Itt a bizonyíték, hogy változtatni kell, különben elrohasztja az agyunkat az internet

Aki látni szeretné az emberi értelem halálát, fogja be az orrát, és írja be a YouTube-ra a „skibidi WC” szót. A 11 másodperces videóban egy animált emberi fej áll ki a vécécsészéből, miközben a „skibidi dop dop dop dop dop igen igen” értelmetlen szöveget énekli. A klipet több mint 215 milliószor nézték meg, és több százmillió hivatkozást váltott ki a TikTok-on és más közösségi oldalakon – írja a The Guardian.

Így mindjárt érthetővé válik, hogy az "év szava versenyen" miképp került ki győztesen (37 ezer ember szavazata alapján) az Oxford University Press, az Oxford English Dictionary kiadója által összeállított hat szavas szűkített listából az "agyrohadás". 

A „brain rot” definíciója szerint „egy személy mentális vagy intellektuális állapotának feltételezett romlása, különösen olyan tartalom (manapság főként online tartalom) túlzott fogyasztása miatt, amelyet közönségesnek vagy kihívást nem jelentőnek tartanak”.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a technológia szó szerint mennyire rothasztja az agyunkat, és hogy a kényszeres internethasználat milyen mértékben pusztítja szürkeállományunkat.

A kutatási eredmények szerint az állandó kognitív túlterhelés rosszabb hatással van az agyunkra, mint a kannabisz szedése. A vizsgált személyek IQ-ja átlagosan 10 pontot esett a túlterhelés hatására.

A brit felnőttek átlagban legalább napi négy órát töltenek online (a Z generációs férfiak napi öt és fél órát, a Z generációs nők pedig hat és fél órát).

Az elmúlt években számos tudományos kutatás bizonyította, hogy az internet csökkenti a szürkeállományunkat, gyengíti a memóriát és a kognitív folyamatokat. 

„A nagyfokú internethasználat és az intenzív multitasking a prefrontális régiók szürkeállományának csökkenésével jár együtt” - állapítja meg az egyik tanulmány. Az internetfüggőségben szenvedő embereknél „strukturális agyi elváltozások” és „csökkent szürkeállomány” figyelhető meg. Egyes tudósok a „digitális demencia” kockázatát is felvetik. 

2018-ban a Stanford Egyetem vezető memóriapszichológusai által elemzett, egy évtizedes adatok alapján megállapították, hogy a több online platformmal egyszerre foglalkozó emberek memóriája és figyelme csökkent.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy nagyon keveset teszünk a folyamat megállítása érdekében. Earl Miller, az MIT idegtudósa 2022-ben arra figyelmeztetett, hogy jelenleg „a kognitív leépülés hurrikánjában” élünk. Dr. Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem informatika professzora és az Attention Span című könyv szerzője bizonyítékokat talált arra, hogy milyen drasztikusan csökken a koncentrációs képességünk. Kutatócsoportja 2004-ben megállapította, hogy az átlagos figyelem időtartama bármely képernyőn két és fél perc. 2012-ben ez az érték 75 másodperc volt. Hat évvel ezelőtt ez az érték 47 másodpercre csökkent. Ez „olyasvalami, ami miatt szerintem társadalmunknak nagyon aggódnia kellene” - mondta egy 2023-as podcastban.

A technológia miatt tehát kevésbé leszünk intelligensek, végtére is arra terveztük, hogy teljesen magához ragadjon bennünket. A végtelen görgetés egy „feneketlen levesestálhoz” hasonlítható. Az állandóan „újratöltődő” online táplálék manipulálja az agy jutalmazó rendszerét. A végtelen „keresés” erőteljes dopaminvezérelt körpályái függőséget okozhatnak.

Mi történik, ha nem teszünk azért, hogy javítsunk hanyatló kognitív egészségünkön? Tristan Harris, a Google egykori dizájn-etikusa már 2019-ben az amerikai kongresszusban elmondta, hogy emberek milliárdjai kapják olyan platformoktól az információikat, amelyek üzleti modellje azon alapul, hogy minél több figyelmet nyernek meg magunknak, annál nagyobb profitot termelnek. „Ez a magával ragadó technológia egy masszívan alábecsült és hatalmas erő, amely a világot formálja” - mondta. „Átvette az irányítást az emberi történelem fonalán, és katasztrófába fog minket sodorni, ha nem vesszük kezünkbe az irányítást."

Az agysorvadás kifejezést a fiatalok tették népszerűvé az interneten, akiket a leginkább veszélyeztetnek a jelenség hatásai. Bíztató hír, hogy a leginkább veszélyeztetettek vannak a leginkább tudatában a problémának. Az első lépés a változás felé a probléma megértése. És van okunk a bizakodásra. Az elmúlt években a technológiaellenes mozgalmak egyre nagyobb teret nyertek: a tizenévesek butatelefonjaitól kezdve az okostelefon-mentes gyermekkorért folytatott kampányokig; zöld utat nyitottak egy olyan jövő felé, amelyben képesek vagyunk visszaszerezni az irányítást az elménk felett. 

fotó: freepik