot pedig a mindennapi életben való elhasználódás befolyásolja, rövidíti.

Tovább élnek a magyarok, de rokkantabban

Magyarországon a nyugati országokhoz képest nagyobb mértékben alakulnak ki az idős korral járó funkciócsökkenések. Ebben - a gerontológus szerint - nemcsak a rosszabb életszínvonal játszik szerepet, hanem az is, amit a magyarok az elmúlt évtizedekben átéltek. A fizikailag nagyobb munkahelyi megterhelés miatt rokkantabbak lettek, másfelől a társadalmi életben megélt frusztráció is kihat jelenlegi állapotukra, ez különösen a férfiak esetében igaz. Ezért van az - mondja a főorvos - hogy a két nem között olyan nagy a különbség a túlélés tekintetében. A most született férfiak 70, míg a nők 77 éves korukig élnek. - Ha viszont azt nézzük, hogy a teljes várható élettartam és az egészséges, rokkantságmentes, önellátásra képes állapotban élés várható időtartama között mekkora a különbség, látható, hogy hazánkban nagy a differencia: a nőknél 9, míg a férfiaknál 8 év. Azaz a teljes 77 évből nők esetében 68 év az egészséges, míg a férfiaknál a teljes 70 évből 62. Angliában ez mindössze négy év.
A magyar idősek 80 százaléka segít a családtagoknak, szomszédoknak, 75 százalékuk kertészkedik és végez ház körüli munkát. Gyerekekre, unokákra minden második 50 éven felüli idős ember szokott rendszeresen vigyázni, a helyi szervezetek programjain való részvétel és a sport azonban jóval kevésbé népszerű a körükben. A szellemileg aktívakra jellemző, hogy gyakran olvasnak újságot, fejtenek keresztrejtvényt és jó a memóriájuk - derül ki a TÁRKI kutatásából.


Aktívabb, aki időskorban is dolgozik?

Bár az aktivitás nem egyenlő a munkavégzéssel, az, hogy ki meddig dolgozik, összefüggésben áll a szellemi aktivitással. A TÁRKI 2009-ben végzett kutatása is megerősíti ezt, amely szerint a szellemileg aktív 66 év felettiek többsége alkalmazásban állt valahol, míg a szellemileg passzívak többsége munkanélküli vagy nyugdíjas volt. A munkaerő-piaci aktivitás az időskorral együtt járó magányra, depresszióra is pozitív hatással bír: a felmérés szerint leginkább a munkanélküliek (és az alkalmi munkákból élők), legkevésbé pedig az alkalmazottak érezték magukat magányosnak. A munka tehát annyira fontos szerepet tölt be az életünkben, hogy egyeseknél a nyugdíjba vonulás olyan pszichológiai állapotot eredményezhet, ami visszahat a testre, és az is előfordulhat, hogy a nyugdíjazás után nem sokkal megbetegszik, vagy meghal valaki.

A kutatás arra is rávilágított, hogy egy betegség, fogyatékosság mennyire akadályozza az érintetteket a munkavégzésben vagy az otthoni feladatok ellátásában, a megkérdezettek 47 százalékának okozott ez problémát. Itt jön ugyanis a képbe a multimorbiditás jelensége, ami azt jelenti, hogy idősebb korban egyszerre több betegség megjelenik vagy felerősödik. "Előfordulhat, hogy valakinek bizonyos mértékű szívproblémája van és amellett egy kezdődő komoly csípőízületi kopása, amelyek külön, önmagukban lehet, hogy nem akkora mértékű problémák, hogy életvitelét befolyásolják, de idős korban összeadódnak" - fogalmazott a főorvos, aki szerint érthető, ha valaki egészségi állapota vagy családi feladatok miatt előbb el akar menni nyugdíjba, ez utóbbi főként a nőkre jellemző. Viszont sokan, leginkább szellemi területeken, tovább szeretnének dolgozni, mert annyira elkötelezettjei a szakmájuknak.

Éppen ezért a főorvos szerint szakmától is függ, kinek mikor lenne érdemes nyugdíjba vonulnia. Egy olyan tetőfedőt például, akinek kis vérnyomás emelkedése van, 60 évesen már nem szabad felküldeni a tetőre, de egy filozófus professzor lehet, hogy többet tud produkálni 80 éves korában, mint 60 évesen. "Ennek a magyarázata a kétfajta intelligenciában rejlik" - teszi hozzá a gerontológus szakember. A fiatalokra jellemző ugyanis az úgynevezett folyékony intelligencia, amit azt jelenti, hogy gyorsan megtanulnak valamit és gyorsan alkalmazni tudják azt. A kristályosodott intelligencia viszont az idő előrehaladásával javul, a meglévő tudás sokkal szélesebbé válik. "Ha egy fogalmat mondanak egy idős embernek, sokkal több összefüggésben tud beszélni róla, ezért ha például munkában marad, és képes rá, hogy megtanuljon új dolgokat - ami természetesen hosszabb ideig tart és lassabban megy -, akkor azokat sokkal szélesebb körben tudja alkalmazni, mint a fiatalok" - magyarázta dr. Boga Bálint.

