Több cég is lépett a Tisza által beígért vendégmunkásstop előtt

A HR szolgáltatói piacon meghatározó két vállalat - a WHC és a Man at Work - szakértőit kérdeztük az aktuális trendekről a fizikai és a szellemi munkát végzők piacán.

Megbízásokban nagy áttörést egyelőre egyik cég képviselői sem látnak, ám valami talán megmozdult. “Fizikai munkaerő toborzásában megjelentek korábban nem várt létszámigények” - kezdi Gyarmati Szilvia a WHC Work üzletágvezetője. Azt azonban hozzáteszi, hogy a 2026-os ritmus még nem közelíti a 2021/2022. évi ütemet. A költségérzékenység még mindig látszik, miközben az elvárások mind a szolgáltatás - rövid határidő, rövid beléptetési idő, mind a jelöltek irányába magasak maradnak (utóbbiaknál magas szakmai tapasztalat, azonnali kezdés, alacsony bér).

"Szellemi munkakörökben vannak keresések, de nem nagy volumenben: inkább egy-egy pozícióra indítanak felvételt, átgondoltan" - folytatja Farkas Edit, a veszprémi központú Man at Work közvetítési üzletágvezetője. Sok esetben nem új létszámigény jelent meg, hanem meglévő munkaköröket kellett újratölteni, vagy korábban meg nem oldott hiányokat kellett kezelni. Jellemző trend volt az is, hogy egyes projektek elindultak, majd rövid időn belül „on hold” státuszba kerültek, ezért a kereslet nem tűnt el, inkább bizonytalanabbá és nehezebben tervezhetővé vált. A második negyedév elején viszont már látszik a restart, több helyen újraindulnak a korábban megállított keresések - 

Horváth Ágnes, a WHC Heads (szellemi munkaerő-kölcsönzés-és közvetítés üzletágért felelős) üzletágvezetője egy új típusú ügyfél-elvárásról is beszámol: az azonnal mozgósítható, akár eseti jelleggel igénybe vehető szakértői kapacitás iránti igényről. Ezt egy példával is érzékelteti: a jelzem, hogy holnapra kell 4-8 órára egy szakember, aki tud mindent, nem kell betanítani, majd lehet 1 hétig újra nem lesz rá szükség. Ezen kívül új partnereknél egyre gyakoribbak a határozott idejű, 6–12 hónapos kölcsönzési igények, amelyek jellemzően projektmunkákhoz vagy átmeneti helyettesítésekhez kapcsolódnak. Ez arra utal, hogy a vállalatok rövidebb időtávokban terveznek, és óvatosabban köteleződnek el hosszú távú létszámbővítés mellett.

Akiket könnyű és akiket nehéz megtalálni

Kérdeztük a szakértőket a legnehezebb és a legkönnyebb megbízásokról is. “A legnehezebbek közé tartoznak a magas szakmai tapasztalatot igénylő, speciális tudással rendelkező pozíciók – különösen a mérnöki, pénzügyi, valamint az olyan határterületeken, ahol több iparág együttes, mélyebb ismerete és komplex látásmód szükséges a mesterséges intelligencia - az informatika és a pénzügy ötvözete. Ezeknél a munkaköröknél nemcsak a jelöltek száma korlátozott, hanem a bér- és elvárási szintek is jelentősen megemelkedtek, ami tovább szűkíti a ténylegesen elérhető jelölti kört” - jegyezte meg Horváth Ágnes.

Horváth Ágnes (WHC)

“Könnyebb jelölteket találni az adminisztratív, back office és alacsonyabb belépési küszöbű munkakörökre, ahol jelenleg sok az aktív pályázó, és egy-egy meghirdetett munkakörre kifejezetten nagy jelentkezőszám érkezik. A HR területen is erősen érződik a túlkínálat: sok szakember nyitott a váltásra vagy aktívan keres, ezért ezen a piacon ma jóval nagyobb a verseny a jelöltek között, mint korábban” - válaszolta Farkas Edit, a Man at Work közvetítési üzletágvezetője.

Nehezebben mozdíthatóak a jelöltek, továbbra is a fizetés a legnagyobb vonzerő

A bizonytalan gazdasági helyzet, a geopolitikai kockázatok és a munka átalakuló világa is megfontoltabbá teszi a munkavállalókat. Nehezebben szánják rá magukat a váltásra. Farkas Edit ezt érzékeli: “A jelöltek ma sokkal több háttérinformációt akarnak tudni. Nemcsak a pozíció neve érdekli őket, hanem a keresés tényleges oka, a munkakör valós tartalma, a vezető személye, a cég stabilitása és az iparági kilátások is. Egyre fontosabb lett a kiszámíthatóság és az őszinteség is. A jelöltek nem általános ígéretekre reagálnak jól, hanem arra, ha pontos képet kapnak arról, milyen környezetbe érkeznek, milyen feladat vár rájuk, és miért nyílt meg valójában az a pozíció”. Hozzáteszi: a sablonos employer branding elemek egyáltalán nem működnek, ahogy a hagyományos hirdetési csatornák sem a legkeresettebb munkakörökben. “Nem lehet csak „úgy” elcsábítani valakit. Konkrétumokkal lehet: valós szakmai tartalommal, átgondolt munkakörrel, hiteles vezetéssel, stabil munkáltatói háttérrel és olyan környezettel, ahol tisztán látszik a munka értelme” . fogalmaz Farkas Edit.

