Mi áll a fiatalok foglalkoztatási adatainak növekedése mögött?

Ahogy a HR Portal hírül adta, a KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikája alapján 2013. második negyedévében pozitív tendenciák érvényesülnek a különböző korcsoportok foglalkoztatottsági mutatóit vizsgálva: a fiatal, 15-24 éves korcsoportban 219 ezren voltak foglalkoztatottak 2013 második negyedévében, a korosztály 19,2 százalékos foglakoztatási rátája 1,4 százalékponttal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkanélküliségi arány feleződik, ahogy haladunk felfelé a képzettségi létrán. Az alapfokú végzettségűek körében tapasztalt több mint 20 százalékos munkanélküliségi arány a középfokú végzettségűeknél 10 százalék alá, míg a felsőfokú végzettségűeknél 5 százalék alá süllyed.

Az ifjúsági munkanélküliség növekedése összeurópai jelenség, mely a gazdaságilag sebezhetőbb országokat a vártnál is jobban érintette a válság tetőzésével - olvasható a MOSZ Ifjúsági Tagozatának közleményében. Magyarország a 15-24 év közötti korosztálynál a maga 29 százalékos mutatójával a közép-súlyosan érintett országok között szerepel. Még érdekesebb azonban a statisztikákban a szervezet szerint az, hogy a foglalkoztatottak milyen végzettséggel bírnak. Az EU 27 adataival összehasonlításban a korosztálynál az alapfokú végzettségűeknél a foglalkoztatási ráta - az Eurostat adatai szerint - Magyarországon 4.9 százalékos (EU 27-nél 19,4), a középfokú végzettségűeknél 28.6 százalékos (EU 27-nél 44,4 százalék), a felsőfokú végzettségűeknél pedig 56.3 százalékos, ami magasabb, mint az EU 27 átlaga (56 százalék).

A hazai munkanélküliség korosztályi eloszlása tehát valóban torz, ahogy ezt számos más adat és statisztikai adat is alátámasztja. A Munkástanácsok Ifjúsági Tagozata ezért érdeklődéssel fogadja a szakfőiskolai rendszer megteremtésének szándékát, mely hidat képezhet a szakképzési rendszer és a harmadfokú végzettségi szint között.

A számok mögötti tendencia kapcsán bizakodása ad okot, hogy a diákmunkát vállalók száma elérte a válság előtti szintet - írja a közlemény. Egyre több munkáltató és fiatal választja az iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formát. Ez a fajta kedvezményrendszer mindenképpen előnyös a munkáltatóknak, a munkát vállaló diákok legális munkavégzése pedig több szempontból is biztosítottá válik, ami a szakszervezeteknek a legfontosabb kérdés a nyári diákmunkát tekintve.

A diákévek alatt megszerzett munkatapasztalat hatalmas része iskolaszövetkezeteken keresztül történik, egy - a szövetkezetek által megrendelt - felmérés szerint például iskolaszövetkezeteken kívüli munkatapasztalattal a megkérdezettek alig ötöde rendelkezik. Különösen fontosnak tartják ezért, hogy még az oktatási rendszerben lévő több százezer fiatalnak legyen lehetősége időleges munkatapasztalat megszerzésére, növelve ezzel későbbi elhelyezkedési esélyeit, hiszen köztudott: a munkáltatók legfőbb érve a fiatalok munkatapasztalatának, illetve szakmai gyakorlatának a hiánya. Ennek kapcsán a szervezet szerint mielőbb rendezni szükséges a végzős gimnazisták és a passzív státuszú hallgatók szövetkezeteken keresztüli munkavállalásának kérdését, melynek megoldására továbbra is javasolják, hogy jogviszonyuk igazolását a nappali tagozatos diákigazolvány biztosítsa, utat nyitva több tízezer fiatal előtt.

Magyarország az elmúlt időszakban is tett lépéseket az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében (pl. első munkahely garancia program, munkahelyvédelmi akcióterv), mely intézkedések rövidtávon eredményesnek bizonyultak. A MOSZ Ifjúsági Tagozata szorgalmazza, hogy a foglalkoztatáspolitikai eszközök bevezetéséhez szorosan kapcsolódjanak képzési, oktatásügyi intézkedések, ezek hatásvizsgálata pedig mindig időben, a szociális partnerekkel együtt kerüljön kiértékelésre, elérve a fiatalok programokon túli tovább-foglalkoztatását.

Szorgalmazzák továbbá a központi pályaorientációs tevékenység megerősítését, már jóval a harmadfokú oktatásba történő belépés előtt (az alapjogi biztos által kezdeményezett Munka Méltósága projekt egyik fő megállapításaként is ez szerepel), a szakmai gyakorlatok idejének növelését, a területi mobilitási készség fokozását a lakhatási támogatási program garanciális elemeinek megerősítéseivel, az új Munka Törvénykönyve hatásainak vizsgálatát a munkaidő-felhasználás szabályzásával kapcsolatban, továbbá az atipikus foglalkoztatási formáknál a fiatalok munkaerő-piaci sebezhetőségének vizsgálatát.