Már nem végzed teljes szívvel a munkát? A váltás előtt ezeket gondoljuk át!

Több ember néz szembe ezzel a problémával, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A 2017-es Gallup jelentés szerint az amerikai munkavállalók csak egyharmada elkötelezett a munkája iránt, vagyis háromból csupán egy dolgozó érez magas szintű kezdeményezőkészséget, elkötelezettséget, szenvedélyt a munkavégzése során. A munkavállalók többsége egyáltalán nem ilyen elégedett a munkájával.

Az elégedetlenségnek számos oka lehet: talán úgy érezzük, hogy újra és újra csak ugyanazt csináljuk, megkérdőjelezhetjük a munkánk értelmét. Lehet, hogy a főnökünk egy korlátozó mikromenedzser, aki nem törődik a dolgozói fejlődésével. De az is megeshet, hogy a bennünk végbemenő fejlődés miatt érezzük úgy, hogy már mások a prioritásaink, mint amikor elkezdtük az aktuális munkánkat. Mindegy, hogy mi a kiváltó ok, a legújabb tudományos kutatások azt sugallják, hogy érdemes újragondoljunk szakmai életünket.

Tedd fel a kérdést, mit akarsz a munkádtól

Nem mindenki szeretne magas teljesítményt, nagy karriert. A Yale egyik professzora, Amy Wrzesniewski által végzett kutatás szerint az emberek általában három kategóriába esnek bele: egyesek a munkájukat a karrierjüknek tekintik, mások csupán munkának látják, míg megint mások elhivatottságnak. Talán nem meglepő módon ez a harmadik csoport az, amelynek tagjai nagyobb teljesítményt érnek el, és elégedettebbek a munkájukban.

A kulcs az, hogy meghatározzuk, mi hajt minket, mitől vagyunk szenvedélyesek, mi motivál igazán, majd ezekből kell építkeznünk. Nem elképzelhetetlen, hogy ami a 20-as éveinkben ösztönzött minket, az többé már nem annyira vonzó. Ne erőltessük 30,40,50, 60 éves énünket a 20 évesek ambíciójába, még akkor sem, ha nem találtuk meg az igazi hivatásunkat.

Lásd jelenlegi munkád jó oldalát is, és használd fel

Szervezeti magatartáskutatók által készített vizsgálatok azt mutatták, hogy az emberek fantáziadúsan és hatékonyan tudják újratervezni a munkájukat, vagy áthangolni azt egy általuk kedvelt formába, ha arról van szó. Ha például élvezzük a statisztikát, de nem szeretjük az értékesítést, tegyük fel magunknak a kérdést, vajon el tudjuk-e tolni a felelősségünket az általunk kedvelt irányba. Ha szeretünk másokkal együttműködni, de magányosnak érezzük magunkat, vajon tudunk a partnereket szerezni a projektjeinkhez? Néha a legkisebb kiigazítást is minőségi változást eredményezhet a munkában.

Foglalkozz a munkán kívüli szenvedélyeiddel

Lehet ez egy olyan hobbi, amelyről már számtalanszor elmondtuk magunknak, hogy nincs időnk rá a munka mellett, vagy egy olyan személyes projekt, amely egyáltalán nem kapcsolódik a munkánkhoz vagy a karrierünkhöz. A munkán kívüli szenvedélyek megélése és a bennük lévő lehetőségek kiaknázása sikeresen ellensúlyozhatja a heti öt napos, reggel 9-től délután 6-ig tartó munkát. Ezek az inspiráló törekvések akár pozitív változásokat is előidézhetnek a munkánkban, hiszen energiát, inspirációt adnak a munkavégzéshez.

Ha pedig mindez nem vezet sikerre, változtassunk. Gondoljunk karrierünk megváltoztatására úgy, mint egy lakásfelújításra. Amikor megvásároltuk a lakást, még megfelelt a követelményeinknek és igényeinknek, de azóta eltelt egy kis idő, változtak a prioritások, vagy egyszerűen csak túlnőttünk rajta. Vajon ebben az esetben felújítanánk, vagy hagynánk az eredeti állapotában? A munkával ugyanez a helyzet. Tegyük fel a kérdést: Megváltoztak-e a szükségleteink? És ha igen, elég-e felújítani, vagy itt már tovább kell lépni?

Ha csökken a munkánk iránti érdeklődésünk, ne veszítsük el a reményt. Megtalálhatjuk ugyanis a módját, hogy újra szítsuk a szenvedélyünket, vagy legalább csekély változásokat hajtsunk végre a helyzet jobbítására. Valószínű mi magunk is meglepődnénk, mennyire rugalmasok és leleményesek vagyunk, amikor karrier-felújításról van szó.

A Harvard Business Review cikke nyomán

Bánosi Eszter / HVG Kiadó Zrt.