Hogyan csábítható el a jó informatikus?

Akadtak persze elbocsátások is, de ezeknek kevéssé kiváltó oka, sokkal inkább katalizátora volt csak a Covid. Emiatt bizonyos állásokra átmenetileg nőtt ugyan a jelentkezők száma, ám sokkal jellemzőbb viselkedés volt a kivárás, a munkahelyen maradás, az elzárkózás a váltástól. Még elégedetlenség esetén is. Mostanra visszatért a jelöltek váltási hajlandósága.

A legkeresettebb IT szakemberek

A munkaadók részéről a legkeresettebbek nagyvállalati környezetben a felhőszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúramérnök állások, az infrastruktúra menedzsmentet és fejlesztési feladatokat ötvöző “DevOps” pozíciók, valamint a vállalatirányítási rendszerekhez kapcsolódó fejlesztő, tanácsadó és üzemeltető szakmák; nagy- és középvállalatoknál egyaránt keresettek a szoftverfejlesztők (Java, .NET, JavaScript, Python), közöttük is igazán nagy igény mutatkozik a “Fullstack” fejlesztőkre, akik felhasználó- és szerveroldali fejlesztésekhez egyaránt értenek. Ami nagyon feljött és divatos: a felhőalapú technológiákhoz kötődő pozíciók, az ERP/CRM rendszerek fejlesztői és tanácsadói, illetve a DevOps.

Megtorpant a béremelkedés üteme

A személyzeti szakember úgy látja, hogy tavaly csak az inflációval nőttek a bérek, legfeljebb a hiányszakmákban efelett. „Az IT fizetések az életpálya első 4-6 évében kifejezetten dinamikusan nőnek - minimum duplázódnak, helyenként triplázódnak - később azonban megtorpannak” - mondott egy általános megfigyelést Demeter Csaba.

És akkor forintban mennyi is az annyi? A szoftverfejlesztők bruttó 400 és 500 ezer forint közötti fizetéssel kezdenek, ez 2-4 év alatt akár 700-900 ezer forint környékére is emelkedhet, az igazán tapasztalt programozók pedig jellemzően már hétszámjegyű fizetéssel számolhatnak. „Igazi kincs az, aki technológiákon (esetleg szakmákon) átívelően is magabiztos tudással rendelkezik, ezáltal rendszer szinten képes gondolkodni és megoldásokkal szolgálni, ők még nem vezető állásban is kereshetnek bruttó 1,2-1,5 millió forintot” - teszi hozzá a szakember.

A fizetés a toborzási szakember szerint a legnagyobb csábítóerő, ám nem minden. A munkakörülmények (home office, rugalmas munkaidő, irodai környezet), az ott használt technológiák, a képzések és az előrejutási lehetőség is nagy súllyal esik a latban. A home office azóta más munkakörökben is általános lett a pandémiás helyzet következtében. Még nem látható, hogy a vakcinációt követően milyen mértékben térünk vissza a régi élethez. „Teljesen biztosan nem” - summáz Demeter Csaba.

Ha az álláskeresőkben hiányosságot keresünk, akkor az alázat hiánya jelenik meg némelyekben. A CV-kben felbukkannak szakmai túlzások, majd interjún a valóság… Megesik az is, hogy a jelöltek nem rugalmasak a munka körülményeivel kapcsolatban.

További tréning kell a progamozóiskolákból kikerülőknek

Mi a piaci vélemény a programozóiskolákból kikerülőkről? Ebben Demeter Csaba diplomatikusan fogalmaz. Vannak cégek, amelyek eleve egyetemi diplomához kötik a felvételt. A programozóiskolák megjelenését a recruiter pozitív, üdvözlendő jelenségnek tartja. A tőlük érkező jelöltek körében ugyanakkor jelentős a szórás, ami az egyének motivációjától és képességeitől is függ. „A kurzusokon megszerzett alapokat további, vállalati tréningekkel kiegészítve lehet igazán kamatoztatni. Tanácsadóként a véleményem az, hogy egy gyorstalpaló képzésen átesett munkavállaló jóval nagyobb hasznára válik majd a képzést követő második munkáltatójának.”

A jelöltadatbázis a leghatékonyabb, az álláshirdetés feladása már nem

Demeter Csaba szerint évek óta nincs változás a hatékony toborzási csatornákban. A legjobbak a jelöltadatbázisok, fontos még a social media és a szakmai közösséget formáló portálok. „Az IT piacon ma új munkaszerződést aláíró jelöltek háromnegyede nem keresett állást, hanem beazonosították, megszólították és elcsábították” - fogalmaz. Így úgy látja, hogy az álláshirdetés feladása és az ideális jelöltre várás nem hatékony stratégia. A versenyképes recruiter nem jelentkezőkre, ajánlásokra vár, hanem ismeri - vagy ha nem ismeri, feltérképezi - a piacot és az adott szakmai közösséget folyamatosan szűkítve jut el a munkáltató számára ideális jelölthöz.

Külföldről alig jönnek

A Covid annyiban nyomta rá a jelöltkeresésre a bélyegét, hogy a megbízók kevéssé nyitottak a más országból pályázókra. A távmunka ellenére ugyanis a személyes találkozásoknak ritkulásuk mellett továbbra is van jelentősége, a határzárakkal és karanténszabályokkal a munkaerő mozgása jelentősen nehezebbé vált. Az új normálisban azonban minden bizonnyal visszatér az országok közötti mozgás.