HR a korrupció hálójában?

Sok az elkötelezett cégvezető, de a korrupciós hálózatok alulról hatolnak be a vállalkozásokba, vállalatokba, és sok esetben nehezen ismerhetők fel - állítja a "Korrupciós hálózatok Magyarországon 2010-ben" című dolgozat. A kutatást vezető Pintér István szerint a hálózatok a cégvezetés tudta nélkül szerveződnek és átszövik a teljes munkahelyet. A Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány kutatásából kiderült, hogy a HR-osztály a támadók kiemelt célpontja. Aki itt befolyással rendelkezik, döntési helyzetbe kerül, ha felvételről, előmenetelről vagy elbocsátásról van szó - vagyis a korrupciós hálózat tagjaként kaput nyithat a kizárólag a pénzszerzésre és etikátlan pozíciónyerésére törekvő társainak. Pintér István elmondta, hogy elméleti összegzés volt a céljuk, ezért nem emeltek ki konkrét gazdasági ágazatokat, és a HR-re vonatkozó megállapításaik sem csupán a HR-szakma szakemberei, hanem szélesebb kör válaszai alapján alakultak ki.

Cáfolatok

Miért nincs több hírünk, ismeretünk a korrupciós hálózatok működéséről a HR-ben? - egy tömör válasz: azért, mert nem léteznek. Az általunk megkérdezett HR-területen dolgozó szakemberek legalábbis nem észlelték működésüket.

Pajor Mariann, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) szakmai vezetője arról számolt be, hogy tagjaik részéről nem érkezett panasz korrupciós tevékenység miatt. Tagságukban lévő száz cég és magánszemély több mint százezer munkavállalóval dolgozik. A személyzeti tanácsadó cégek, vagyis a munkaerő-kölcsönzők és -közvetítők megrendelői eddig nem éltek olyan panasszal, hogy közvetített vagy kölcsönzött dolgozójukat korrupció miatt el kellett távolítaniuk. Jónás Anikó nem tud arról, hogy a magyar HR-esek számára gondot okoznának a korrupciós hálózatok. - A Kelly Serviceshez több ezer fő közvetítése után sem érkezett olyan panasz, hogy az általunk javasolt és felvett munkatársak korrupciós ügyekbe keveredtek volna vagy hálózatot kezdtek építeni a cégen belül - mondta el kérdésünkre a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cég ügyvezető igazgatója. Jónás Anikóhoz a munkaerő-kölcsönző cégeket képviselő Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) etikai bizottságának vezetőjeként sem érkezett korrupciós tevékenységre utaló panasz. Dénes Rajmund, a Magyra Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs vezetője sem tapasztalta, hogy a korrupciós hálózatok be akarnának törni a HR-osztályokra.

Lipcsei András, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Int. Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a korrupciós hálózatok működése veszélyes a gazdaságra, de biztosan kevesebb kárt okoznak, mint a korrupt magánszemélyek. Az emberek többsége, ha feltennénk ezt a kérdést, azt válaszolná, hogy nem tud korrupciós hálózatok működéséről, viszont vannak személyes tapasztalatai korrupt emberekkel kapcsolatban. A hálózati jelleg veszélyes lehet a szervezőknek is, hiszen minél többen tudnak róla, annál könnyebben lelepleződhet, míg az egyén biztonságosabban mozoghat a szervezetben, ezért elsősorban a korrupt magánszemélyek kiszűrése jelent gondot - indokolta álláspontját.

Pintér István kutatásvezető szerint azért hallunk keveset a korrupciós hálózatokról, mert az érintett cégek egyedül és egymástól elszigetelten kénytelenek felvenni ellenük a harcot. Egyedül, mert nem találnak segítő kezet az állami szervezetek részéről, és elszigetelten, mivel kényes ügyeiket szigorúan a nyilvánosság kizárása mellett kezelik, még egy büntető feljelentés sem jelenti azt, hogy sokak számára elérhetővé válik a történet. Akik kiszorítják a hálózatok tagjait, azok ezt nem teszik közé, hiszen negatív hír lenne, hogy egyáltalán beférkőztek hozzájuk, az pedig kérdéses, hogyan bizonyítható káros, etikátlan, törvényekbe ütköző tevékenységük.