Képzés és tanulás - egy életen át

Mindezt nyugaton felismerték a cégek és profitálnak is belőle. A tengerentúlon és Nyugat-Európában olyan fontos társadalmi csoportnak számítanak a seniorok, hogy külön rájuk specializálódott szolgáltatások működnek, sok nyugdíjas pedig még önkéntes munkát is végez. Itthon viszont az 50-75 éves korosztálynak csak a negyedrésze (25 százalék) nevezhető gazdaságilag aktívnak a KSH adatai szerint.

"Nyugaton már évek óta azon dolgoznak, hogy az idősebbeket munkában tartsák, a tudást átadják nekik úgy, hogy a feltörekvő fiatalokkal ne legyenek nézetkülönbségek. Hazánkban viszont az elmúlt húsz évben minden foglalkoztatási problémát a nyugdíjjal oldottunk meg, s már nagyon nehéz azokat újra munkába állítani, akik nyugdíjba mentek. Ha a mostani idősekre nem is, a felnövő generációk szemléletére lehet hatni" - mondja Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) elnöke. Szerinte a legnagyobb különbség az amerikai és az európai társadalom között, hogy míg nálunk az állam ad segítséget az embereknek, kint az öngondoskodáshoz való hozzáállás, a saját magunkért való felelősségvállalás erősebb. "Amerikában az emberek hozzászoktak, hogy a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodjanak, ezért rugalmasabbak, mobilabbak és hajlandók életük végéig tanulni. Sok idős ember még 70 éves kor felett is egyetemre jár" - tette hozzá.

Az MNKSZ elnöke érdekes tapasztalatokat szerzett a legutóbbi, tavaly novemberben Brüsszelben megtartott Employment Week szakmai rendezvényen, amelynek egyik legfontosabb témája az idősek foglalkozatása és képzése volt az Európát is sújtó demográfiai kihívással összefüggésben. Bár a felmerülő problémákra az unió eddig még nem adott egységes választ, az időskori munkavállalók képzését kiemelt prioritásként kezeli.
A TÁRKI által megkérdezett 50 és 75 év közöttiek 43 százaléka azt mondta, azért nem dolgozik, mert "nyugdíjas és elegendő a jövedelme". 32 százalékuk az egészségi állapotára hivatkozott, 20 százalék az idősekkel szembeni diszkriminációt jelölte meg okként, míg az inaktívak 15 százaléka nyilatkozta azt, hogy nincs vagy csak kevés a lakóhelyén munkalehetőség, 13 százalékuk pedig saját bevallása szerint azért tétlen, mert már egyáltalán nem szeretne semmiféle munkahelyen dolgozni. A kutatás eredményei szerint a tanfolyamok nem igazán motiválják az időseket: a megkérdezettek 80 százaléka semmiképpen sem venne részt azért tanfolyamon, hogy újra dolgozhasson. 19 százalékuk csak abban az esetben vállalkozna erre, ha a tanfolyam ingyenes lenne, és mindössze 2 százalékuk lenne hajlandó fizetni is érte. Távmunkában a megkérdezettek 9 százaléka dolgozna újra.


Ferenczi Andrea elmondása szerint nem szokatlan, hogy amerikai szervezetek igyekeznek befolyásukat és módszereiket kiterjeszteni európai szinten is. Ennek a foglalkoztatási konferenciának nem először volt fő szponzora az amerikai nyugdíjasok szervezete, az AARP. "Amerikában az időskor már régen nem a nyugdíjról szól, erről tanúskodott az AARP képviselőjének előadása is, amely tanulságos HR módszereket ajánlott a cégeknek idősebb munkavállalók toborzása és megtartása érdekében. Ennek tükrében büszkén mutatták be az "AARP Best Employers for Workers Over 50 Award" - Legjobb munkaadók 50 év feletti munkavállalóknak díj - kezdeményezésüket, amelyet Európára is kiterjesztettek, és már több német vállalat is részesült a kitüntetésben" - számolt be Ferenczi Andrea.

