Szerző: Buzás Judit Megjelent: 7 éve

Hogyan működhet sikeresen egy családi vállalkozás?

Ezzel a címmel rendezett konferenciát a múlt héten a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület. A konferencia központi kérdése az volt, hogyan lehet generációról generációra tovább örökíteni a családi vállalkozásokat, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a következő nemzedék képviselőinek.

A családi vállalkozások jelentőségét jól mutatja, hogy a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a munkavállalók 60 százalékát ők foglalkoztatják és a GDP nagyobb részét ezek a cégek adják. Magyarország esetében is kiemelt szerepet töltenek be a gazdaságban. Az utódlás kérdése, az ezzel összefüggő helyzetfelismerés és új jövőkép megtervezése pedig azért is fontos feladat, mert a generációváltást 3-ból mindössze 1 cég éli meg zökkenőmentesen.

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) felismerve, hogy több olyan hazai vállalat is van, ahol hasonló szituációval találják, találták magukat szemben a tulajdonosok, számos magyar családi vállalkozót hívott meg a rendezvényre, hogy véleményt cserélhessenek és tanulhassanak egymás tapasztalataiból.

A konferencián több személyes történet hangzott el arról, hogyan választanak utódot a vezetői székbe, milyen szerepe van az intuíciónak a döntéshozatalban, hogyan lehet saját vállalkozást vezetve összehangolni a munkát a magánélettel. Mindezt őszintén és hitelesen, hazai családi vállalkozások vezetőitől, tulajdonosaitól.

"A legfontosabb feladatunk az értékmentés"

A hazai családi vállalkozások java részét a rendszerváltás körüli években, az 50-es évek végén született generáció tagjai alapították, akiknek lassan át kell adniuk a stafétabotot. "De be kell látnunk azt is, hogy a fiatalok - ahogyan Dr. Rudas László, az Egyesület elnöke fogalmazott - úgy nem tudják, ahogyan mi tudtuk". Ennek több oka is van: egyrészről megváltozott a külső gazdasági környezet, amelyekben a vállalkozásoknak létezniük és boldogulniuk kell, másrészt, ők már másfajta tudással, attitűddel, kompetenciákkal rendelkeznek.

Egy, a Családi Vállalat Akadémia - a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület oktatási és kutatási bázisintézménye - által készített felmérés tanulságai szerint a hazai cégek jó úton haladnak az átadás-átvétel folyamatában, többségük nem tervezi a cége eladását. De ugyanilyen kevesen foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy esetleg nem-családtag vezetőt vonjanak be a vállalat irányításába, pedig jól átgondoltan ez az út is járható. Gelléri Péter, a kutatás vezetője szerint a legfontosabb készség ilyen esetben, hogy a behozott vezető "tudjon a gazda szemével nézni".

Így történt a Kürti család esetében, ahol azzal a dilemmával szembesültek, hogy a NextGen - a következő generáció -, "kapitány lesz-e egy kis hajón, vagy másodtiszt egy nagy hajón". Az informatikai terület, amelyen a cég tevékenykedik, és amelyen a versenyképesség és a szaktudás a legfontosabb, azt indokolta, hogy az utóbbi mellett döntsenek. Így a vállalat vezérigazgatójának egy kiváló informatikai szakembert, nem családtagot, Kmetty Józsefet nevezték ki. Ahogyan Kürti Sándor fogalmazott: "örökbe fogadtunk az ügyvezetőt". Fia, Kürti Tamás pedig az üzletfejlesztésen kezdett el dolgozni.

Hasonló kérdéseket vet fel a testvérek együttműködése, helye a családi vállalat vezetésében. Erről a Purnhauser testvérek, a Hauser Magyarország Kft. vezetői meséltek. Egyikőjük geográfusnak készült, a másik műszaki végzettséget szerzett. Tanulmányaik befejeztével mégis mindketten úgy döntöttek, hogy megosztva a feladatokat, a családi vállalkozásban kamatoztatják tudásukat. Visszatekintve úgy látják, hogy a közös (és sokszor embert próbáló) külföldi biciklitúrák sokat segítettek abban, hogy megismerjék egymást és közösen tudjanak gondolkodni. Azóta is évről-évre elutaznak valahová, távol a munkahelyüktől, hogy letisztuljanak bennük a mindennapok történései és tisztábban lássák a jövőt. "Ilyenkor szinte maguktól megszületnek a megoldások a felmerülő kérdésekre, az előttünk álló feladatokra" - mondják.

