Megjelent: 4 hónapja

Hol tartanak a kölcsönzők és a közvetítők egy év covid után?

Egy évvel ezelőtt állította a feje tetejére a magyar gazdaságot a koronavírus-járvány. Hogyan élték meg ezt az évet a kölcsönzési szolgáltatók, amelyek az egyik legérzékenyebbek az ilyen változásokra? Mennyiben változott az álláskeresők viselkedése, bérigénye és a megbízók elvárása. Körképünk.

images

Abban minden megkérdezett egyetértett, hogy hullámvasútra emlékeztetett az utóbbi 12 hónap a kölcsönzési iparágba. Ezen belül mindenkinél kicsit máskor jött a gödör és jó esetben a visszapattanás. “A legerősebb visszaesést májusban láthattuk, amikor egyes ágazatokban 30-50%-os megtorpanást is tapasztaltunk. Nálunk mindez nem volt ennyire jelentős, de két-három hónapon keresztül a bevételeink mintegy 20%-kal alacsonyabbak voltak a tervezettnél, év végére állt vissza bevételünk a pandémia előtti szintre” - kezdi Juhász Csongor, a Prohuman Kft. ügyvezetője.

Kicsit később érkezett a lejtmenet a Starjobs Magyarországnál. “Csak a második félévben jött a visszaesés, akkor azonban majdnem 40%-os. Jelenleg az egy évvel ezelőtti időszak 70%-án állunk” - jegyzi meg Megyeri Péter ügyvezető, partner. Hozzáteszi, ők őszre a közvetítésre helyezték a fókuszt. “Kölcsönzést igénybe vevő partnereink jellemzően még kivárnak. Élelmiszeripari és a könnyűipari valamint az IT és a HR szektorban tevékenykedő partnereink növelték a termelésüket.”

A Pannon-Work őszre érzékelt felfutást a megbízásokban, amelyek az újév elejéig tartott ki. “Több esetben egyik napról a másikra 50-100 fős igényeket teljesítettünk partnereinknél. Idén februárban már éreztünk megtorpanást, mely jelenleg is tart. Óvatosabbak a cégek, és most inkább az 10 fő alatti létszámigények a jellemzőek” - mondja Nyikosné Kovács Melinda, kölcsönzési és HR outsourcing üzletágvezető.

Tavaly 23%-os árbevétel-növekedésről számolt be Mihályi Magdolna, a Jobtain Magyarország Kft. ügyvezetője. Mindezt úgy, hogy a járvány első hulláma végére, mintegy felére csökkent kölcsönzötti állományuk, amit aztán a második félévben visszaépítettek.

Nem lett könnyebb jó munkaerőt találni


Egy tévhit is elkezdett keringeni a cégek körében: sokkal könnyebb lesz toborozni, mert sok az álláskereső. “Az igazság ezzel szemben az, hogy a hirtelen szabaddá váló munkaerő legnagyobb arányban a covid által sújtott területekről - a vendérlátóipar, turizmus, idegenforgalom - érkezik, és nem termelő, gyártó vagy üzleti szolgáltató szektorban leginkább keresett területekről” - fogalmaz Juhász Csongor.

Persze valahol bevethető az állását veszített pincér és szállodai recepciós. “Ahol nem túl hosszú a betanulási idő, ott nyitottak voltak akár a vendéglátás területén tapasztalt munkavállalók közül betölteni a hiányzó helyeket. Több cégtől pozitív visszajelzések érkeznek a más szektorban munkájukat vesztett emberekről. Azt viszont nem lehet megjósolni, hogy az újranyitás után ezek a munkavállalók maradnak-e az új munkakörükben” - említ egy rizikófaktort Nyikosné Kovács Melinda (Pannon-Work).

Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője elmondta, hogy most az építőipari cégeknél nagy a kereslet szakemberekre, segédmunkásokra, hegesztőkre, lakatosokra, autószerelőkre, gépbeállítókra, villanyszerelőkre, karbantartókra. Kapósak a targoncavezetők, és nemzetközi forgalomban gyakorlatot szerzett gépkocsivezetők. Partnereik a szellemi munkakörökben pedig elsősorban mérnököket, logisztikai munkatársakat keresnek.

Sikeres volt az online átállás és a home office


A megkérdezettek abban egyetértettek, hogy a covid kevés pozitív hozadéka a digitalizáció. A toborzók otthonról is tudtak jelölteket szerezni, az álláskeresők közül pedig a többség beletanult az online interjúkba és tesztkitöltésekbe. Óriásplakátok, szórólapok és személyes toborzási találkozók helyett jöttek a közösségi médiás hirdetések és a netes események. “Fontos azonban, hogy ezt a csatornát kiegészítve a helyi jellegzetességeknek megfelelve egyéb, hagyományos toborzási eszközökkel együtt használjunk” - mondja Juhász Csongor.