Valami hasonló, az is lehet, hogy korrupció?

- A korrupció megítélésekor szűk mezsgyén mozgunk. Minden vezetői döntés mögött személyes vélemény áll, ezért nehéz meghatározni, hogy mikor beszélhetünk korrupcióról - mondta el Pajor Mariann. Kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy egy piaci viszonyok között működő cég HR-vezetőjéről nem feltételezi, hogy az adott feladatra teljesen alkalmatlan személyt venne fel saját hatáskörében vagy a cégvezetés utasítására. Korrupció mégis létezik, vetetettük fel, ami nem a cég érdekeit szolgáló logika és józan érdekek mentén, hanem éppen ezek ellenében működik, amikor pl. a HR-es csak láncszem a vezetés gépezetében. - Azt el tudom képzelni, hogy egy 100 százalékban megfelelő jelölt helyett befuthat egy 80 százalékban alkalmas, ha jó network áll mögötte vagy pl. megrendelést hoz a cégnek - mondta el Pajor Mariann. A szakmai vezető szerint probléma, hogy egy HR-vezető ilyen helyzetben nem kérhet külső, objektív útmutatást. Ezzel a kérdéssel tagjai megkeresése híján az OHE eddig nem foglalkozott.

A munkaerő-kölcsönzői oldal és a szolgáltatásaikat igénybe vevő munkáltatók üzleti viszonya Dénes Rajmund szerint lehetőséget ad a visszaélésekre, ami közvetve érintheti a HR-osztályt is. - Van néhány cég, melynek tendereire nem érdemes pályáznunk munkaerő-kölcsönző cégünkkel, mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján esély sincs a bekerülésre, hiába adunk olyan ajánlatot, ami nem veszélyezteti a szolgáltatás jó színvonalát és a lehetséges megrendelőnek is kedvező lehetne. A HR-osztály az adott beszállítót önös vagy cége érdekétől vezérelve etikátlan módon előnyben részesíti más kölcsönzővel szemben.

A tisztességes verseny érdekében szükségét látnám, hogy a szakma határozzon meg egy a kölcsönzött munkavállalók díjára vonatkozó minimumot, és az egymással versengő kölcsönzők ne mehessenek ez alá az ajánlattételkor - fejtette ki. Úgy látja, a korrupciógyanús esetek többsége nem az, aminek látszik, sokkal inkább a megrendelői oldal érdekeit szolgálja, vagyis a kölcsönzött munkaerőt szívesen látó cégeknek áll érdekében, hogy az adók és járulékok kifizetésére sem elegendő óradíjakra szerződjön a kölcsönzőkkel. Más kérdés, hogy vannak olyan kölcsönzők, melyek hajlandók erre, és ezzel az adófizetés elmaradása mellett munkavállalóiknak is kárt okoznak, amihez a kölcsönvevő cég nyugodt lelkiismerettel asszisztál. Dénes Rajmund véleménye szerint a céges struktúrát tekintve nem a HR-en, hanem a beszerzési területeken dolgozók vannak jobban kitéve a kísértésnek. - Tudjuk, hogy számos esetben a beszerzési vezető előnyben részesíti a kapcsolatrendszerében lévő cégeket. Ez egyrészt lehet jó megoldás, ha a cég javára válik, ha még sincs így, akkor pedig nehéz rábizonyítani a korrupciót - mondta el.

