Megjelent: 10 éve

Küzdelem a stressz ellen - "felső szinten"

Felsővezetőknél kulcskérdés, hogy miként kezelik a stresszt. Mezei Andrea executive coachként, azaz felsővezetők személyes tanácsadójaként az elmúlt 15 évben több száz felsővezetőt támogatott a munkájuk okozta nehézségek, megtorpanások leküzdésében. Vele készült interjú a felsővezetők stresszhelyzetéről.

- Hogyan stresszelnek a felsővezetők? Van jellemző mintázat?

- Mondok két elég ellentétes példát, mindkettő nagyon jellemző. Van egy fiatal, igen tehetséges srác, hívjuk Balázsnak, aki egy médiacég menedzsmentjében ül. Felsővezető. Ezt iszonyú stresszel járó pozíciónak éli meg, a szétesettség határán van. Rángatják innen, rángatják onnan, semmire nincs ideje. A legnagyobb baja az, hogy mindenkinek meg szeretne felelni, a tulajdonosoknak éppúgy, mint az embereinek. És nem képes rá. Rászakadt ez a vezetői feladat, gyakorlatlan, egyáltalán nincs felépítve a rendszere, hogy egy ilyen helyzetben hogyan kell viselkedni. Nem tudja, kivel hogy kell bánni, kit hol kell kezelni. Aki ilyen gyakorlatlanul kerül felsővezetői pozícióba, az gyakran komoly krízist eredményez.

Viszont ha megnézzük objektíve: egy száz fős, sikeres cégben felsővezető. Az irodájuk nagyon inspiráló és kényelmes, fiatal, lelkes, elkötelezett munkatársai vannak. Hát olyan nehéz ez? Hol van ez a terhelés az Egyesült Államok elnöke munkájának komplexitásához képest? Ha Balázs helyzetében ennyire szétesik valaki, akkor az amerikai elnök nem élhetne két napnál tovább.

A szervezet, és bármilyen szervezet, de maradjunk a szabadversenyben működő, "kapitalista" szervezeteknél, addig megy el, amíg tud. Az egy ilyen állatfajta, ilyen a természete. Ez nem jó vagy rossz, hanem ilyen. Ha nem tudod beletenni a saját igényeidet, akkor ki fog zsákmányolni. De ez adottság, a külvilág adottsága. Ha elkezdesz teniszezni, akkor nem lehet, hogy ne legyen ott az ellenfél. És van még a háló, amin át kell ütni a labdát, vannak a vonalak, amiken belül kell maradni, ott a közönség, amelyik belekiabál a szervádba - ezek mind olyan körülmények, amik a játék részei, ha nem bírsz megbirkózni velük, akkor nem kezdesz teniszezni. De ami az igazi gondot okozza, nem a játék természete; az igazi ellenfél belül van. A szorongás, a megfelelni akarás, az erőlködés, a félelem.

Vannak dolgok, amik segítenek. Ha van egy jó főnököd, az segít. Ha van egy támogató szervezeti kultúra, akkor könnyebb. De alapvetően neked kell megharcolni az egészet, és nem a szervezettel, hanem saját magaddal. Balázzsal a coaching során kialakítjuk azt a rendszert, amiben tud működni. Onnan kezdve, hogy berendezzük az irodáját. Konkrétan, ott a szobában. Hogyan nézne ki az iroda, hogy jó legyen. Kik lennének ott? Kinek, mi lenne a feladata? És így tovább. Tömködjük be azokat a lyukakat, amik a tapasztalatlanságából fakadnak.

Ha meg nagyon rossz főnök ül feletted? Hát akkor... Feldmár András megmondta, hogy 16 éves korodtól te vagy a felelős azért, hogy milyen társaságban vagy. Mindig el lehet menni, mindig lehet váltani.

Másik példám János, egy nagyvállalat élén ül. Tíz éve ugyanazt csinálja, nem motiválja már tovább. Inkább kiégésnek nevezném, ami vele történik. Tíz évig lapátolt, lapátolt, tolta a vállalat szekerét. Hátranéz, és megkérdezi magától, hogy mit csináltam én itt eddig. Látok annyit előre, mint amennyit hátra, mi fog itt még történni? Elidegenedik önmagától és a munkájától. Nem érzi jól magát, kényelmetlen neki a saját élete. Otthon is merev, ugyanazt a teljesítmény-szemléletet nyomja rá a családjára, mint ahogy a munkájához hozzááll, örömöt nem talál semmiben. Ilyenkor vissza kell saját magához vezetni. Megkerestetem vele azt az élénk, lelkes, fiatalt, aki volt. Ha visszatalál a régi önmagához, akkor el is kezdi gyógyítani magát. És nagy változtatásokat fog meglépni. Nem azt mondom, hogy szerzetesnek áll Indiában, de még akár az is lehet. Nyugaton már egyre elterjedtebb a sabbatical, a pár hónapos, egyéves munkaszünet. Egy idő után a vezetőknek szükségük van erre, különben teljesen kiégnek.

A két példa, amit elmondtam olyan, mint a bipoláris zavar (mániás depresszió) két véglete: a megfeszített pörgés és a teljes elidegenedettség. De egy életúton belül normális, hogy az embernek ilyen meg olyan szakaszai vannak. Az önismeret fejlesztésével ezeket fel lehet ismerni, és meg lehet küzdeni velük.

- És hogy állnak önismeret terén a magyar vezetők?

