Már meggondolják a gyári munkások a váltást: trendforduló a gyártó cégek álláspiacán?

“Január közepétől fordulat állt be a gyárakban dolgozó munkavállalók váltási szándékában. Nőtt a munkanélküliségtől való félelem, a munkavállalók ragaszkodnak a munkahelyükhöz, nehezebben lehet őket elcsábítani egy jobbnak tűnő ajánlattal. A biztosat keresik, elillant a magabiztosság” - fogalmazza meg tapasztalatait Küzmös László. A 30-40 százalékos fluktuációs értékek 10 százalék körülire szelídültek, ami jó hír a munkaadóknak. Hozzáteszi, hogy ez átmeneti állapot is lehet: ha javulnak a gazdasági kilátások, elkezd csökkenni az infláció, akkor ismét növekedhet az önként távozó munkavállalók száma. A megbízóik egy része is óvatosabbá vált. Akadnak, akik már elkezdtek leépíteni vagy a távozó munkavállalók helyeit nem töltik fel.

Akár bruttó félmillió forintot is lehet keresni

Nagy kérdés, hogyan alakulnak a bérek. Széles a spektrum, 5-25 százalék közötti a fizetésemelési terv, lesznek munkavállalók, akiknek csökken majd a reálbére. A cégek egy része megvárja az első negyedéves eredményeket és áprilistól változtat a fizetéseken. Küzmös László elmondta, hogy gyári munkára havi bruttó 250 ezer és 550 ezer forint között szórnak a fizetések. Az alsó sávot a Kecskeméttől délre a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kínálják a cégek, a felső sávot Budapesten, a nyugati országrészben és keleten az M3-as autópálya mentén lehet keresni.

A gyári szektor munkaerőt a most gyengélkedő vendéglátásból, a mezőgazdaságból és a kereskedelemből is elszív. A HR szakember azonban figyelmeztet, akik innen érkeznek gyári operátori pozícióba, sokszor átmeneti szükségmegoldásként tekintenek a munkára és amint jobbra fordul a széljárás iparágukban, távoznak is. Különösen a három műszakos munkarendhez alkalmazkodás okoz sokaknak nehézséget. 

A gyártó cégek az utóbbi évtizedben sokat tettek azért, hogy minden hadra fogható munkás kezet megtaláljanak Magyarországon. Már 80-100 kilométerről is utaztatnak, munkásszállásokat építettek vagy bérelnek. A tapasztalat az, hogy országhatáron belül a keletről nyugatra vagy a fővárosba költözés nem annyira vonzó, újabb nagy számú munkavállaló már nem mozdítható több száz kilométeres távolságba. Ennek oka, hogy a bérkülönbség már nem olyan nagy, hogy érdemes lenne más városban egy új életet felépíteni.

Továbbra is pörög a harmadik országból toborzás

Vannak azonban vállalatok, amelyek továbbra is folyamatos létszámnövekedésben gondolkodnak. Elsősorban az ipari ingatlanok kivitelezésében érdekelt építőipari cégek, a jármű- és a könnyűipari munkaadók között találni ambiciózus terveket. E cégek előszeretettel igényelnek munkavállalókat harmadik országból, akár több száz főt. A kormány 2017-től könnyítette fokozatosan az EU-n kívüli munkavállalók behozatalát. Először Ukrajnára és Szerbiára, majd több lépésben, mára 17 országra terjesztette ki. Minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők Dél-Amerikától a Távol-Keletig toborozhatnak munkavállalókat és kölcsönzöttként a magyar munkaadók rendelkezésére bocsáthatják őket maximum két éves határozott idejű szerződéssel. A Get Work Mongóliából, Vietnámból és a Fülöp-szigetekről hoz munkásokat és aktívan toboroz Indonézia, Kirgizisztán és Kazahsztán irányából is. A volt szovjet tagköztársaságok munkavállalói iránt azok a cégek érdeklődnek, akik eddig ukránokat foglalkoztattak. A HR szakember elmondta, hogy a megrendeléstől a gyárba érkezésig a toborzás átfutási ideje 3-5 hónap.

“Eddig nagyon jó tapasztalataink vannak a harmadik országból érkezőkkel. Jóval alacsonyabb a fluktuáció, mint a magyar és ukrán munkavállalóknál, vállalnak túlórát, ők azért jönnek ide, hogy minél több pénzt keressenek” - fogalmaz. Hozzáteszi, hogy egy harmadik országbeli nettó 200-300 ezer forint fizetést vár el szállással és napi egyszeri étkezéssel. Érdemes a bérajánlatot nem euróban vagy dollárban megadni, mert a forint gyengülése idején már nem is annyit ért a fizetésük dollárban, mint amit ideérkezésük előtt számolgattak.   

A magyar közbeszédben számos negatív vélemény jelenik meg az ázsiai vendégmunkások behozataláról. Küzmös László hangsúlyozza, hogy a külföldiek nem a magyarok munkáját veszik el, a béreket sem törik le, inkább szükségszerűség ittlétük. “Jelenleg az ipar egy szegmensében sem lehetne kielégíteni a munkaerő-igényeket külföldiek foglalkoztatása nélkül. Ha nem jönnének, akkor beruházások állnának le és gyártó egységek távoznának az országból.” 

A nyitóképen Küzmös László