Hol tartanak a kölcsönzők és a közvetítők egy év covid után?

Abban minden megkérdezett egyetértett, hogy hullámvasútra emlékeztetett az utóbbi 12 hónap a kölcsönzési iparágba. Ezen belül mindenkinél kicsit máskor jött a gödör és jó esetben a visszapattanás. “A legerősebb visszaesést májusban láthattuk, amikor egyes ágazatokban 30-50%-os megtorpanást is tapasztaltunk. Nálunk mindez nem volt ennyire jelentős, de két-három hónapon keresztül a bevételeink mintegy 20%-kal alacsonyabbak voltak a tervezettnél, év végére állt vissza bevételünk a pandémia előtti szintre” - kezdi Juhász Csongor, a Prohuman Kft. ügyvezetője.

Kicsit később érkezett a lejtmenet a Starjobs Magyarországnál. “Csak a második félévben jött a visszaesés, akkor azonban majdnem 40%-os. Jelenleg az egy évvel ezelőtti időszak 70%-án állunk” - jegyzi meg Megyeri Péter ügyvezető, partner. Hozzáteszi, ők őszre a közvetítésre helyezték a fókuszt. “Kölcsönzést igénybe vevő partnereink jellemzően még kivárnak. Élelmiszeripari és a könnyűipari valamint az IT és a HR szektorban tevékenykedő partnereink növelték a termelésüket.”

A Pannon-Work őszre érzékelt felfutást a megbízásokban, amelyek az újév elejéig tartott ki. “Több esetben egyik napról a másikra 50-100 fős igényeket teljesítettünk partnereinknél. Idén februárban már éreztünk megtorpanást, mely jelenleg is tart. Óvatosabbak a cégek, és most inkább az 10 fő alatti létszámigények a jellemzőek” - mondja Nyikosné Kovács Melinda, kölcsönzési és HR outsourcing üzletágvezető.

Tavaly 23%-os árbevétel-növekedésről számolt be Mihályi Magdolna, a Jobtain Magyarország Kft. ügyvezetője. Mindezt úgy, hogy a járvány első hulláma végére, mintegy felére csökkent kölcsönzötti állományuk, amit aztán a második félévben visszaépítettek.

Nem lett könnyebb jó munkaerőt találni

Egy tévhit is elkezdett keringeni a cégek körében: sokkal könnyebb lesz toborozni, mert sok az álláskereső. “Az igazság ezzel szemben az, hogy a hirtelen szabaddá váló munkaerő legnagyobb arányban a covid által sújtott területekről - a vendérlátóipar, turizmus, idegenforgalom - érkezik, és nem termelő, gyártó vagy üzleti szolgáltató szektorban leginkább keresett területekről” - fogalmaz Juhász Csongor.

Persze valahol bevethető az állását veszített pincér és szállodai recepciós. “Ahol nem túl hosszú a betanulási idő, ott nyitottak voltak akár a vendéglátás területén tapasztalt munkavállalók közül betölteni a hiányzó helyeket. Több cégtől pozitív visszajelzések érkeznek a más szektorban munkájukat vesztett emberekről. Azt viszont nem lehet megjósolni, hogy az újranyitás után ezek a munkavállalók maradnak-e az új munkakörükben” - említ egy rizikófaktort Nyikosné Kovács Melinda (Pannon-Work).

Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője elmondta, hogy most az építőipari cégeknél nagy a kereslet szakemberekre, segédmunkásokra, hegesztőkre, lakatosokra, autószerelőkre, gépbeállítókra, villanyszerelőkre, karbantartókra. Kapósak a targoncavezetők, és nemzetközi forgalomban gyakorlatot szerzett gépkocsivezetők. Partnereik a szellemi munkakörökben pedig elsősorban mérnököket, logisztikai munkatársakat keresnek.

Sikeres volt az online átállás és a home office

A megkérdezettek abban egyetértettek, hogy a covid kevés pozitív hozadéka a digitalizáció. A toborzók otthonról is tudtak jelölteket szerezni, az álláskeresők közül pedig a többség beletanult az online interjúkba és tesztkitöltésekbe. Óriásplakátok, szórólapok és személyes toborzási találkozók helyett jöttek a közösségi médiás hirdetések és a netes események. “Fontos azonban, hogy ezt a csatornát kiegészítve a helyi jellegzetességeknek megfelelve egyéb, hagyományos toborzási eszközökkel együtt használjunk” - mondja Juhász Csongor.