- Nagyon sokat változott a helyzet, sokkal jobb, mint régen volt. Ma már a vezetők sokkal tudatosabbak, sokkal intelligensebben állnak hozzá a munkájukhoz, és benne saját magukhoz. Ma már nem szitokszó az, hogy terápia. Rátanultak arra, hogy mennyire alapvetően fontos az önismeret, az önmenedzselés, a kommunikáció. Húsz évvel ezelőtt egy vezető nagyon kiszolgáltatott, hányattatott volt. Új volt az egész rendszer, és nagyon sok ember beletört. Ma már nem. Mondhatjuk, hogy a "vadkapitalizmus" már sokkal inkább a helyén van. És egy vezetőnek, vagy bárkinek, rengeteg lehetősége van, hogy találjon magának valamilyen formát, hogy fejlessze önmagát, hogy jobban meg tudjon birkózni a nehézségeivel.


- Kutatások azt mutatják, hogy minél magasabb szintű vezető valaki, annál kevésbé stresszel, mert annál kevésbé kiszolgáltatott. Te ezt hogy látod?


- Jobb fölül lenni, ez tény. De ha valaki nagyon készületlenül kerül oda, mint például Balázs, akit említettem, akkor összeroppanhat. Aki egész életében arra készül, hogy vezető legyen, tapasztalt, és legfőképp van víziója, tudja, mit akar elérni, akkor vezetőként igazán jól érezheti magát, akkor flow-ban van. Persze ilyenkor is előfordulhat, hogy az ember elszámítja az erejét. De ha jól "rálát a pályájára", ha tudja, hogy mekkora pályán focizik, akkor könnyen ki lehet bogozni, hogy önmenedzselési, vagy delegálási, vagy erőbeosztási problémája van éppen. Vagy az is előfordul, hogy történik valami olyan az életében, amire nem számított, és ami felborít mindent. Egy vezető a hegy tetején, vagy mondjuk egy elefántcsonttoronyban ücsörög, és ez sok mindenre vakká teszi. Megy előre, dolgozik, dolgozik, aztán hopp, hirtelen elhagyja a felesége. A hatalomból fakadó elszigeteltség és vakság a vezetők kockázati tényezője. Ezen is az önismeret fejlesztésével lehet segíteni.

- Kiből lesz jó felsővezető?

- A középvezetőkkel a szervezet nagyon kegyetlen. Ez a legrángatottabb helyzet. Ha valaki ott, középen bírja a nyomást, nem esik szét, vissza tudja verni a "támadásokat", elég autonóm személyiség ahhoz, hogy érvényesíteni tudja a saját igényeit, abból lesz jó felsővezető. Persze Magyarország, adottságai miatt, "leányországnak" mondható, általában nálunk nagyvállalatok leányvállalatai vannak. Így az itthoni felsővezetők többnyire egyáltalán nem függetlenek, hanem meg kell felelniük a központnak, helyzetük a középvezetőkéhez hasonlít.


- Hogy látod a férfiak, nők helyzetét a vezetésben? Miben különbözik egy férfi és egy női felsővezető?



- Szép törekvés az egyenjogúság, nem rossz, hogy már van szavazati jogunk, de valójában fényévekre vagyunk attól, hogy igazi egyenjogúság legyen. Rengeteg előítélet működik a nőkkel szemben. Sokáig nem értettem, hogy nekem, nőként, miért kell mindig kétszer annyit letennem az asztalra, mint egy férfinak. Ahány menedzsment teamben ültem eddig, mindig én voltam az egyetlen nő. Sokkal több férfi felsővezető kliensem van, mint nő. Egy nőnek sokkal jobban kell bizonygatnia önmagát, sokkal jobban kell megugrania mindent, mint egy férfinak. Ráadásul a jellegzetes, és elfogadott vezetői viselkedések, nem tipikus női viselkedések. Egy férfinél még vonzónak is tűnik, ha határozott és kemény, egy nőtől ezt nem fogadjuk el. Egy férfi vezetőnek rengeteg mindent megbocsátunk, amit egy nőtől sosem fogadnánk el. És akkor még ott van a család, gyerek kérdés. Sok felsővezető nőnek nincs gyereke, de ha van, akkor hihetetlen sok lelkiismereti problémával küszködik. Eleget foglalkozom-e a gyerekemmel, elég időt töltök-e vele? A férfiak úgy repülnek át ezeken a problémákon, hogy meg sem rezdülnek. Mikor egy nő magas szintű vezető lesz, nagyon beszorított szerepbe kerül, és úgy tapasztalatom, hogy valamilyen módon mindig meghasonlik önmagával. A társadalom is nagyon ambivalensen viszonyul a női vezetőkhöz, nehéz pálya ez.

Mezei Andrea, közgazdász, 1993 óta dolgozik vezetői tanácsadóként. A GROW Szervezetfejlesztési Tanácsadó Zrt. coachaként több száz felsővezetőt és vezetői teamet támogatott már. 2012-ben nemzetközi PCC Coach minősítést szerzett. Elvégezte a SOTE Mentálhigiénés posztgraduális képzését. Jelenleg Neal Wecker intimitás coaching módszertanát kezdi alkalmazni munkái során. A Grow Zrt. Integratív coach képzésének egyik vezetője.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Milyen az igazi emberközpontú munkahely?

Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk

Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene?

Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk

Így lehet sikeres a karrierváltás 40-en túl

Mely lépések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy aki középkorúként karrierváltásra adja a fejét egy biztosan kifizetődő új irányt válasszon? A... Teljes cikk