Megjelent: 2 éve

Kötelezheti-e a cég a dolgozókat home office-ból való bejárásra, ha többeket felment alóla?

A cégemnél két éve otthoni munkavégzés van. Májustól vissza kell térni az irodába. Hat ember dolgozik azonos pozícióban, kettő külföldre költözött közben és onnan dolgoznak. A cég a négy helyi munkavállalót akarja kötelezni irodai munkavégzésre. A két munkatársat felmentik ez alól. Ezt a cég megteheti? Ez beleesik az egyenlő bánásmódba?

mdr

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?


Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

A kérdéséből azt feltételezem, hogy a munkaszerződése a munkavégzés helyeként a munkáltató székhelyét vagy telephelyét jelöli meg és a távmunkavégzés (home office) csak időszakosan került bevezetésre a veszélyhelyzet miatt. A jogszabályok átmeneti ideig ugyanis lehetővé tették a munkáltató számára, hogy egyoldalúan rendelje el a távmunkavégzést. Amennyiben valóban egyoldalú munkáltatói döntésre került sor, akkor a munkáltató e döntését bármikor megváltoztathatja és elrendelheti, hogy a munkavállaló ismét a szerződés szerinti munkavégzési helyen, amennyiben az a cég székhelye, telephelye, akkor ott, végezzen munkát.

Az a tény, hogy egyes munkavállalók számára továbbra is megengedi a munkáltató az otthoni munkavégzést, még nem feltételez automatikusan jogsértést.

Az egyenlő bánásmód lényeges követelmény a jogban, kiváltképp a munkajogban. Maga a Munka Törvénykönyve is kimondja keretjelleggel, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A Munka Törvénykönyve helyett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény határozza meg pontosabban az egyenlő bánásmód fogalmát.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül – a teljesség igénye nélkül - az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Ezesetben a jogszabály elsősorban az ésszerűtlen és önkényes magatartásokat szankcionalizálja.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről elsősorban akkor beszélhetünk tehát, ha az adott munkavállalónak a fenti jogszabály által meghatározott védett tulajdonsága van és ezen védett tulajdonságát sérti a hátrányos megkülönböztetés. Egyenlő bánásmód megsértéséről tehát akkor beszélhetünk, ha Ön valószínűsíti, hogy rendelkezik egy védett tulajdonsággal, amely miatt hátrányban részesítette a munkáltató a többi munkavállalóhoz képest.

 

Aki válaszol:

Dr. Tömösvári Andrea, ügyvéd, munkajogi szakértő Dr. Tömösvári Andrea, ügyvéd, munkajogi szakértő

Dr. Tömösvári Andrea a Dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda alapító ügyvédje. Átfogó tapasztalattal rendelkezik társasági jogi, munkajogi, adatvédelmi területen, így gazdasági társaságok számára komplex jogi támogatást nyújt.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Andirkó Balázs István LL.M. ügyvéd válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Cserép Zoltán öngondoskodási szakértő válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mit tehetek, ha a felmondási idő utolsó hetére Covidos lettem?

Felmondási időmet töltöm, végig dolgoztam, de az utolsó hétre Covidos lettem, betegállományban vagyok. Mi történik akkor, ha a közös... Teljes cikk

A munkáltató csökkentheti a munkaidőmet 16 év után?

16 év folyamatos munkaviszony után, táppénzen sem voltam soha, most a munkáltatóm a 8 órás munkaidőmet 4 órára akarja csökkenteni. Megteheti-e? Teljes cikk