Megnő a vezetők teljesítményalapú bérezésének szerepe

A nemzetközi, emberi erőforrás tanácsadással és kiszervezéssel foglalkozó Hewitt Associates szerint az aktuális gazdasági helyzetre való tekintettel a vezető európai vállalatoknak felül kell vizsgálniuk a felsővezetői javadalmazási stratégiát, kiemelten fókuszálva a készpénz, illetve a részvény alapú ösztönzőkre.

A Hewitt által készített elemzés (2009 Eurotop 100 Directors- Remuneration) azt vizsgálja, hogy a tehetséges vezetők megtartásának érdekében hogyan érdemes újratervezni a fizetési struktúrát, hogy az párhuzamosan megfeleljen a tulajdonosi elvárásoknak is.

A felmérés rávilágított, hogy Európában a vezető beosztást betöltők javadalmazási csomagja meglepően egységes, ami azt mutatja, hogy a vezető cégek ugyanabból a körből építik fel a vezetői utánpótlást. Ugyanakkor a befektetői elvárásoknak és a jelenlegi gazdasági helyzetnek megfelelően az ösztönző csomagok szerkezete Európában is módosításra szorulhat.

Leonardo Sforza, a Hewitt brüsszeli irodájának vezető tanácsadója szerint: "Jóllehet a brit gyakorlatban 2003 óta meghonosodott Say on Pay rendszer nem bevett gyakorlat Európában, a javadalmazási kérdésekről döntő testületek működésének átláthatóbbá és nyilvánossá tétele egyre nagyobb igény mind a törvényalkotók, mind pedig a tulajdonosok részéről. Belgiumban például a felsővezetői javadalmazást szabályozó nemzeti etikai kódexet nemrégiben vizsgálták felül; az Európai Bizottság pedig módosította a területre vonatkozó 5 évvel ezelőtti ajánlásait, de az új pán-európai törvénytervezetet sem szabad figyelmen kívül hagyni a továbbiakban. Ugyanakkor a javadalmazási gyakorlatok szigorú, pártatlan vizsgálatának túl kell lépnie a jogi megközelítésen."

Makrai Fanni, a Hewitt magyarországi tanácsadási részlegének javadalmazási tanácsadója a következőképpen vélekedik:
"Az utóbbi néhány hónapban a felsővezetői javadalmazás kérdése állt számos vita középpontjában. Egyre több vállalat tekinti át a felsővezetői kompenzációs csomagjainak szerkezetét, hogy megfeleljen a jelenlegi gazdasági környezet által támasztott követelményeknek."

"Bár a felsővezetői bérek szintje hasonló Európa top 100 vállalatánál, ugyanakkor a javadalmazási csomag összetétele országonként változik. A részvényopció továbbra is igen elterjedt, annak ellenére, hogy a befektetők többsége mára inkább a teljesítményhez kötött részvényprogramokat részesíti előnyben. A jelen gazdasági helyzet hatására azonban a részvényopciók vonzereje gyengül, hiszen a piaci ingadozások miatt lényegesen költségesebb ösztönzőnek számít, mint a teljesítményhez kötött részvényprogram, emellett fennáll a lehetőség, hogy a részvényopció a piaci helyzet rendeződése után aránytalanul magas értékű juttatássá válik."

Terjed a teljesítményalapú bérezés

A Hewitt felmérése szerint Európa top 100 vállalatánál a felsővezetők körében is egyre inkább elterjed a teljesítmény alapú javadalmazás, díjazásuk közel háromnegyedét rövid- és hosszú távú ösztönzők teszik ki. Makrai Fanni hozzátette:
"Érdekes lesz megfigyelni, hogy a válság hatására hogyan alakulnak a bónusz kifizetések a következő évben. Mivel a fix bérek emelkedésére jelentős mértékben nem számíthatunk 2009-ben (ha emelkednek egyáltalán), a hangsúly bizonyosan a teljesítménytől függő bérelemekre tevődik át.

"Jóllehet egyesek megkérdőjelezik a bónuszkifizetések válsághelyzetbeli létjogosultságát, úgy gondoljuk kiemelten fontos, hogy a vállalatok továbbra is fenntartsák egyértelmű célokhoz kötött ösztönző javadalmazási konstrukcióikat. Ugyanakkor figyelembe kell venniük a tulajdonosok érdekeit is a bónusz alapjául szolgáló teljesítményszint meghatározásakor. A kitűzött céloknak nem szabad ösztönözniük a túlzott mértékű kockázatvállalást, mely elkerülhető lehet a bónusz késleltetés, vagy visszavonás lehetőségének beiktatásával, mely Európában még csak elvétve van jelen."

Legfontosabb eredmények

A Hewitt felmérése szerint a változó bér a felsővezetők díjazásának több mint háromnegyedét teszi ki; az Eurotop 100 vállalatok legmagasabb jövedelmű vezetőit tekintve a teljes jövedelem mediánja jó vállalati eredmény esetén elérheti a 5.5 millió eurót is.

További tanulságok:

- A vezetői bérszínvonal csaknem azonos Európa legjobb 100 vállalatánál, hiszen nemzetközi viszonylatban ugyanazokért a tehetségekért versengenek, azonban a javadalmazási csomag összetétele országonként változik.

- A vezetői bérszínvonal a skandináv országokban a legalacsonyabb, Svájcban pedig a legmagasabb. A jelenség részben a piac kapitalizációjával magyarázható, de tükrözheti a skandináv országokra jellemző "egyenlőséget hangsúlyozó" kultúrát is.

- A vezetők díjazásában a változó bér aránya Nagy-Britanniában és Németországban a legmagasabb: 77 százalék, illetve 76 százalék.

- Az alapfizetés a spanyol vállalatoknál a legmagasabb és Franciaországban a legalacsonyabb, viszont a francia vezetők nyugdíjmegoldásai sokkal kedvezőbbek, mint más országokban dolgozó kollégáiké.

- A cégek legmagasabb beosztású vezetői (vezérigazgató vagy elnök) esetén az alapfizetés mediánja magasabb, mint az azonos szinten dolgozó amerikai kollégáiké - utóbbiak esetében hangsúlyosabbak a változó bérelemek.