A Pensum Group az online toborzás rendezvényeket emeli ki. “Munkatársaink egy-két nap alatt megteremtették a nagyobb létszámú online tájékoztatók kivitelezésének technikai feltételeit, így előfordult, hogy háromszor annyi résztvevője volt a tájékoztatónak, mint amikor még személyesen hívtuk be az érdeklődőket” - árulta el Hadházy Tamás, igazgatósági tag.

A kékgallérosok kiválasztásában már akadtak döccenők. “Sokan túl laza - hiányos, vagy nem odaillő öltözékben vesznek részt az interjún, aminek az oka valószínű az, hogy nem mindig veszik olyan komolyan, nem mindig érzik a súlyát az online interjúknak, a személyes alkalmakhoz képest. Ugyancsak igaz ez az online interjú körülményeire. Több jelöltnek van technikai problémája a bejelentkezéssel, ami meglehetősen feszültté teszi őket az interjú első perceiben. Sokszor pedig az internet minősége miatt válnak kicsit frusztrálttá” - sorolja Mihályi Magdolna (Jobtain).

Nincs jelentős béremelés, nehezebben váltanak a jelöltek


A jelöltek bérigényéről Megyeri Péter (Starjobs) elmondta, hogy szellemi pozíciókban nem jellemző a bérek csökkenése. Akire szükség van, azokat most is magas bérszínvonalon lehet csak megtalálni. “A munkavállalók váltási hajlandósága jóval kisebb, mint a járvány előtt. Váltásra, csak jóval magasabb béren lehet ösztökélni a munkavállalókat” - teszi hozzá.

Juhász Csongor (Prohuman) inflációkövető béremelést tapasztal. Ő is megerősíti, hogy a munkavállalók ragaszkodnak állásukhoz, a covid hatására megnőtt a biztonságérzet iránti igény. “Ügyes és figyelemfelkeltő hirdetési módszerekkel, valamint személyre, területre szabott módszerekkel azért vannak, akik mozdíthatóak, amennyiben eléggé attraktív és vonzó a kínálkozó lehetőség” - mondja az ügyvezető.

A Jobtainnél úgy látják, hogy a munkaadók a megtartás és a jók odavonzása miatt jelentős bérfejlesztésekben gondolkodnak, de megfontoltabbak is lettek. Alaposabban megnézik, kit vesznek fel, több időt szánnak egy-egy kiválasztásra.

“Legyen biztos munkahely, még ha nem is olyan presztízsű, mint a korábbi, és a bér lehet akár alacsonyabb” - említ egy jelölti hozzáállást Hadházy Tamás, azaz a munkahely stabilitása most szinte mindent visz.

Kellenek-e a külföldi munkavállalók?


Az utóbbi években jelentősen felfutott a szomszédos, nem uniós tagállamokból - Ukrajnából és Szerbiából - a munkavállalók behozatala. A covid ezt megakasztotta. Kíváncsiak voltunk, mit várnak a kölcsönzők. “Megtorpant az igény a harmadik országbeli munkavállalókra” - erősíti meg feltételezésünket Nyikosné Kovács Melinda (Pannon-Work). Ennek fő oka, hogy a most behozott munkavállalók csak 10 napos karantén után állhatnak munkába. “Minden cég azonnali megoldást szeretne létszámproblémáira, és mivel a magyar munkavállalókkal is könnyebben betölthetőek a nyitott pozíciók így inkább ezt választják. Viszont ezzel azt a kockázatot is be kell vállalni a cégeknek, hogy ha újra indul az ország, akkor a legtöbb munkavállaló visszatér eredeti szakmájához, és ismét létszámproblémái lehetnek” - magyarázza a toborzási szakértő.

A jövőt illetően Juhász Csongor (Prohuman) már optimista. “Szinte biztos, hogy újra és gyorsan lesz majd szükség egy-egy területen külföldi munkásokra, mert ahogyan a járvány előtt, utána is lesznek területek, ahol nem lesz egyszerű, vagy nem lesz lehetséges, megfelelő számú és tudású magyar dolgozót bevonni” - fogalmaz, hozzátéve, hogy cégüknek Beregszászon és Belgrádban is van kirendeltsége.
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Új világrend épül: kulcsszerephez jutnak az atipikus foglalkoztatottak

A pandémia felgyorsította a munkaerő-piaci folyamatokat, hatékonyabb és rugalmasabb lett a munkaszervezés. Nyárra ismételten kialakult a korábbi... Teljes cikk

Sok a tévhit az IT-s szakmákról a fiatalok körében

A pályaválasztók jóval kevesebb IT területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint ahány létezik. A fiatalok harmada hiszi azt, hogy nincs érzéke az... Teljes cikk

Nemzetközi harc indult a munkavállalókért

Elkezdődött a visszarendeződés a munkaerőpiacon: nincs elég ember az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban és bizonyos kereskedelmi területeken sem.... Teljes cikk