A hölgyek (édesanyák, lányok, feleségek) sincsenek könnyű helyzetben, amikor bekerülnek a családi cégbe. Mindennapi feladataik során előfordulhat, hogy szerepzavarba kerültek - főként eleinte, amikor még újak a vállalatban. Ivanics Zitának, az Ivanics Autópark Kezelő Kft. tulajdonosának például azon túl, hogy a cégben a saját helyét kereste, az édesapjával, mint főnökkel is meg kellett találnia a közös hangot az új helyzetben, hiszen amíg otthon természetes volt a kedveskedő megszólítás, addig a munkahelyen ugyanez nem működött. Zitának sokat segített a jogi diploma megszerzése, hiszen a saját maga által választott szakterület - azon túl, hogy hasznos volt a cég számára - megadta azt a magabiztosságot is, ami miatt mind az édesapja, mind pedig az alkalmazottak munkatársként, a cég részeseként (és nem csak mint a tulajdonos lányára) tekintettek rá.

Béres Klára, a Béres Zrt. kommunikációs igazgatója is a szakmaisággal vívta ki magának a családi cég vezetésének elismerését. Igaz, eleinte csak legyintettek rá, amikor kommunikációval akart foglalkozni, mondván "Klárikának ez a hobbija". Az évek során azonban bebizonyította, hogy ez a terület jóval több annál - a vállalat alakításának, megítélésének, professzionalizmusának egyik kiemelten fontos eszköze. Szintén fontos döntés a családi vállalkozásokban - az új generáció megváltozott stratégiájához, szemléletéhez alkalmazkodva - a vagyon átstrukturálásának kérdése.

Az, hogy miként lehet megőrizni, és tovább gyarapítani a családi cég értékeit és milyen utat válasszanak ehhez. Joó Attila, a Ganz Univerzál Zrt. ifjú vezetője például a korábbi hagyománytól, édesapja elképzeléseitől eltérően a pénzügyi befektetés mellett döntött.

Nincs azonban jó, vagy rossz válasz. Minden családnak magának kell megtalálnia a megoldást arra, hogyan folytatják tovább a szülők által alapított vállalkozást. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületének célja, hogy támogassa a hosszú távon felelős családi vállalatok gazdasági és társadalmi értékteremtését, valamint hogy fejlessze az együttműködést - regionális és nemzetközi szinten egyaránt.
Follow hrportal_hu on Twitter

MASZSZ: Sokan szeretnék, hogy munkaszüneti nap legyen december 24

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felméréséből kiderül: a lakosság számára fontos, hogy december 24-ét is minél előbb munkaszüneti nappá nyilvánítsák, hiszen így szenteste napján a munkavállalók többségének nem kellene dolgozni, illetve ezt a napot nem is kellene más időpontban, például szombaton ledolgozni - írja az MTI.tovább..

További cikkek
Felmentették a szegedi villamosvezetőt

Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a Szegedi Járásbíróság a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetése vétségének vádja alól... Teljes cikk

Hétszáznál is több képviselője lesz a német parlamentnek

Történelmi csúcson a Bundestag létszáma: minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások... Teljes cikk

A munkavállalás volt a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság ülésének témája

A fogyatékossággal élők munkavállalása volt a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság őszi ülésének egyik kiemelt témája - írja az MTI. Teljes cikk

Átadták a pécsi Kontakt-Elektro új üzemcsarnokát

Új üzemcsarnokot avatott Pécsett az alapításának 35. évfordulóját ünneplő, egyebek közt elektronikai berendezések, kapcsoló- és... Teljes cikk

Londonban is gondok vannak az Uber-rel

Nem hosszabbítja meg az illetékes londoni közlekedési hatóság az Uber egy hét múlva lejáró taxiszolgáltatási engedélyét. Közbiztonsági... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár