Honnan tudhatod előre, hogy utálni fogod a munkahelyed?

Ha az ember egy nagy és közismert céghez megy dolgozni, akkor valamivel könnyebb dolga van, hiszen nagyobb eséllyel talál a vállalatról bővebb információt, véleményeket. A kisebbek esetén azonban inkább a szerencsére van utalva, hiszen annak is kevesebb a valószínűsége, hogy az ismeretségi körben lesz valaki, aki már dolgozott ott, vagy ismer valakit... stb. A cégkultúrára utaló jelek felismerésére, a releváns információk kiszűrésére adnak néhány tippet a FastCompany által megkérdezett szakértők.

Nem árt például észrevenni a különbséget céges hozzáállás tekintetében, hogy méltán büszkék a vállalatra, a teljesítményre, de tudják, hogy adott esetben van még mi tanulniuk, és akár tévedhetnek is vagy arrogánsak, túlzottan magabiztosak. Egy egészséges cégkultúrában jelen kell lennie a szerénységnek és a kételkedésnek is.

Egy kis szkepticizmus sem árt, érdemes figyelni a következetlenségekre. Az utóbbi években egyre több szó esik az employer brandingről, amely - ha jól csinálják - valóban tükrözi a cégkultúrát, és a megfelelő embereket vonzza be, ha viszont nem, akkor csak a marketing egy következő szintje. Így azt kell észrevenni, ha a cég által közvetített üzenetek és a valós vélemények nem egyeznek. Az állásinterjún, azon kívül, hogy a jelölt rákérdez a cégkultúrára, konkrét példát is jó kérni az interjúztatótól, hogy a gyakorlatban, a mindennapokban, hogyan működik, érvényesül ez a kultúra. Ebből az is kiderülhet tudják-e valóban, hogy az adott esetben hangzatos kifejezések mögött mi van, és saját élményeik vannak-e róla.

Olyan munkavállalókkal is érdemes szót váltani, akik nem a céges központban dolgoznak, esetleg támogató pozíciót töltenek be. Vagyis például egy mérnöki profilú vállalkozásnál megkérdezni az értékesítőt vagy a pénzügyest, mennyire érzik magukat a cég részének, mennyire értékelik a munkájukat.

Aztán ott van az egyik döntő kritérium, ami alapvetően határozhatja meg, hogy valaki hogy érzi magát egy munkahelyen, illetve elvállalja-e egyáltalán a munkát: a főnök személye. (Erről szakértői véleményt itt is olvashat.) Egy állásinterjún is el lehet menni személyes irányba, vagyis megkérdezni az interjúztatót, hogy mióta dolgozik a cégnél, és ha szereti, miért. A legutóbbi a legfontosabb, mert itt a saját szubjektív véleményét kell kifejtenie. Aztán ezt is össze lehet vetni a cég által magáról kialakítani vágyott képpel.

Ahogy már a korábbi javaslatok közt is elhangzott, érdemes alapvetően nyitott szemmel járni, vagyis figyelni, hogy hogyan bánnak a jelölttel a kiválasztási folyamat során, ugyanakkor hogyan bánnak egymással a cég alkalmazottai. Ha valaki mondjuk az asszisztensével gorombán és elutasítóan bánik, az valószínűleg a többi alkalmazottal sem viselkedik másként.