Lehetnek-e a HR-esnek barátai?

Alapvetően kétféle HR létezik. Az egyik csak adminisztrál, jobbára a végrehajtó hatalom jobbkeze, míg a másik igyekszik tényleg a dolgozók kedvére tenni, hogy legjobb munkahelyként ösztönözze nagyobb teljesítményre őket. A HR evolúciója azonban manapság új irányt vett: a vállalatok egyre nagyobb szükségét érzik (különösen így válság idején), hogy a HR osztály felnőjön a cégvezetés mellé és stratégiai partnere legyen az üzleti folyamatokban. Azonban ahol megvalósul is ez a fajta professzionalizmus, még ott sem tudnak egyet kiküszöbölni: a személyes kapcsolatok befolyását. Manapság az állások fele ismeretség alapján kel el, vagyis láthatóan a HR-esek sem mindig törik magukat a legjobb jelölt megtalálásán, egyszerűbb, ha egy megbízható munkatárs hasonlóan megbízható ismerősét veszik fel.

Az etikailag vitatható gyakorlat rengeteg pozitívummal jár a szervezet számára: egyrészt nem kell sokat gondolkodni, hogy ki legyen a mentor, másrészt könnyebbé válik a beilleszkedés, elvégre a kollégák általában megelőlegezik a bizalmat egy szeretett munkatárs barátjának; arról nem is beszélve, hogy fesztelenebb hangulatnak köszönhetően kreativitabbak és produktívabbak az emberek. A kezdeti sikerek azonban hosszú távon megbosszulhatják magukat: a pár perces magánjellegű beszélgetések hosszú-hosszú anekdotázásokba csaphatnak át, vagy ami még rosszabb, klikkek alakulhatnak ki, amelyek előítéletek és féligazságok alapján határozzák majd meg az emberek egymáshoz való viszonyát - példálózott Dr. Jan Yager, a munkahelyi barátságokról már több könyvet jegyző szakértő.

Kellemetlenné is tud válni a munkahelyi barátság

A barátságok rendszerint e nélkül is megváltoznak a munkahelyeken. Az ember általában teljesen másképp viselkedik a munkatársak között, mint a baráti körében. A professzionalizmus jegyében muszáj elfogulatlanul, tisztán a munka minősége alapján ítéletet mondani a másikról - márpedig senkinek sem esik jól, ha egy esetleges hibát pont a barátja dörgöli az orra alá. Különösen kellemetlen a helyzet, ha éppen HR-esként kell véleményezni egy barátot, vagy csak közbenjárni valamely ügyében. Elvégre az ember mindent megtesz a másikért, ugyanakkor a munkahelyen a barát is csak egy munkavállaló a sok közül, nem lehet kivételezni vele. Barát vagy kolléga, örök belső harc ez, kellő belátás híján ugyanis könnyen leegyszerűsödhet ez a kettősség.

Az eleve munkahelyeken köttetett barátságok további veszélyeket rejtenek magukban. Előzmények híján ugyanis nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy esetleges előléptetésnél összezördülnek a felek. Természetesen örök barátok között is kirobbanhat egy "világháború", de a közös múlt általában szigorúbb keretek közé szorítja az irigységből fakadó ellenérzéseket. Amennyiben mégis sikerül megtartani a barátságot, a kollégák állandó céltáblájává válik az ember: ha a beosztott bizalmaskodik a főnökkel, akkor a munkatársak kérdőjelezik meg a motivációját; ha pedig a főnök jópofizik a beosztottal, ráfogják, hogy kivételezik - mutatott rá Dr. Jan Yager.

Ennek elkerülése érdekében a Buzzle.com néhány megfogadnivaló tanáccsal szolgál a barátoknak:

1. Tisztázzák a viszonyokat!

Fektessenek le alapszabályokat: az üzlet az üzlet, nincs helye a romantikus bájolgásnak. Biztosítsák egymást arról, hogy a munkahelyi történések nem személyes indíttatásúak, hiszen a szakmaiság jegyében lehetőség sincs arra, hogy ilyesmiket figyelembe vegyenek.

2. Kolléga, nem barát!

Kezeljék úgy egymást, mintha kizárólag munkatársak lennének. Semmi munkahelyen túlmutató bratyizás, különben előbb-utóbb megszólják és kiközösítik mindkettejüket a munkatársak.

3. Ne ebédeljenek együtt!

Az ebédidő közös eltöltése azt a látszatot kelti, mintha a barát nagyobb befolyással, hatalommal rendelkezne a munkatársak felett. Ezért inkább csak akkor ebédeljenek együtt, ha a többi kollega is jelen van. Még az egyszeri alkalmakkal is érdemes vigyázni, a munkatársak ugyanis figyelnek és mindent megjegyeznek.

4. Értékelés szigorúan a szakmaiság jegyében

Az éves/féléves teljesítményértékelések során igyekezzenek a szokottnál is szakmaibbak lenni, egyesek ugyanis megkérdőjelezhetik az ítélőképességüket, arról nem is beszélve, hogy a pontatlan értékeléssel a fejlődés lehetőségét sem tudják egymásnak biztosítani.

5. Ne beszéljenek a beosztottakról!

Nemhogy nem ajánlott, egyenesen tilos a munkatársakról beszélgetni. Ez ugyanis előbb-utóbb a többiek kibeszéléséhez vezet, ami kvázi egyenlő a besúgó rendszer kiépítésével.

6. Barátnak is tudni kell lenni

Szabadidőben egyáltalán ne beszéljenek a munkáról, illetve a munkahellyel kapcsolatos dolgokról, élvezzék ki inkább azt, hogy végre barátok lehetnek.

7. Ne alkossunk különálló szigetet!

Munkahelyi rendezvények alkalmával sem ajánlott többet megengedni egymásnak. Bármennyire is fesztelen hangulatú a parti, ne kezdjenek magánjellegű attrakcióba, inkább igyekezzenek bevonni a többi beosztottat is a buliba.