Farkas Edit (Man at Work)

Fizikai munkát végzők körében a WHC tapasztalatai szerint “a munkavállalók elsődleges prioritása a lehető legmagasabb elérhető bér, és utána jönnek azok az egyéb juttatások, tényezők, amelyekkel a munkáltatók még versenyezni tudnak a munkavállalókért. Rugalmasabb munkaidő- beosztással, családdal tölthető plusz szabadidővel vonzóbbá lehet tenni még egyszerűbb munkahelyeket is” - mondja Gyarmati Szilvia. Az ország egyik részéből a másik részébe történő munkavállalási célú átköltözés továbbra is alacsony szinten mozog. “Ebben a témában egyébként még van szakmai feladat, mert számos földrajzi lokáción megoldást jelentene egy nagyobb mértékű mobilitási hajlandóság”.

Gyarmati Szilvia (WHC)

Szellemi munkát végzőknél Horváth Ágnes üzletágvezető átlagosan 5–7%-os bérfejlesztést lát, miközben az egyéb juttatások – például cafeteria, wellbeing juttatások vagy munkába járási támogatás – nem bővültek, és összegben sem emelkedtek. De sokan még most kommunikálják a béremeléseket, kivárták az első negyedév teljesítményét, illetve a politikai, gazdaságot érintő változásokat. “Jelölti oldalon továbbra is alapelvárás a rugalmas munkavégzés, különösen a home office. A versenyképes bér mellett továbbra is fontos a szakmai fejlődés és a biztos, stabil munkahely” - fűzi hozzá.

Valóban jön a teljes vendégmunkásstop?

Nagy kérdés, mi lesz a vendégmunkásokkal, valóban stopot hirdet-e Magyar Péter leendő kormányfő. A parlamenti választásokon győztes Tisza Párt programjában az szerepel, hogy 2026. június 1-től megtiltja harmadik országból (ez praktikusan az Európai Gazdasági Térségen kívüli összes országot jelenti) a vendégmunkás-toborzást. Baradits Bulcsú, a Man at Work kölcsönzési üzletágvezetője azt tapasztalta, hogy a lehetséges változások némileg felpörgették a piacot, azaz a lejáró határozott idejű szerződéseket - engedélyeket - korábban meghosszabbították a cégek. Akik pedig korábban gondolkoztak a külföldiek foglalkoztatásában, azok most meglépték, félve, nehogy bezáródjon a lehetőség. “Itt nem több száz fős új igényekre kell gondolni, hanem jóval kisebbekre, akár 5-10 főre” - tette hozzá a szakember.

Baradits Bulcsú (Man at Work)

A WHC szakértői megjegyzik, a harmadik országból történő toborzás 2026-ra már egy biztonságos, bejáratott és megbízható folyamattá vált a munkaerőpiaci- szolgáltatók és foglalkoztatók körében, amely kulcsszerepet játszik a hazai munkaerőhiány enyhítésében. Ettől függetlenül, arányaiban Magyarországon még mindig kevés a vendégmunkás a szomszédos országokkal összevetve. Ausztriában – ami Magyarországgal nagyjából azonos lélekszámú – 980 000 külföldi állampolgár dolgozik, a 3,8 milliós Horvátországban 160.000, míg Magyarországon ez az körülbelül 90.000 fő. A WHC viszont arra is rávilágított, a vendégmunkások foglalkoztatásához nem minden piaci szereplő közelít ugyanolyan szándékkal, ezért üdvözölne egy esetleges további szigorítást: a gazdaság, és a magyar munkavállalók érdeke is az, hogy egy megtisztított keretrendszerben, tisztességesen működő HR szolgáltatók révén, jogszabályi megfelelőség mellett történjen a külföldiek foglalkoztatása, csakis olyan munkakörökben, amelyet magyar munkavállalóval nem lehet betölteni.

A Man at Work reményei szerint a Tisza-kormány bevonja a szakértői csoportokat a döntés-előkészítésekbe és stabil, kiszámítható jogi környezetet teremt.  Berta Gábor ügyvezető elmondta: "Újra elő kell venni és leporolni az elmúlt időszakban tett javaslatokat, akár a megváltozott munkaképességűek, akár a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása vagy a magyar munkavállalók mobilitásának kedvező adózással történő támogatása terén is. Hiszek benne, hogy tudunk konstruktív, szakmai egyeztetéseket folytatni a szakminisztériumokkal és megtaláljuk azokat a fejlesztési lehetőségeket, amikkel a gazdaság és a foglalkoztatás fejlődése elősegíthető."