Kedvez és szigorít a munkajog

Átszervezhetik a munkaidőt

A napi munkaidőtartam alapulvételével eddig legfeljebb három hónapos vagy 12 hetes keretben határozhatta meg szabadon a munkáltató, hogy mennyit kell dolgoznia az alkalmazottaknak. Az új szabályozással viszont kaptak még egy hónapot vagy plusz négy hetet.

Eddig a készenlétet követően 11 óra pihenőidő járt, ettől csak a kollektív szerződés térhetett el. Az új szabályok szerint amennyiben a készenlét alatt nem kellett dolgoznia, a munkavállalót nem illeti meg pihenőidő.

Csak szakemberhiány esetén túlórázhatunk

Rendkívüli munkavégzés esetén a korábbi szabályok szerint a munkáltató egyes dolgozók számára – megállapodás alapján – az éves kétszáz órán felül további legfeljebb száz, összesen tehát legfeljebb háromszáz óra időtartamú rendkívüli munkavégzést rendelhetett el.

Ezt a megállapodást korábban csak olyan alkalmazottal köthették meg, aki mellé már keresték a váltótársat, a munkaerőigényt beadták a munkaügyi központhoz, ám nem sikerült hasonló szakembert találni. Akkor is jogos volt a túlmunka, ha a beosztás olyan magas szintű vagy kivételes ismereteket, gyakorlatot igényelt, amely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges volt. Június 1-jétől azonban elég, ha az első feltétel teljesül – olvashatjuk a PricewaterhouseCoopers jogi hírlevelében.

Kevesebb táppénz jár

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (1997. évi LXXXIII.) is változik. Eddig a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ennek megszűnését követően pedig 45 napon át járt. Ez utóbbi időtartam lerövidül 30 napra, és a méltányosság alapján megállapítható táppénz időtartama is 30 napra módosul. A jogszabályváltozás július 31. után lép életbe.

Eddig a táppénz összege legalább kétéves biztosítási idő esetén a jövedelem 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy kórházi ellátás alatt a 60 százaléka volt. A módosítás után ezek az értékek egységesen 10 százalékponttal, 60 illetve 50 százalékra csökkennek.

A betegszabadság időtartamára a munkavállalónak a távolléti díjának 70 százaléka jár – az eddigi 80 helyett. (A távolléti díj akkor jár, ha a munkáltató engedélye alapján, illetve a cég működésében felmerült okból nem kell munkát végezni. Ez utóbbi esetén a kiesett munkaidőre, azaz az állásidőre a személyi alapbére illeti meg a munkavállalót. Távolléti díjat kap a bíróságon tanúskodó vagy a közeli hozzátartozó temetésén részt vevő dolgozó, de a kötelező orvosi vizsgálat vagy a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra is jár.)

Az az üzemi baleset, ami a munkához köthető

A szabályok szerint az a baleset lehet üzemi, amely a dolgozót a „foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri”. Tehát nem minden, a munkahelyen történt egészségkárosodás lehet munkabaleset. Az üzemi baleset egyik fajtáját, úgynevezett úti balesetet szenved az, akit a munkába vagy onnan a lakására, szállására menet közben ér valamilyen szerencsétlenség.

A baleseti táppénz összege úti baleset esetén a jövedelem 90 százaléka. Százszázalékos táppénz üzemi baleset esetén jár.