A Pensum Group az online toborzás rendezvényeket emeli ki. “Munkatársaink egy-két nap alatt megteremtették a nagyobb létszámú online tájékoztatók kivitelezésének technikai feltételeit, így előfordult, hogy háromszor annyi résztvevője volt a tájékoztatónak, mint amikor még személyesen hívtuk be az érdeklődőket” - árulta el Hadházy Tamás, igazgatósági tag.

A kékgallérosok kiválasztásában már akadtak döccenők. “Sokan túl laza - hiányos, vagy nem odaillő öltözékben vesznek részt az interjún, aminek az oka valószínű az, hogy nem mindig veszik olyan komolyan, nem mindig érzik a súlyát az online interjúknak, a személyes alkalmakhoz képest. Ugyancsak igaz ez az online interjú körülményeire. Több jelöltnek van technikai problémája a bejelentkezéssel, ami meglehetősen feszültté teszi őket az interjú első perceiben. Sokszor pedig az internet minősége miatt válnak kicsit frusztrálttá” - sorolja Mihályi Magdolna (Jobtain).

Nincs jelentős béremelés, nehezebben váltanak a jelöltek

A jelöltek bérigényéről Megyeri Péter (Starjobs) elmondta, hogy szellemi pozíciókban nem jellemző a bérek csökkenése. Akire szükség van, azokat most is magas bérszínvonalon lehet csak megtalálni. “A munkavállalók váltási hajlandósága jóval kisebb, mint a járvány előtt. Váltásra, csak jóval magasabb béren lehet ösztökélni a munkavállalókat” - teszi hozzá.

Juhász Csongor (Prohuman) inflációkövető béremelést tapasztal. Ő is megerősíti, hogy a munkavállalók ragaszkodnak állásukhoz, a covid hatására megnőtt a biztonságérzet iránti igény. “Ügyes és figyelemfelkeltő hirdetési módszerekkel, valamint személyre, területre szabott módszerekkel azért vannak, akik mozdíthatóak, amennyiben eléggé attraktív és vonzó a kínálkozó lehetőség” - mondja az ügyvezető.

A Jobtainnél úgy látják, hogy a munkaadók a megtartás és a jók odavonzása miatt jelentős bérfejlesztésekben gondolkodnak, de megfontoltabbak is lettek. Alaposabban megnézik, kit vesznek fel, több időt szánnak egy-egy kiválasztásra.

“Legyen biztos munkahely, még ha nem is olyan presztízsű, mint a korábbi, és a bér lehet akár alacsonyabb” - említ egy jelölti hozzáállást Hadházy Tamás, azaz a munkahely stabilitása most szinte mindent visz.

Kellenek-e a külföldi munkavállalók?

Az utóbbi években jelentősen felfutott a szomszédos, nem uniós tagállamokból - Ukrajnából és Szerbiából - a munkavállalók behozatala. A covid ezt megakasztotta. Kíváncsiak voltunk, mit várnak a kölcsönzők. “Megtorpant az igény a harmadik országbeli munkavállalókra” - erősíti meg feltételezésünket Nyikosné Kovács Melinda (Pannon-Work). Ennek fő oka, hogy a most behozott munkavállalók csak 10 napos karantén után állhatnak munkába. “Minden cég azonnali megoldást szeretne létszámproblémáira, és mivel a magyar munkavállalókkal is könnyebben betölthetőek a nyitott pozíciók így inkább ezt választják. Viszont ezzel azt a kockázatot is be kell vállalni a cégeknek, hogy ha újra indul az ország, akkor a legtöbb munkavállaló visszatér eredeti szakmájához, és ismét létszámproblémái lehetnek” - magyarázza a toborzási szakértő.

A jövőt illetően Juhász Csongor (Prohuman) már optimista. “Szinte biztos, hogy újra és gyorsan lesz majd szükség egy-egy területen külföldi munkásokra, mert ahogyan a járvány előtt, utána is lesznek területek, ahol nem lesz egyszerű, vagy nem lesz lehetséges, megfelelő számú és tudású magyar dolgozót bevonni” - fogalmaz, hozzátéve, hogy cégüknek Beregszászon és Belgrádban is van kirendeltsége.