Mint mondta, az amerikai foglalkoztatási mutatókat csak irigyelhetjük, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben már az EU sem kerülheti el sokáig az eddig "szociális ügyek" immár "amerikai típusú" üzletorientált kezelését. A korábbi uniós konferenciákkal ellentétben több európai előadó is azt hangsúlyozta, hogy az idősek foglalkoztatása "üzleti ügy", és az élethosszig tartó tanuláshoz, képzéshez való jogot biztosítani kell a számukra, mert ez üzleti érdek, és az idősek képzésére új módszereket kell alkalmazni - taglalta az MNKSZ elnöke.
Munkában 101 évesen. 101 éves nőt választottak 2010 kiemelkedő teljesítményű, legidősebb dolgozójának az Egyesült Államokban. Sally Gordon 1909-ben született. Dolgozott modellként, utána Nebraska állam három kormányzóját szolgálta titkárnőként, az utóbbi 26 esztendőben pedig bírósági teremőrsegédként szorgoskodik még mindig aktívan. Gordon úgy véli, ven még ereje a munkához, nem szándékozik nyugdíjba menni, a fiataloknak pedig azt tanácsolja, hogy tanuljanak és legyenek kedvesek kollégáikhoz.


Részmunkaidő, második karrier az időseknek

Sokat jelentene, ha az időseket részmunkaidős állásokkal munkában tartanák, ebben látja a seniorok foglalkoztatásának egyik megoldását a gerontológus is. A TÁRKI kutatása alátámasztja ezt, hiszen a megkérdezettek 40 százaléka hajlandó lenne 4 órát dolgozni, de majdnem ugyanennyien (37 százalék) választanák a teljes állást is.

Dr. Boga Bálint egy másik lehetőségnek a második karriert nevezte, amikor valaki egy adott területről nyugdíjba vonul, de még harmadik korban, azaz teljes képességeink birtokában van, és megtanul valamit, amit akár önkéntes alapon, akár rendesen, alkalmazásszerűen még végezni tud. (Német példa: egy tanár nyugdíjasan szociális munkát végez)

A tapasztalat értéke megváltozott

Azt azonban az időseknek is látniuk kell, hogy a munkaadóknak, a gazdasági élet irányítóinak elsődlegesen a bevétel számít, rövidtávon gondolkodnak, így nem szívesen invesztálnak időt és energiát az idősebbekbe, akiket képezettség, tapasztalat alapján ítélnek meg, ami sokszor másképp fest, mint amit az öregebbek vélnek magukról. A technika ugyanis olyan gyors tempóban fejlődik, hogy az idősek nem tudják megtanulni, vagy csak nagyon nehezen. "Ha valaki úgy tudja csinálni a munkáját, mint 30 évvel ezelőtt, azon ma már mosolygunk, a tapasztalat értéke ugyanis megváltozott. Ezért, ha az idősek azt akarják, hogy elfogadják őket, akkor tanulniuk kell, hogy alkalmasak legyenek a modernizáció körülményei között is dolgozni" - hangsúlyozza a gerontológus.

Nem csak a munka a megoldás

Bár kétségtelen, hogy a munkának jótékony hatása is van az emberi szervezetre, hiszen minél tovább dolgozunk, annál tovább tudjuk jó formában tartani magunkat szellemileg és testileg, nem csak a szó szoros értelmében vett munka lehet a megoldás. Az aktivitás más formái, például az olvasás, keresztrejtvényfejtés, a színházba járás, a kertészkedés, sportolás, az intenzív társas kapcsolatok és a családi élet ápolása ugyancsak hozzájárul a jobb életminőséghez, így a döntés rajtunk áll, aktívabbak, egészségesebbek maradunk-e idősebb korunkra, vagy a magányosabb, passzívabb létformát választjuk.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Sok magyar program az európai szakképzési héten

Magyarország akkreditáltatja az Európai Bizottságnál a legtöbb programot az Európai Szakképzési Hétre, amit az Európai Bizottság hirdetett meg a... Teljes cikk

December 25. munkaszüneti nap lesz Ukrajnában

A kijevi parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl munkaszüneti nap lesz december 25., a világ keresztényeinek többsége... Teljes cikk

Új gyáregységet nyitott az indiai cég Kecskeméten

Az indiai tulajdonú, autóipari Samvardhana Motherson Group (SMG) 30 milliárd forintos beruházással új gyáregységet nyitott Kecskeméten, a fejlesztés... Teljes cikk

Képzési központot nyitott az E.ON Debrecenben

Képzési központot nyitott az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Debrecenben, a duális szak- és felsőoktatási képzésben részt vevő, leendő... Teljes cikk

Szexuális zaklatás elleni tanfolyamot vezetnek be az amerikai képviselőházban

Ennek értelmében a képviselőház valamennyi irodai dolgozójának kötelező lesz részt venniük a tanfolyamon. A politikusokra ugyanakkor nem vonatkozik... Teljes cikk