Vizsgálni lehet a feddhetetlenséget

A kutatás megállapításait tekintve Lipcsei András azzal egyetért, hogy a HR-osztály jó célpont lehet, hiszen ide futnak be az állásra jelentkezők. Fontosnak tartja, hogy az úgynevezett "feddhetetlenséget ellenőrző vizsgálatok" a HR-osztály alaptevékenységei közé tartozzanak. Bizonyos kiemelt pozícióknál ez egyébként is elmaradhatatlan. - Ezekről a módszerekről részletesen senki nem beszél a nyilvánosság előtt, bár legegyszerűbb eleme a mindenki számára ismert "erkölcsi bizonyítvány" bekérése is lehet az ellenőrzés egyik formája. A vezető-kiválasztással foglakozók is nagy gondot fordítanak arra, hogy az általuk javasolt személyek minden velük szemben támasztott morális követelménynek is megfeleljenek. Ezt a célt szolgálják az erre a célra kifejlesztett tesztek, életút-elemzések, de a referenciák beszerzése is. A jelölt alkalmasságának kérdésében elektronikus lábnyomai is információkkal szolgálnak. Fontos kiemelni, hogy minden ilyen vizsgálat csak a vonatkozó jogszabályok szigorú betartása mellett és a vizsgált személy tudtával és beleegyezésével történhet. Persze egy ember teljes múltjának feltérképezése, 100 százalékos megismerése lehetetlen, de nem is ez a cél - fejtette ki. A HR-osztályok a személyzeti tanácsadó cégek közreműködését kérhetik, ha úgy gondolják, indokolt a felelősség megosztása. Ezzel a kettős szűrővel tisztában lehetnek a korrupciós tevékenységet gyakorló pályázók is, ezért - mivel nagyobb az esély a lebukásra - Lipcsei András szerint tudatosan elkerülik a vezető kiválasztó és munkaerő-közvetítő cégeket.

Felvetődik a kérdés, hogy a korrupt munkavállalók kiszűrése nehezíti-e a munkaerő-közvetítők, fejvadászok munkáját. Lipcsei András szerint erről szó sincs: - Mi elsősorban a pozitívumokra koncentrálunk, hogy megtaláljuk az adott állásra leginkább megfelelő személyt, ennek az ellenpontja, amikor kiszűrjük azokat, akiket szakmai okok miatt nem javaslunk, sőt, nagy kockázatot jelenthetnek, de ez nem nehezíti a munkánkat, csak izgalmasabbá teszi - mondta el.

Rontja az álláskeresők esélyeit?

Pintér István felvázolta a hálózatok működését. A kiebrudalt hálózat tagjai újabb munkahelyekre szivárognak be, és igyekeznek minél gyorsabban, minél nagyobb befolyást szerezni. A vírus megállíthatatlanul terjed. Pintér szerint a belső kártevők tevékenysége az álláskeresők esélyeit is rontja, elsősorban a középvezetői szinten és a fölött. A kutatók ezért valószínűsítik, hogy egyre gyakoribb eset, hogy a cégek belső, megbízható munkatársakkal töltik be az olyan helyeket, ahová nagy kockázatot jelentene beengedni ismeretlen embereket, hiszen nem tudják ellenőrizni, hogy közük van-e valamelyik korrupciós hálózathoz. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ez a veszély nem fenyegeti a becsületes pályázók állásba kerülését. Lipcsei András tapasztalatai szerint nem helytálló, hogy a korrupciós hálózatok vagy korrupt személyek olyan hatással lennének a munkaerőpiacra, ami rontaná az álláskeresők esélyeit. Meggyőződése, hogy az állások megpályáztatásakor nem a korrupt munkatársak vagy hálózatok beszivárgásától való félelem miatt döntenek arról, hogy belső emberek vagy az álláshirdetésre jelentkezők kerüljenek pozícióba. A komoly szakmai munkát végző cégeknél elsősorban szakmai okai vannak, hogy kívülről vagy belülről érkeznek a jelöltek. Leegyszerűsítve a kérdést, három tényező megléte dönt arról, hogy ki lesz az állás elnyerésére alkalmas személy: bizalom, szakértelem, általános kompetenciák; és mindig az adott feladat határozza meg, melyik kerül előtérbe.